Johan H. Andersen (bal oldalt) egyike azoknak, akik tekintélyes nyereségre tettek szert az Opera Software-nél. A képen éppen a City Mission templomban beszélget a többiekkel, mellette John Lief Olsen (66).

A cégvezető éves fizetése 10 millión túl, több befektető mint valaha és több tízmilliós haszon évente.

Az Opera Software jól teljesített az oslo-i tőzsdén ebben az évben. A részvényár 50%-kal nőtt a kezdés óta és a norvég cég kapitalizációja 5.8 milliárdra rúg - írta a Finance július 1-én.

Jól fizetett CEO

Lars Boilesen, az Opera jelenlegi CEO-ja vaskos összeget tesz zsebre a cég igazgatásával. Két hete a FinansAvisen nyilatkozata alapján Boilesen 2012-ben 50%-kal növelte a reálbérét, egészen 3.3 millióra.

A 2.6 milliós bónusszal és a 4 milliós opciós nyereséggel együtt végül közel 10.3 millió norvég korona ütötte a markát az elmúlt évben.

185 millió hat hónap alatt

A részvényárfolyam folyamatosan magasan. Az árfolyam emelkedését többek között olyan befektetők élvezik, mint Ole Peter Lorentzen.

Ole Peter Lorentzen hatalmas nyereségre tett szert az Opera részvényeiből

A gazdasági lapok elmondása szerint Lorentzen 11.06 millió részvényének értéke 350 millió dollár. Márciusban ez a mennyiség több, mint 450 000 részvénnyel gyarapodott, így Lorentzen immáron 11.52 millió részvényen ül.

A részvények mostani értéke közel 550 millió, és a nyereség ebben az évben eléri a 185 millió eurót.

Továbbá a befektetési cége, az Extellus AS további 900 000 Opera részvényre tette rá a kezét ebben az évben. Ezek profitja ebben az évben 15 millió.

A gazdag még gazdagabb lesz

Ezen túl Johan H. Andersen Ferd Invest-jéből, testvérei Helene E. Sundt és Christian G. Sundt és Eivind Astrup nyereségei 110, 100 és 20 millió NOK ebben az évben.

A Kapital rangsorolja Norvégia leggazdagabb embereit. Eszerint Andersen az 5. helyen áll 18.3 milliárd NOK-os vagyonával, amely a tavalyi évben 16.6 milliárd volt.

A kiigazítás folytatódik

A hétfőn forgalmazott 47.80 millió Opera részvény maximum 1.7%-a cég teljes értékének. Ez azt is jelenti, hogy a cég kapitalizációja 12%-kal emelkedett az elmúlt hónapokban.

(forrás)

A tegnapi nap folyamán az Opera Software különösebb felhajtás - és 5-6 RC kiadás - nélkül kiadta böngészőjének legfrissebb, 15-ös kiadását. Ami csak a nevében az, hiszen a 13-as és 14-es verziószámot átugrották. Előbbit babona, utóbbit az Androidos verzió miatt.

Akik valamelyest figyelemmel követték az operás híreket azok már tudják, hogy a mostani kiadás jelenti a cég történetének legnagyobb változását. A böngészők lelkét jelentő, saját fejlesztésű Presto megjelenítő motor és annak elődei közel 20 évig szolgálták a mindenkori kiadásokat, de a cég különböző megfontolások mentén úgy döntött, hogy lecserélik a javarészt a Google által fejlesztett Chromium projektre, ami elsősorban a WebKitből kivált Blink renderelő motorból és a V8 nevű JavaScript futtatókörnyezetből áll.

A változás ennek megfelelően drasztikusra sikerült. Technikai és elvi megfontolásokból gyakorlatilag nem egyszerűen motort cseréltek, hanem egy új Opera alapjait rakták le az új motorra. A mostani végleges kiadás reményeink szerint nem a fejlesztés lezárását, hanem egy új kezdetet jelent, melynek során a hiányzó funkciók egy része fokozatosan visszakerül majd jól megérdemelt helyére.

Hiányzók pedig vannak bőségesen, igazából könnyebb olyan listát összeállítani, ami beépített funkciókat tartalmazza. A végleges Opera a 15.0.1147.130-as összeállítás, ennek megfelelően a 1147-es Blink verziót használja. Az ODIN blog bejegyzése alapján a következőket rakták hozzá a Chromium alapokhoz:

• natív UI
• Gyorshívó
• Gyűjtőlap (Stash)
• Felfedezés
• "Rally" mód (korábbanOpera Turbo)
• alap témázhatóság
• bezárt fülek újranyitása
• browser.js
• egérmozdulatok
• letöltések gomb
• keresőmotor-váltó
• O-menü (Windows)
• natív környezeti menük

Ezen felül módosították az alábbiakat:

• WebUI elemek megjelenése
• letöltéskezelő
• beállítások
• kiterjesztések (beleértve a Speed Dial API-t)
• címsor javaslatok gépelés közben
• hibabejelentő

A lista viszonylag hosszú, de elég alapvető elemeket tartalmaz. Nincs viszont mágus (csak egy alap jelszókezelő), oldalsávok, vizuális fül opció, fejlett letöltéskezelő meg még az a rengeteg minden, ami eddig egyedivé tette az Operát. Gyakorlatilag nincs beállítási és testreszabási lehetőség, még egyedi kezdőlapot sem állíthatunk be. Nem működik az Opera Link sem, de ez már csak idő kérdése. Nem érint olyan sokakat, de kikerült az M2 levelező és RSS kliens, ami mostantól Opera Mail néven különálló programként fut. Bár kérdéses, hogy még meddig.

Amit kaptunk az egy, az operációs rendszerbe jobban illeszkedő gyors és stabil program - bár egyeseknek más tapasztalataik vannak -, ami jó alapul szolgálhat a későbbiekhez. Néhány operás "kedvenc" már bekerült, ilyen például a gyorshívó, aminek elemeit már mappákba is tudjuk rendezni. Ezzel egyidejűleg viszont megszűntek a könyvjelzők, ami sokaknak jelent komoly problémát. Újdonságnak számít a Gyűjtőlap, ami egyfajta vizuális könyvjelzőként funkciónál, és nem csak a lapra, hanem annak egy bizonyos részére mutat (legalábbis a kép). Erre a két elemre a címsáv jobb oldalán lévő ikonokra kattintva vehetjük fel az aktuális oldalt.

A mobilos változatból már ismerős lehet a Felfedezés, ami gyakorlatilag egyfajta hírajánló a világ négy tájáról. A forrást és a tematikát személyre szabhatjuk, sajnos Magyarország még nem szerepel a listában. A fentebb említett három elem az új üres fül három aloldalaként érhető el. Ezzel nagyjából össze is foglaltam az "újításokat".

Néhány szó a váltásról és a közeljövőről: az olvasottak alapján az Opera 12.xx nem fog frissülni az új változatra és nem is fogja erre buzdítani a felhasználókat. Aki mégis kipróbálná, az a régi profilja mellé nyugodtan felteheti a három kiadási variáns  - Stable, Next és Developer - valamelyikét. Ezek csak hasonló verziókra fognak - automatikusan - frissülni.

A kiadás kapcsán megjelent egy videó is, ami érthető okokból nem a szokásos új funkciókra összpontosít, hanem az úttalon utakon életérzést kívánja kihangsúlyozni. Talán jelképes is, ahogy a címszereplők a szikla széléről a mélybe vetik magukat. Nekik kinyílt az ernyőjük...

Megjegyzés: A cikk régebbi (2013 február 26.), de most akadtam rá.

Az Opera Software egyik alapítótagja és korábbi vezérigazgatója, Jon Stephenson von Tetzchner hosszú idő után végre interjút adott a ComputerWorld-nek. Kifejezte csalódottságát mind az Opera Software új irányvonalát illetően, mind pedig a jelenlegi menedzsmenttel szemben.

Tetzchner 1995-ben alapította az Operát Geir Ivarsøy nevű társával együtt és a cég vezérigazgatója volt egészen 2010 január 5. napjáig. Még egy darabig a cégnél maradt stratégiai tanácsadóként, de 2011 június 24-én végleg elbúcsúzott az általa alapított Opera Software-től.

A lemondási levelében csak ennyit írt:

It has become clear that The Board, Management and I do not share the same values and we do not have the same opinions on how to keep evolving Opera.

"Világossá vált, hogy az igazgatóság, a menedzsment és én nem osztjuk ugyanazokat a közös nézeteket és értékeket és nem egyeznek a nézeteink abban, hogyan fejlesszük tovább az Operát."

Tetzchner széles körben ismert volt idealizmusáról. Ő alkotta meg és tartotta fenn az Opera munkamorálját és céges értékeit. Őszintén hitt a nyílt internetben, gyűlölte a szabadalmakat és törődött az alkalmazottaival. Nagy erőfeszítéssel harcolt az Opera Software függetlenségéért és kompromisszummentességéért. Sajnos a pénzéhes igazgatóság és a részvényesek nem mindig értettek egyet vele. A lemondása óta az Opera "áramvonalasította" önmagát számos alkalommal, néha teljes irodákat zárt be, ezzel alkalmazottakat téve az utcára. Ezen felül agresszíven pumpálták az erőforrásaikat a hirdetési üzletágba. És a közelmúltban az Opera úgy döntött, hogy kidobja a 15 éve fejlesztett Presto nevű, szabványkövetéséről, kis erőforrásigényéről, gazdag funkcionalitásáról és rugalmasságáról híres renderelőmotorját és a továbbiakban a Google által fejlesztett BSD licences Chromium birodalmát erősíti. Jon távozása olyan pletykákhoz vezetett, - amikről mi is írtunk - miszerint az Opera Software-t felvásárolják. Az igazság, hogy Jon eladta céges részesedésének nagy mennyiségét 180 és 200 millió norvég korona (közel 35 millió dollár vagyis 8 milliárd forint) értékben. Ennyi igaz a pletykákból.

Lars Boilesen vezetése alatt az Opera rekord profitot könyvelhet el, a mobilfelhasználók száma jelentősen növekedett és új szegmensekre terjedt ki. Viszont Boilesen irányítása alatt az Opera teljesen elvesztette innovatív oldalát. A jelentések szerint a korábbi kellemes atmoszféra és munkahelyi kultúra nagy része oda lett és mára embertelen körülmények uralkodnak a cégnél. Wilhelm JoysAndersen, aki az Opera Core csapatának menedzsere volt és a múlt évben mondott fel, azt nyilatkozta egy postjában a Hacker News-on, hogy a dolgozói morál soha nem látott mélypontra zuhant. Nem csoda, hogy ezek után Tetzchner megjegyezte: "Be kell vallanom, elszomorít látnom, mi történik az Operával".

A dolgozókkal szembeni kegyetlen bánásmóddal kapcsolatban hozzátette: "Nem csak a menedzsment új stratégiájával nem értek egyet, de szomorú vagyok annak láttán, hogy egy cég hogyan kezelheti így a dolgozóit. Súlyos ok kell ahhoz, hogy embereket küldjünk el. Azt hiszem egy atmoszféra, ahol sokaknak mennie kell, vagy többé-kevésbé az önkéntesség abbahagyására kényszerül, rossz hatással van az innovációkra és a dolgozókra is egyaránt. Ez nagyon messze van attól, amit én képviseltem. A dolgozók létfontosságú hajtómotorok és kritikus pontjai egy cégnek, céljai elérésében".

Az innováció hiányát a következőképpen véleményezte: "Mikor a verseny növekszik, növelni kell az erőfeszítéseinket, nem pedig csökkenteni." Tetzchner távozása óta számos befolyásos és jól ismert fejlesztő ment el a cégtől és kezdett el a Google-nek vagy a Mozillának dolgozni. Talán ez is közrejátszhatott a motorváltásban. Az Opera alapítója úgy véli, hogy a innovációkra és alapokra fordított csökkenő figyelem tönkreteszik az Opera zsenialitását.

Amikor megkérdeztük tőle, melyik részét hiányolja legjobban a menedzsmentnek, Tetzchner őszintén ezt válaszolta: "Hiányzik az Opera, mint cég és hiányzik az ottani csapat is. De az új irányvonalba, amerre a cég halad, nem tudok beleilleszkedni." Kifejtette, mit írt a búcsúlevelében. Kiderült, hogy régi viszály volt a részvényesek és a menedzsment egy része között, beleértve őt is. Tetzchner azt preferálta, hogy a céget tégláról-téglára kell felépíteni, hogy organikus növekedést lehessen elérni. A részvényesek pedig fel akarták készíteni a céget az eladásra felváráslások révén és megszorító intézkedéseket bevezetni a cégen belül.

(forrás)

Ma bejelentette Haavard Twitteren, hogy a Google szintén nem rég bejelentett új motorját, a Blinket fogja az Opera is használni.

Kezdjük a legelején. A Google tegnap bejelentette a fejlesztői blogján, hogy kinőtték a WebKitet és a multiprocessz architektúrájuk miatt szükségük van egy új motorra, ezért forkolják a WebKitet. Így motorral megmarad az egyensúly, a webdiverzitás, ahogy Bruce Lawson fogalmazott, aki szintén bejelentette a blogján. És a személyes véleménye, - amit nemhogy az Opera Software, de még a hörcsöge sem befolyásol - alapján is jó döntés és ígéretesnek tartja az új motort. De az is lehet, hogy csak túl sok rumot töltött reggel a kávéjába. A Google ígéretei szerint az új motor minden eddiginél stabilabb, gyorsabb, jobb és bugmentesebb lesz, valamint a globális felmelegedést is csökkenteni fogja. De maradjunk a tényeknél. Amit tudunk, hogy a kód mérete drasztikusan le fog csökkenni (tehát előfordulhat, hogy az új telepítő már nem lesz 30+ mega) és emiatt átláthatóbb lesz.

• 7 build rendszert eltávolítanak
• Több, mint 7000 fájlt törölnek
• 4 és fél millió kódsort törölnek

Az új motor természetesen továbbra is BSD licences nyílt forráskódú marad és továbbra is támogatni fogja a háziszabványokat és a WebKit-es vendor prefixekkel is kompatibilis lesz (amit a kezdetekkor szintén jó ötletnek tartottak, de ma már kiderült, hogy a gyakorlatban horrible mess az egész.. Bővebben a tervekről a projekt oldalán angolul.

Első körben gondoltam megosztom ezt a kis xkcd-s képregényt, amit pár napja találtam és az Operára nagyon is ráillik. :-)

Második körben pedig arra kérném az angolul valamennyire tudó olvasókat, hogy töltsék ki minél többen az Anna Rohleder (Opera dolgozó) által készített felmérést a felhasználási szokásokról. Nem túl hosszú, mindössze két oldalas, mindenkit kérek, hogy vegye komolyan, az utolsó lehetőség. Talán egyszer az életben meghallgatják a felhasználók szavát, ha elegen töltik ki és a kis Opera dolgozó(k)tól eljut majd Lars Boilesen-ig. A kérdőírve a nagy "Opera Survey" linkre kattintva juthattok.

Opera Survey

Nem gondoltam volna, hogy valaha ilyet fogok kérni, de osszátok meg minél többen minél több helyen. Facebook, Twitter, stb. Az Opera jövője a tét.