Az Opera komoly vizuális megújulásba kezdett a 10-es verzióval. Nem csak a felhasználói felület változott, hanem a speciális Opera oldalak megjelenése is. Ami viszont legalább ennyire fontos, és régóta húzódó probléma volt, az az Opera logója. Szerencsére ezt is frissítették az új kiadással egyidejűleg, ráadásul a többi ikonnal egyetemben.

Hátra volt még azonban egy valami, a vállalat logója, ami szintén a régi, avittas és kissé béna O betűn alapult. Ennek azonban vége, az új logó megérkezett. Megjelenését tekintve illeszkedik az eddigi trendbe, a változás inkább frissítés jellegű, az elrendezés változatlan maradt. Íme (a kép nagyítható):

A múlt hónapban írtunk arról, hogy hogyan áll az Opera Mini a világban. Ennek apropóján levelet is küldtünk az Operának, hogy további információt kérjünk a magyar állapotokról. Örömteli gyorsasággal választ is kaptunk, amit meg is osztottunk veletek.

Ezen a sikeren felbuzdulva nekik szegeztem a kérdést, hogy hányan dolgoznak az Operánál, és milyen megoszlásban. A válasz ma érkezett, igaz, nem lett olyan bőbeszédű, mint vártam, a cég úgy látszik, szeret titkolódzni. Következzen tehát az a kevés, ami van:

Opera dolgozói létszámok:

• szoftvermérnök ("Engineering"): 560 fő
• eladások, marketing ("Sales&Marketing and Product"): 130 fő
• támogatás ("Support"): 50 fő
• Összesen: 740 fő

Nyilván mindegyikőnk azt szeretné, ha az Opera böngésző tovább fejlődne, és egyre többet tudna, minél gyorsabban és stabilabban A böngészőhöz hasonló komplexitású programok fejlesztése rengeteg munka, amihez sok szakemberre van szükség. Mindehhez pedig természetesen nagyon sok pénzre, hiszen egy stabil hátország nélkül nincs versenyképes fejlődés.

Az Opera Software ASA egy norvég részvénytársaság, tehát kőkeményen üzleti vállalkozás. A piacból él, és beszámolási kötelessége van a részvényesek felé. Ezt minden negyedévben egy riport formájában teszik meg, összegezve az eltelt időszak pénzügyi eredményeit. Ebben vázlatosan kitérnek a bevételek és kiadások nagyságára és eloszlására is, valamint felvázolják az elért eredményeket és az elvárásokat a jövőre nézve.

Mint azt nyilván sokan tudják, az Opera a bevételeit több forrásból szerzi. Jelenleg a legtöbb bevétel a mobil üzletágból folyik be, ami az Opera Minit és Mobile-t valamint számos más terméket takar, ezek mibenlétéből korábban már megemlékeztünk. Ezen felül természetesen az asztali böngésző is kiveszi a részét a pénzgyűjtésből, elsősorban a keresőkkel kapcsolatos szerződések révén. Túlnyomórészt ez a két tevékenység termeli a bevételt, kiegészítve némi pénzügyi befektetésekkel.

Az Opera pénzügyi sikerének kulcsa a mobil eszközökben keresendő, ennek is a legfényesebb ékköve az Opera Mini. 2005-ös bemutatkozása óta szárnyal, és talán mondhatjuk, hogy az Opera legismertebb és legnépszerűbb terméke.

Mindezt jórészt a szerver-kliens felépítésnek köszönheti, ami lehetővé teszi, hogy az internetes oldalakat tömörített formában, szinte bármilyen Java-képes telefonon megjeleníthessük, nem kevés sávszélességet, időt és pénzt takarítva meg ezzel. Persze a rendszernek vannak buktatói is, a Mini nem nevezhető teljes értékű böngészőnek, de a mobil böngészés jelen állapotában ez nem olyan nagy érvágás, az előnyök pedig elviselhetővé teszik a hátrányokat.

Az Opera szempontjából mindenképpen pozitív, hogy a rendszer architektúrája lehetővé teszi a renderelő motor központi cseréjét a kliens újratelepítése nélkül, illetve, hogy pontos képet kaphatnak a felhasználók számáról és az adatforgalom nagyságáról. Mindezt pedig akár területi bontásban, de persze ügyelve az egyes felhasználók anonimitására.

A mobil web állása

A fenti lehetőségeket a marketingesek sem hagyhatják kiaknázatlanul, ennek egyik következménye, hogy az Opera havonta ad ki jelentéseket a pillanatnyi böngészőhelyzetről, miközben egy-egy konkrét földrajzi területre a szokásosnál is jobban összpontosítanak. Mivel a mobil piacon az Opera rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, ezek a riportok a globális piacról is értékes és elég jól használható képet adnak.

A legutolsó ilyen jelentés néhány napja vált elérhetővé a külön erre a célra fenntartott honlapon, és 2009 júliusáig vonatkozó adatokkal szolgál. A kérdésük, hogy a nyaralás során emelkedik-e a Mini felhasználóinak a száma, engem meglehetősen telibe talált, hiszen nem szoktam ugyan mobilt használni netezésre, a múlt héten azonban én is csak erre bízhattam magam, ha követni akartam a netes világ történéseit. A Mini egész jól vizsgázott, pedig csak GPRS-t tudtam használni, ráadásul az egész hét alatt csak 40MB forgalmat generált.

De ennyit rólam, lássuk azokat a számokat, lehetőleg délceg grafikonok képében. Hogy a számok értelmezhetőek legyenek, és a trendek is jobban kirajzolódjanak, szerepelnek a korábbi adatok is, egészen 2006 januárjáig visszamenőleg. Mostanában az egyik legaktuálisabb kérdés, hogy a válság mennyiben befolyásolta a főbb mutatókat. A három hangsúlyos elem a felhasználók száma, az általuk letöltött oldalak száma és a forgalmazott adatmennyiség. Lapozz!

Az Opera 15. születésnapja alkalmából Jon von Tetzchner üzenetét olvashatjátok:

1994 áprilisában a mai Telenor cég fejlesztési részlegén dolgoztam egy jó barátommal, Geir Ivarsøy-jal és Håkon Wium Lie-vel együtt. A csapatunk ekkor már elindította az első norvég webszervert, amely még a világ első 100 webszervere között volt, és így elkezdtünk foglalkozni azzal, hogy milyen új lehetőségeket rejt magában ez az új médium. Mára ez már egyértelmű, de akkoriban a Telenor az elsők között volt, akik elkezdték kutatni ezt az új technológiát, és minden eszközt és szabadságot megadott nekünk ehhez.

Az első probléma, amivel találkoztunk, az maga a böngésző volt. Akkoriban a web és a webes böngészők még elsősorban a Unix gépeken voltak elterjedve. Volt több céges PC-nk is, és a böngészés enyhén szólva is nem volt egy nagy élmény. Tulajdonképpen még a weblapokat sem lehetett kinyomtatni. Ilyenek voltak az első napok.

Három hónap kellett ahhoz, hogy belekezdjünk egy böngésző készítésébe. A kutató csapatot szétosztottuk annak érdekében, hogy kiderítsük, lehetséges-e ez. Geir és én biztosak voltunk benne, hogy meg tudjuk csinálni, sőt valami jobbat tudunk csinálni.

Volt már egy kevés tapasztalatunk a témában. Geir és én már írtunk közösen egy multimédia szerkesztőt az Open Document Architecture (ODA) formátumhoz. Hozzá lehetett adni videó és más multimédia fájlokat, majd ezeket el lehetett küldeni e-mailben. Ezzel a projekttel tanultunk valamit a dokumentumkezelésről is, valamint legfontosabban arról, hogyan írjunk rövid, egyszerű és gyors kódot. Ehhez kissé máshogy kellett gondolkodni.