A CyberNotes oldalán nemrég megjelent egy lista a legfontosabb Google szolgáltatásokról, valamint hogy ezek hogyan viselkednek Operában. Köztudott, hogy az Opera és a Google kapcsolata közel sem felhőtlen, hiszen a Google szinte minden újonnan megjelenő alkalmazása eleinte egyáltalán nem, vagy hibásan működik Operában (lásd például Google Mail vagy Google Maps).

Természetesen az Opera tisztában van azzal, hogy milyen fontos lenne, hogy ezek az alkalmazások jól működjenek Operában is, azonban a felmerülő hibákat ők is csak akkor látják, amikor a szolgáltatás már működik és megjelent. Sok esetben a Google eltér a jelenlegi szabványoktól, és ez okozza azt, hogy az Operában nem működik megfelelően a lap, de arra is van példa, hogy olyan szabványt használnak, amelyet az Opera még nem valósított meg. Bármelyik oldalon is legyen a hiba, sokkal szorosabb együttműködésre lenne szükség, hogy ezeket a későbbiekben elkerüljék. Másrészt a Google a pozíciójából fakadóan példát kellene mutasson a szabványos megoldások fejlesztése terén.

Az alábbiakban a Google szolgáltások listáját mutatjuk be, valamint azt, hogy ezek hogyan működnek (vagy éppen nem működnek) Opera alatt.

A Web Applications Opera blogon megjelent egy leírás az Opera 9 egyik újdonságáról, amelyről eddig nem sok szó esett. Az Opera egy új Ajaxos technológiát épített be a böngészőbe, a Server-Sent Events (kiszolgáló által küldött események) Web Applications 1.0 szabványt, melyet a WHATWG fejlesztett ki.

Az Ajax (Asynchronous JavaScript and XML) egy webfejlesztési technika interaktív webalkalmazások létrehozására. A weblap kis mennyiségű adatot cserél a szerverrel a háttérben, így a lapot nem kell újratölteni minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó módosít valamit. Ez növeli a honlap interaktivitását, sebességét és használhatóságát. (Wikipédia)

Az új módszer lényege, hogy a kiszolgálóval állandó kapcsolatot lehet létesíteni, így az folyamatosan küldhet DOM eseményeket a böngészőnek anélkül, hogy a kapcsolat megszakadna. A hagyományos módszer alapján a böngésző bizonyos időközönként kéréseket küld a kiszolgálónak, és adatokat kap tőle, viszont ehhez minden alkalommal egy új HTTP kérést kell indítson, ami fölösleges terhelésnek teszi ki a szervert.

Az új módszer segítségével a kiszolgáló minden klienssel egy folyamatos kapcsolatot tart fent, és csak abban az esetben küld nekik adatot, ha az valóban szükséges, ezáltal jelentősen csökkenthető a szerver terhelése.

A technológiáról részletesebben a Web Applications blogban lehet olvasni, valamint ki is próbálható a működése az Opera Web Chat oldalon.

Az Opera 9 egyik érdekes "hibája", hogy néha bizonyos tartalmak használata előtt még kell egyet kattintani, és erre egy Kattintson az eszköz aktiválásához és használatához üzenettel lelkesen figyelmeztet is az Opera. Többen is panaszkodtak, hogy ez a kattintás teljesen értelmetlen, és semmi értelme nem volt bevezetni.

A probléma azonban nem egyedülálló: az Opera Watch cikke alapján kiderül, hogy ezt a megoldást nem csak az Opera vezette be, hanem idén áprilisban már az Internet Explorer is. Az egész gyökere valójában egy 1994-ben bejegyzett Eolas szabadalom, ami a különböző beépülő tartalmak használatát (mint a Flash, Java vagy ActiveX) írja le a böngészőkben, amiket manapság valójában szinte minden böngésző használ. Mivel ez a fukció teljesen alapvető, így a W3C 2003-ban arra kérte az USA szabadalmi hivatalát, hogy vizsgálja felül a szabadalom jogosultságát. Bár akkor a szabadalmat eltörölték, de az Eolas természetesen fellebbezett a törlés ellen.

A hivatal ezután 3 évig gondolkodott a problémán (vagy csak ott is lassúak), és nemrég, június 6-án bejelentette, hogy a szabadalom mégis érvényes. A Microsoft így már korábban is sejthette, hogy ez lesz az eredmény, mivel már áprilisban előre módosította az Internet Explorer működését. Az Opera az új verzióban valójában megpróbál előremenekülni, mivel a kattintós módszer már nem fedi teljesen a szabadalomban foglalt leírást, így talán elkerülhetik a hosszas pereskedést. A Microsoft már egyszer elvesztette ezt a pert az Eolas ellen, és 520 millió dollárba került nekik a különös szabadalom, úgyhogy érthető az Opera félelme.

Szóval valójában ezért kell feleslegesen kattintanunk. De ha nem akarsz kattintani, használhatod a No-click-to-activate userjs-t.

Az Opera Watch hamarosan interjút készít az Opera technikai igazgatójával, Hakon Wium Lie-vel. Az ő ötlete alapján készült el a CSS stílusleíró nyelv 1994-ben, amely mára teljesen átformálta az Internet megjelenését; nemrég ugyanebből a témából doktorált. Később ő javasolta az Acid2 teszt elkészítését is, amely egy kihívás volt a Microsoft felé, mivel azt ígérték, hogy az Internet Explorer 7 sokkal jobban fogja támogatni a CSS szabványt, mint elődje.

Ha kérdezni szeretnél tőle bármilyen témában (CSS, Acid2, szabványok, Opera, Firefox vagy mi a kedvenc színe), akkor a kérdésedet tedd fel az Opera Watch oldalán. A válaszok kb. egy hét múlva jelennek meg a fenti blogon. Az interjú bekerül az Opera Bits következő számába is, amely ezentúl inkább technikai jellegű dolgokkal fog foglalkozni.

Hakon Wium Lie, az Opera CTO-ja ma védi meg a doktori disszertációját, amely a manapság széles körben használt stíluslapokról, a CSS-ről szól.

1994-ben ő javasolta a mostanra eléggé elterjedt CSS szabvány kidolgozását, saját ötlete alapján. A CSS kidolgozása és megvalósítása lassan haladt előre, mára viszont elismert és széles körben támogatott szabvánnyá nőtte ki magát. 2005-ben ő javasolta az Acid 2 teszt kidolgozását, amelyet a legtöbb böngésző még most sem képes helyesen megjeleníteni (köztük az Opera sem).

További információkat a témáról a MyOpera oldalán találhatsz.