Az Opera Software ASA az idei amszterdami IBC-n (International Broadcasting Convention - nemzetközi távközlési kiállítás) bejelentette, hogy elérhetővé tette az Opera Mobile Devices SDK 9.6-os verzióját. Ennyi a lényegi hír az Opera hírcsatornájából. De még a régi Opera felhasználókban is felmerülhet a kérdés, hogy mit is takar ez a név. Nézzünk tehát kissé a dolgok mögé, annál is inkább, mert ez segíthet megérteni néhány döntést amit az Opera az utóbbi időben hozott, és más megvilágításba helyezi kedvenc asztali böngészőnket.

Az Opera Software gyökerei a nagy norvég kommunikációs vállalatig, a Telenor-ig nyúlnak vissza. Egészen pontosan 1994-ig, amikor a két alapító tag, Jon S. von Tetzchner és Geir Ivarsøy megalkotta a mai Opera első (és még nem publikus) verzióját. Az ok az akkori megoldások nehézkessége és funkciószegénysége - valamint kis száma) - volt. A fejlesztés egyik fő elve 1998 óta a mai napig érvényes: "egy és oszthatatlan internetet mindenhová". Ennek a szellemében készült el az Opera böngésző a Windowson kívül szinte minden jelentősebb platformra, például Linux-ra, Mac-re, Solaris-ra és QNX-re.

Ez a fajta szemlélet megkövetelte, hogy az egyes komponensek - a renderelő motor, a felhasználói felület, a beviteli eszközök kezelése, és nem utolsó sorban az extra funkciók -, a fejlesztési folyamat és a kód szempontjából is elkülönüljenek. A mobil eszközök megállíhatatlannak tűnő, széleskörű terjedésével az Opera fokozatosan kiterjesztette filozófiáját más processzor-architektúrákra is, mint például a Sun-féle Sparc, a régi Macintosh-ok PowerPC-je, vagy a mobil és beágyazott eszközökben elterjedt ARM, MIPS, SH4 (a PC-k ma már egységesen x86-os utasításkészletet használnak). Ez lépés egyben megnyitotta a napjainkban is rohamosan fejlődő, komplex multimédiás termékekhez vezető utat. Mobiltelefonok, játékkonzolok, TV készülékek, multimédia lejátszók, IP telefonok, set-top boxok: mind-mind lehetséges Opera-hordozókká váltak.

Említettem már, hogy a fejlesztők a mai napig nagy hangsúlyt fektetnek az egyes rendszerkomponensek szétválasztására. Ezek közül a renderelő motor az egész böngésző lelke és alapja. Az általunk használt asztali verzió tulajdonképpen nem más, mint az Opera-motor fejlesztésének zászlóshajója, és egyfajta bemutató - ha úgy tetszik: demó - verziója. A mindenkori motortól függ, hogy egy böngésző mennyire szabványkövető, mennyire helyesen (és gyorsan) jeleníti meg az egyes oldalakat.  A széleskörű felhasználhatósághoz fontos továbbá, hogy rugalmasan skálázható legyen. Talán nem kell különösebben magyarázni egy négymagos, 3GHz-es PC és egy 200MHz-es ARM processzorral szerelt MP3 lejátszó közötti különbséget...

Nos, mondhatni nagyon szép dolog, hogy az Opera eszközök ilyen széles skálájának teszi elérhetővé a teljes Internetet; az Opera aktuális szlogenje nem véletlenül  "Simply the Best Internet Experience on Any Device" ("Egyszerűen a legjobb internetes élmény minden eszközön"). De vajon nem túlzás egy MP3 lejátszóba az internetelérési lehetőség? A kérdés jogosnak tűnik, de egy dologról megfeledkezünk. Eddig ugyanis csak a motorról beszéltem, és nem ejtettünk szót egy másik fontos komponensről, amire mindjárt bővebben is ki fogok térni. Ráadásul felmerül még egy kardinális kérdés: egy böngészőt valóban csak internetezésre lehet használni? Gondoljunk csak bele: a böngésző tulajdonképpen szabványos nyelven megírt kódot jelenít meg vizuálisan, rendkívül rugalmas módon, miközben felhasználói interakcióra és széleskörű kommunikációra is lehetőséget ad.

Az előbb említett másik komponens nem más, mint a felhasználói felület. Gondoljunk csak arra, hogy számos mai program súgója a böngészőnkben nyílik meg, és nem feltétlenül azért, mert az interneten tárolja az információkat. Például az Opera hibaüzenetei, előzménylistája és még számos más funkciója - a súgokhoz hasonlóan - tulajdonképpen nem más, mint egy megfelelően formázott HTML oldal. Ez a nyelv, és a "járulékos" eszközök, mint például a CSS, a JavaScript, az SVG (az Operáé a legteljesebb natív implementáció, többet tud, mint az Adobe SVG Viewer!), lehetőséget adnak komplex interaktív tartalmak megjelenítésére. Hol van az megírva, hogy ez nem lehet éppen egy felhasználói felület? Hiszen színes, szagos, dinamikus. És mindemellett egyszerű, szabványos és rendkívül elterjedt programozási alapokon nyugszik!

Vizsgáljunk meg tehát néhány "Opera-dolgot" a fentiek fényében! Az első legyen a szabványkövetés. Az Opera a kezdetektől fogva már-már görcsösen ragaszkodik a szabványok pontos implementálásához és korai adaptációjához (Microsoft elleni kereset, valaki?). Nem is csoda, mert amíg a PC-n "belefér" némi elhajlás (lásd Internet Explorer), addig a mobil eszközökön a hibajavítás plusz munka, felesleges tárhelyfoglalás és extra processzoridő. Ráadásul a sokféle eszközön az egységes megjelenés, és a különböző hardverekhez való adaptáció csak jól körülhatárolt szabványok mentén lehetséges. Ne feledjük: az egyik masinának rengeteg processzorideje, memóriája, és átlagosan 1280x1024 képpontos megjelenítője van, míg a másiknak gyenge központi egysége - és jó esetben QVGA kijelzője. A nagy kihívás, hogy mindegyiken ugyanaz a Net jelenjen meg, amit a honlap készítője megálmodott, ami egyszerűen nem megy precíz szabványok nélkül.

Ezzel el is jutottunk egy, a PC-n inkább csak érdekességnek tűnő Opera technológiához, a kisképernyős megjelenítéshez (SSR - Small-Screen Rendering), ami viszont egy mobil eszközön "életet menthet". Jelenlegi ismereteim szerint az Opera az egyetlen számottevő böngésző, ami ezzel a képességgel rendelkezik. Ezt egyetlen kiegészítővel sem lehet pótolni, és a lemaradás behozásához is valószínűleg sok év fejlesztés lenne szükséges (ahogy az Opera sem egyik napról a másikra alkotta meg a technológiát).

Amikor az Opera 9-ben bemutatkoztak a widgetek, azaz a minialkalmazások, sok felhasználó húzta a száját. Akik Firefox-szerű kiegészítőkre számítottak, egyértelműen csalódtak. Egyáltalán, PC szemmel nem tűnt logikus lépésnek az N+1-edik minialkalmazás-motor megjelenése (Vista-ban van egy beépítve, MacOSX-ben szintén, XP alá meg például ott a Samurize). Először én is úgy véltem, hogy "egynek jó lesz", meg, hogy "közösségépítő erő lehet", de a valódi értelmére csak az utóbbi időben döbbentem rá. Mert ha ezeket a kis programokat mondjuk mobil környezetbe helyezzük, egészen más lesz a hatás. Képzeljünk el egy alap operációs rendszert, ami csak az Operát futtatja -  és a programjai tulajdonképpen egytől-egyig Opera minialkalmazások! Ha teljes képernyőben futnak, fel sem tűnik, hogy nem "igazi" programról van szó...

És miért is ne lehetnének "igaziak"? A megjelenést illetően könnyedén állják a versenyt bármelyik natív alkalmazással (sőt!), és ami még fontosabb, jól ismert, bejáratott, rugalmas nyelveken - HTML, CSS, JavaScript - megírhatók. Kis módosítással ugyanúgy futhatnak egy apró, 160x120-as kijelzőn, mint mondjuk egy 800x460-as "óriásvásznon". Adjuk hozzá ehhez az olyan születőfélben lévő opciókat, mint a widgetek számára a fájlrendszer elérésének és I/O műveletek végrehajtásának lehetővé tétele, az univerzális Plug-n-Play (uPnP) támogatás integrálása, vagy éppen az Opera azon képessége, hogy képes rendszerhívásokat is gombnyomásra végrehajtani (hozzáadható olyan gomb is, ami megnyitja például a jegyzettömböt), és még inkább letisztul a kép. Ne feledjük, az Opera mindig is a beleintegrált funkciók sokaságáról volt ismert PC-s fronton, miért ne kerülhetne bele a mobil verziókba is mondjuk az M2 (az Opera levelezője), vagy éppen a nemrég megszellőztetett Operás naptárfunkció? És az Opera Link?

A fentiek persze részint spekulációk, de igencsak határozott jelek mutatnak ebbe az irányba. Elég csak megnézni az utóbbi napok sajtós híradásait az Opera hírcsatornáján.

• "Opera került az új Archos internetes médiaeszközökre"
• "Az Opera és az NVIDIA együtt gyorsítja a teljes webet a mobil eszközökön"
• "Ne zavarj, Opera használatban: a Vestel az Operát választotta ki interaktív hotelbeli TV-ihez"
• "Vedd át az irányítást! Az Opera és az Awox otthoni hálózati megoldás készít"
• "IPTV-t a tömegeknek - az Opera csatlakozott az IPTV fórumhoz"
• "A Sony a az Opera 9.5 SDK-t választotta digitális képkeretének(!) fejlesztéséhez"

Ezek csak kiragadott esetek a közelmúltból, de jól példázzák az Opera törekvéseit. A legutolsó linkkel pedig - hosszas kitérőt követően - el is érkeztünk a mostani cikk apropójához. A fenti nagyívű elképzelésekhez ugyanis szükség van egy egyszerű és mégis komplex fejlesztőkörnyezetre, és ez volna az a bizonyos Opera Mobile Devices SDK 9.6.

Ez a korábbi verzióhoz képest számos újdonsággal kecsegteti a potenciális vásárlókat. Bizony, nem elírás, vásárlókat írtam. De talán senkinek nem okoz meglepetést, hogy a fentieket az Opera sem adja ingyen. Mi több, egyre inkább ez válik dominánssá a bevételek terén - de lehet, hogy már most is az -, és ezzel alapozhatja meg a stabil jövőjét annak ellenére, hogy az asztali szegmensben változatlanul sikertelennek mondható. Valószínűleg ez az új, jelentős bevételi forrás tette lehetővé azt is, hogy a PC-s változat teljesen ingyenessé váljon.

Az "asztali" Opera mostanra tulajdonképpen a technika demonstráció színterévé vált. Itt csapódnak le legelőször az új fejlesztések, de a fókusz nem ezen van. Miből következtethetünk erre? Az Opera honlapja szerint 2008 márciusában a cég dolgozói létszáma 510 fő volt. Feltételezhetjük, hogy ebből legalább 3-400 ember foglalkozik közvetlenül a fejlesztéssel. Hihető vajon, hogy ennyi embertől hétről-hétre egy 8-10 soros változási közleményre futja csupán? Aligha. Szerintem talán ha tucatnyian foglalkoznak jelenleg is az Opera 9.6 fejlesztésével, őket meg már szinte név szerint ismerhetjük a Desktop Team blogjából. A többiek valószínűleg a motort fejlesztik, valamint tevékenyen együttműködnek a partnercégekkel az Operát érintő projektekben. És mellesleg hegesztik az Opera 10-et...

Felmerül a kérdés, jó-e az nekünk, ha az általunk használt verzió így perifériára szorul? Hiszen, vélhetőleg ebből adódik az a magatartás, hogy egyes funkciókat, kívánságokat, amik közvetlenül nem illenek bele a "nagy koncepcióba", vonakodva valósítanak meg - ha egyáltalán foglalkoznak vele. A kívülálló néha úgy is érezheti, hogy az Opera a saját feje után megy, és van is némi igazsága. Viszont szerencsére előnyünk is jócskán származik belőle. A modularitás felépítés egyik hozadéka, hogy nem kell mindent többször is elkészíteni. Így a mobil eszközökhöz fejlesztett motor nagyszerűen használható a PC-n is. Sőt, mivel utóbbi teljesítménye a legnagyobb, ezért szinte minden fejlesztés itt jelenik meg először. Ha mégsem, előbb-utóbb azért mindenképpen helyet kap az asztali változatban is.

Egy másik komoly előny az anyagi függetlenség, és a PC verzió létének stabilitása. Önmagában aligha érné meg egy profitorientált cégnek az, hogy éveken keresztül egy 1%-os részesedésű böngészőbe invesztáljon súlyos pénzeket. De megfelelő háttérrel már kifizetődő lehet, és a felhasználóknak sem kell azon aggódniuk, hogy egyszer csak megszűnik a fejlesztés. Épp emiatt nem érzem különösebb problémának a Chrome megjelenését és viharos elterjedését.

A fenti gondolatok után lépjünk tovább, és nézzük a sorban mindjárt a "mi az élet értelme?" után következő legfontosabb kérdéseket. Nyílt forráskód, vagy zárt? Az előzőek fényében nem meglepő, hogy az utóbbi maradt a meghatározó, noha vannak bizonyos "engedmények", gondoljunk csak a Dragonfly-ra. Az is inkább csak azért, hogy minél több embernek tegyék lehetővé a mobil eszközökre történő fejlesztést. De összességében az évek alatt felgyülemlett - és egyre inkább eladható - fejlesztési tapasztalatokat és eredményeket aligha fogják kiadni nyers C++ kód képében...

Számos felhasználó hiányolja a kiterjesztéseket. Valójában az Operának nincs is nagyon szüksége rájuk. Túlságosan bonyolult és erőforrás-igényes lenne egy univerzális API megalkotása, a PC-s felhasználók miatt semmiképpen nem érné meg. Nem is beszélve arról, hogy a túl kevés lehetőség nem ér szinte semmit, a túl sok meg kényesen nagy rálátást engedne a belső működésbe (és mégtöbb módosítást igényelne). Mobil eszközökben eleve felejtős a koncepció: egy olyan összecsiszolt komponensekből álló rendszerbe alaposan belepiszkítana a hobbiprogramozó Pistike műve, nem is beszélve arról, hogy a megcélzott eszközparkon igen változatos problémákat és hibákat produkálhatna.

Maradnak tehát a felületi kezelések, a felhasználói JavaScript, saját CSS használata, az ini-fájl buherálás, meg a belső parancsok listája alapján készíthető sajátgombok. A fizetős ügyfeleknek meg a spéci fejlesztőkörnyezet, amiben azért szintén csak korlátozott szabadságot kapnak.

Erről az új fejlesztőeszközről és képességeiről az Opera egy videót is közreadott. Nézzük, milyen újdonságokat nyújt tehát az elődhöz képest:

• Opera Zoom: fokozatmentes nagyítás, kicsinyítés és görgetés, OpenGL/ES alapú hardveres gyorsítással
• OBML (Opera Binary Markup Language) támogatás: Az Opera Miniben megcsodált oldaltömörítés, ami akár tizedére is leredukálhatja az oldalak méretét
• adathalász-védelem: akárcsak a PC-s változatban: mobil eszköz - PC-s  böngészési élmény és biztonság
• univerzális Plug-n-Play (uPnP) támogatás: A hálózaton levő eszközök irányításának lehetősége az Operán keresztül
• Opera minialkalmazások támogatása: apró, egyszerű programok sokféle feladatra
• különleges vizuális hatások az OpenGL/ES támogatásnak köszönhetően
• a teljes internet élménye: elsőosztályú szabványkövetés, széleskörű szabványtámogatás
• beépülők támogatása: további élményfokozás például Flash Lite használatával
• felhasználói felület forráskódja: a megjelenés testreszabhatóságához és a készülék megjelenéséhez igazításhoz

Látható, hogy nincs új a nap alatt, a fenti funkciók vagy már részei egy ismertebb Opera terméknek, vagy hamarosan azok lesznek. Egyszóval, kihasználva a mobil eszközök terjedése nyújtotta anyagi biztonságot, mi - PC-s felhasználóként - még sokáig élvezhetjük mindazt az előnyt, amit az Opera és a saját érdekünk egybeesése jelent számunkra: egy kiemelkedően innovatív funkciókkal felvértezett stabil és gyors böngészőt és a teljes web élményét. Minden eszközön.

Kapcsolódó linkek:

• Opera Mobile Devices 9.6 SDK bejelentés
• Opera Mobile 9.6 SDK termékleírás (PDF)
• az Opera üzleti megoldásai
• potenciális Opera-hordozók
• az Opera üzleti partnerei
• ők már Operát használna