Magyar Opera

Ez történt 2009-ben I. - Opera Software

Lassan, de biztosan véget ér a 2009-es esztendő. Noha a határ önkényes, de egy év, az mégiscsak egy év. Ilyenkor szokásos, hogy kicsit visszatekintsünk a mögöttünk hagyott esztendőre. Mi is hasonlóképpen cselekszünk, természetesen az Operára fókuszálva.

A mai cikk az Opera Software céggel, és annak termékeivel foglalkozik. A Magyar Opera blogot érintő 2009-es fejleményekről holnap adunk számot.

A tavalyi összegzéstől eltérően ezúttal nem (csak) időrendben, hanem termékenként haladunk majd.

Opera böngésző

Mi mással is kezdhetnénk értékelésünket, mint a számunkra legfontosabb platform legfontosabb termékével? Annál is inkább, mert 2009 elég mozgalmas volt ebből a szempontból (is).

Noha az első alfa változat még tavaly decemberben mutatkozott be, nem vitás, hogy 2009 az Opera 10 éve volt. A kezdeti, lassan csordogáló előzetesek után az Opera belehúzott és három bétát is kiadott szép egymásutánban. Az elsőt még júniusban, a másodikat júliusban, a harmadikat pedig egy újabb hónap elteltével.

Közben azonban nem csak a megszokott előzetesek érkeztek, hanem a 10-es verzió tervezett nagy dobása, az Opera Unite is, amivel először június 16-án szembesülhettünk. Ezt követően kétfrontos harc indult meg a fejlesztők körében, hiszen világossá vált számukra, hogy már nem tudják a Unite-ot a 10-es verzióba beletenni.

Éppen emiatt a végleges Opera 10 szeptember 1-én startolt el. A megbízhatósággal ezúttal nem voltak gondok, és az új funkciók is örömteliek voltak (emlékeztetőül: Presto 2.2, helyesírás-ellenőrző, automatikus frissítés-kezelő, HTML levélszerkesztő). A többség azonban a jubileumi kiadásra való tekintettel többre számított, emiatt csalódásként élte meg az új kiadást. Egy bő hónappal később érkezett hozzá az első, és várhatóan utolsó javítás, a 10.01, amire valószínűleg kevesen figyeltek, hiszen mindenki a már a Unite-ot is tartalmazó 10.10-et várta.

Ez utóbbi megjelenését követően sem fékezett az Opera és két nappal később kiadta a 10.20 első alfáját is. Ebben egyetlen komoly újdonság szerepelt, az pedig az új minialkalmazás-motor. Ez már lehetővé teszi, hogy a widgeteket az Opera motorját használva, de a böngészőtől függetlenül, külön folyamatként futtassuk.

A nagy durranás azonban megint az év végére maradt. Amióta februárban bejelentették létezésüket, az Operás társadalom az új Vega vektorgrafikus könyvtárat illetve a Carakan nevű JavaScript motort várta.

Na meg természetesen a Presto 2.3-at. Az elején. Merthogy idővel kiderült, hogy már az is készen van, sőt, a fejlesztők párhuzamosan dolgoznak a 2.4, 2.5 és 2.6-os verziókon. Eme bőséges felhozatalból végül a 2.5 került ki győztesen, amikor nem sokkal Karácsony előtt egy "elő-alfa" verzió képében bemutatkozott az Opera jövőjét bemutató Opera 10.5. Egyben az is eldőlt, hogy ez lesz a következő Opera, a 10.2 kimarad, fejlesztéseit pedig szintén a 10.5 kapja meg.

Ami amúgy nagy sikernek bizonyult, hiszen alapjaiban újította meg a böngészőt. Ezt egyelőre szó szerint kell érteni, hiszen a változások a háttérstruktúrát érintették igazán, bár a felhasználói felület is szebb megjelenést és komolyabb rendszerintegrációt kapott. Szerencsére a már említett Vega és a Carakan is tiszteletét tette a 10.5 előzetesében, és mondhatjuk, hogy a bemutatkozásuk remekül sikerült, hiszen jelentős mértékben növekedett az oldalak renderelésének és a JavaScript futtatásának sebessége.

További érdekes cikkeink:

Tovább...

Az én Operám - 15. (Herr_Frick)

A Magyar Opera blog meghirdette cikksorozatát, amiben bárki megírhatja, hogy ő hogyan használja az Opera böngészőjét. Ehhez segítséget is talál a kiírásban. Az alábbi írás is ennek az akciónak az eredményeként született, ezúttal Herr_Frick jóvoltából, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a munkáját!

Én és az Opera

Az Opera böngészővel való kapcsolatom kb. 2005-ben; egy évvel azután kezdődött, miután bekötötték nálam a széles sávú netet. Az Opera előtt Internet Explorert használtam, -bár igazán sosem nyűgözött le tudásával - alternatíva híján nem cseréltem le. Ebben az időben sok cikket olvastam a számítástechnikai újságok hasábjain, az Internet Explorer hibáiról, és biztonsági réseiről - bár mindent megtettem, hogy biztonságosan netezhessek (alapból ActiveX-ek tiltása, fájlműveletek engedélyezésének blokkolása, megbízható zóna létrehozása stb.) -, éppen ezért a böngészőcsere mellett döntöttem.

Amennyire emlékszem az Opera 7.50-es verziójával kezdtem az Operával történő ismerkedésemet. Ez még a reklámokat megjelenítő verzió volt - és bár elvből utálom, és kerülöm az ilyen jellegű szoftvereket -, éppen az Internet Explorer fogyatékosságai miatt az Operával mégis tettem egy próbát, amit nem bántam meg, és büszkén mondhatom, hogy azóta is az első számú böngészőm.

Pedig jónéhány böngészőt kipróbáltam az Opera előtt is. Az internettel történő ismerkedésemkor javában dúlt az Internet Explorer - Netscape Navigátor (Communicator) böngészőháború, és én akkor az iskolában Netscape Communicatort használtam. Később a technikumi éveim alatt - amikor is Netscape lényegében elbukta a küzdelmet, miután a Windows '98-ba beintegrálták az IE-t - Internet Explorerrel neteztem.

Az Opera kipróbálását követően viszont egyértelműen kiderült számomra, hogy fényévekkel megelőzi a Microsoft böngészőjét. Későbbiekben aztán kipróbáltam más böngészőket is, Firefox, Google Chrome, Konqueror, de nem voltak jobbak számomra a jól bevált Operánál. Először csak itthon az asztali gépemen használtam az Operát, majd miután találkoztam a portable verzióval, idegen gépeken is ezt használom.

Az Operából mindig a legújabb stabil kiadást használom, mind Windows, mind pedig GNU/Linux alatt. Portable verzióból pedig jelenleg a Magyar Opera oldalára felkerült speciális verziót. Előzetes, alfa, ill. beta verziókat nem használok, a 10-es verzióból az RC-t próbáltam ki Ubuntu alatt (furdalt a kíváncsiság ugye :D ).

Így néz ki

Az Operámon többnyire nem sok változtatást eszközlök az alap kinézethez képest, de azért van néhány kivétel. Skinből az Standard skin 9.6 blue mini - v 1.22 nevűt használom, szeretem a letisztult, színes, egyszerű ikonjait, annak ellenére, hogy elüt a 10-es verzió design-jától, nem is szoktam cserélgetni. Nem rejtem el a menüsávot, használok fősávot, fülsávot (ezt lent), állapotsávot (ez is lent kapott helyet), és címsort. A fősávból töröltem az általam feleslegesnek ítélt dolgokat (hangvezérlés, megnyitás, nyomtatás, keresés, stb.).

A címsávnál a mágus mellé betettem az új levél írása gombot, ill. a keresőmező elé egy biztonság nevű gombot (így azonnal látom, hogy egy oldal milyen szintű titkosítással bír). A visualtabs funkciót 15"-os monitor esetén nincs is értelme használni, helyette inkább a gombképeket használom. A panelem bal oldalt helyezkedik el, és rejtett, ha szükségem van rá, csak egy kattintás a kis sávon. A panelen mindössze csak a minialkalmazások nem találhatók meg.

Tovább...

Pontozott linkek Operában

A most következő userJS, vagy userCSS (kinek melyik szimpatikusabb, én a CSS-t javaslom) sok esetben hasznos tud lenni. A web fejlődésének vannak időnként hátrányai is, ilyenek például a rosszul stílusozott oldalak, ahol a látogatott linkek színe nem tér el a nem látogatott linkek színétől. Ezeket természetesen végigkattintgathatjuk középső klikkel is, kivéve ha a javascript: hivatkozásról van szó. Ez a kis kiegészítés egy pontozott kerettel veszi körbe az utoljára látogatott linkeket a Firefoxban jól ismert módon.

CSS letöltés

userJS letöltés

Operások írták - Carakan újratöltve

A nemrég megjelent Opera 10.5 pre-alfa verziójának sztárja egyértelműen az új, Carakan névre hallgató JavaScript motor volt. Úgy gondolom, hogy a fejlesztőik megérdemelnek annyit, hogy teljesítményüket bemutathassák, és azt mindenki megismerhesse. Át is adnám nekik a szót...

Ez a bejegyzés a "Carakan Revisited" című cikk fordítása. Az eredeti cikk 2009. december 22-én jelent meg a Core blogon.

Kicsi több mint egy év telt el azóta hogy elindítottuk a Carakan-projektet, ami az Opera ECMAScript végrehajtási sebességének drasztikus növelését célozta, és most jött el az első fejlesztői kiadás ideje.

Amit bő egy éve elkezdtünk implementálni, az - ahogy azt már a Carakanról szóló korábbi bejegyzésemben is írtam - egy új keresztplatform bájtkód-értelmező az új, regiszter alapú utasításkészlethez, egy új belső objektummodell automatikus osztályozással és belső tulajdonság-gyorsítótárral, és egy gépi kód generáló. És mi mindezt elkészítettük, sőt, ennél többet is.

Az új bájtkód-értelmező és az új objektummodell keresztplatform fejlesztés, ami azt jelenti, hogy minden hardveres platformon működik, amire az Operát átültetjük. Ezek önmagukban is jelentős teljesítmény-növekedést jelentenek a korábbi Futhark motorhoz viszonyítva, amiket a jelenlegi Operákban alkalmazunk.

Egy átlagos asztali gépen a Carakan bájtkód-értelmezője a SunSpider teszten körülbelül három és félszer gyorsabb, mint a Futharké, és korai tesztjeink az ennél kisebb teljesítményű processzorokkal üzemelő beágyazott rendszerek esetében még nagyobb előnyt mutatnak a Carakan javára.

Az optimális sebesség elérésére azonban a gépi kód generálás (másképpen JIT - Just In Time, [azaz futásidejű generálás]) a helyes megközelítés, és erre összpontosítottuk az optimalizációs munka nagy részét is.

A Carakant felszereltük egy forrópont (hot-spot) detektáló JIT fordítóval, ami olyan gépi kódot fordít, ami a legkomplexebbek kivételével minden utasítást képes végrehajtani a bájtkód-értelmező meghívása nélkül. Ez a technika ötvözi a kód fordítás-időbeli (compile-time) statikus analízisét és a bájtkód-motor futásidejű állítását az optimális bájtkód generálása érdekében, különös tekintettel az aritmetikai számításokra.

A motor funkció-beágyazásokat is végez (function inlining), mind a beépített funkciók (például Math.sqrt() négyzetgyök-vonáshoz), mind programozó által készített funkciók esetén. A JIT fordító jelenleg csak 32 illetve 64 bites x86-os gépi kódot generál, de idővel további architektúrákat is támogatni fog, az ARM-al kezdve a sort.

Tovább...

Áldott karácsonyi ünnepeket!

A teljes "szerkesztői stáb" nevében ezúton szeretnék minden kedves Olvasónknak áldott, békés, boldog Karácsonyt kívánni!

süti beállítások módosítása
Mobil