Ha megkérdezel egy Opera felhasználót, aki már régebb óta használja a böngészőjét, hogy miért szereti az Operát, a válaszok között biztos ott lesznek a következő érvek: nagyon gyors; könnyen testre szabható; minden benne van, ami kell. Ez utóbbi nem is fejezi ki eléggé, hogy mire gondol az illető, ugyanis a hasznos, és már-már alapvető funkciókon kívül számtalan olyan finomsággal találkozhatunk, ami csak az Opera sajátja, vagy így, ebben a formában csak az Operában található meg.

A továbbiakban bemutatok néhány ilyen hasznos funkciót és érdekességet. Egyik-másik bizonyára ismerős lesz, de remélem néhány újdonságra is fény derül. Egy-két helyen szeretnék rámutatni arra is, hogyan használhatjuk ki hatékonyabban a már ismert funkciókat. A lista természetesen a teljesség igénye nélkül készült.

Az Opera 9-es verziójának reklámkampányában két új funkcióra fektettek különös hangsúlyt. Az egyik a BitTorrent támogatás, a másik a minialkalmazások (widget-ek) megjelenése. Köztünk legyen szólva, elsőre egyik sem fogott meg. Nem is értettem, hogy miért nem a többi, sokkal hasznosabb változtatást reklámozták, mint például a tartalomszűrő (Content block), az oldalankénti beállítások, vagy a keresőmotorok gyors és egyszerű hozzáadása.

A Firefox vs. Opera vitákban (amelyek a bármelyikükkel kapcsolatos hírek fórumaiban idővel biztosan kirobbannak) az előbbi böngésző hívei előbb-utóbb eljutnak a végső érvhez: az Operához nincsenek plugin-ek. Ezzel a vitát – az Opera minden érdemeinek elismerése mellett, de a Firefox egyértelmű győzelmével - eldöntöttnek ítélik.

Miért is jók ezek a plugin-ek? Elsősorban mert a böngészőnek olyan plusz funkcionalitást biztosítanak, amelyeket az alapból nem tartalmaz, vagy a már meglevő lehetőségeket bővítik ki. Azonban úgy vélem, van egy másik előnyük is – közösséget teremtenek. A plugin-eket a böngésző felhasználói készítik, akik ezáltal még szorosabban kötődnek ahhoz. Ráadásul lehetővé válik, hogy igen nagy számú kiegészítő jöjjön létre, amelyek már megfelelő változatosságot nyújtanak mind funkciók, mind megvalósítások tekintetében. Ezáltal a felhasználó teljesen egyénivé teheti böngészőjét, ami így szinte tökéletesen idomul hozzá. A legnépszerűbb plugin-ek funkcionalitását a böngészőbe építve a fejlesztők sem vállalnak túl nagy rizikót a változtatások sikerességét illetően, hiszen azt nyújthatják, amit a felhasználók leginkább igényelnek.

A Web Applications Opera blogon megjelent egy leírás az Opera 9 egyik újdonságáról, amelyről eddig nem sok szó esett. Az Opera egy új Ajaxos technológiát épített be a böngészőbe, a Server-Sent Events (kiszolgáló által küldött események) Web Applications 1.0 szabványt, melyet a WHATWG fejlesztett ki.

Az Ajax (Asynchronous JavaScript and XML) egy webfejlesztési technika interaktív webalkalmazások létrehozására. A weblap kis mennyiségű adatot cserél a szerverrel a háttérben, így a lapot nem kell újratölteni minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó módosít valamit. Ez növeli a honlap interaktivitását, sebességét és használhatóságát. (Wikipédia)

Az új módszer lényege, hogy a kiszolgálóval állandó kapcsolatot lehet létesíteni, így az folyamatosan küldhet DOM eseményeket a böngészőnek anélkül, hogy a kapcsolat megszakadna. A hagyományos módszer alapján a böngésző bizonyos időközönként kéréseket küld a kiszolgálónak, és adatokat kap tőle, viszont ehhez minden alkalommal egy új HTTP kérést kell indítson, ami fölösleges terhelésnek teszi ki a szervert.

Az új módszer segítségével a kiszolgáló minden klienssel egy folyamatos kapcsolatot tart fent, és csak abban az esetben küld nekik adatot, ha az valóban szükséges, ezáltal jelentősen csökkenthető a szerver terhelése.

A technológiáról részletesebben a Web Applications blogban lehet olvasni, valamint ki is próbálható a működése az Opera Web Chat oldalon.

Pár napja megjelent a diggen egy hír, miszerint Operában úgy módosíthatjuk egy weblap kódját, hogy a változtatás azonnal megjelenik az oldalon. Ez sok esetben hasznos lehet: a weblap szerkesztésekor, próbálgatáshoz, vagy ha mondjuk ki akarnánk nyomtatni az oldalt, de valamit módosítanánk rajta a nyomtatáshoz. Hasznos lehet abban az esetben is, ha képernyőképet akarunk készíteni egy olyan oldalról, amelyen személyes adatok is látszanak.

A fenti funkciót úgy érhetjük el, hogy megnyitjuk az aktuális weblap forráskódját (Alt+F3), ezt módosítjuk, majd a kódszerkesztő eszköztárán megnyomjuk az Újratöltés a gyorsítótárból gombot. Ennek hatására az eredeti weblap újra betöltődik, de most a módosított kódot használva.

Bár ez egy hasznos és érdekes funckió, azért van egy nagy hiányossága: nem foglalkozik a stíluslappal. Firefoxban a Platypus kiterjesztéssel lehet hasonló módon megoldani a weblapok módosítását, és ebben van lehetőség a stíluslap módosítására. Kis utánajárással kiderült, hogy az Operában is meg lehet oldani, hogy egyszerre módosíthassuk egyszerűen a forráskódot és a stíluslapot.

Az alábbi gombok használatával megnyithatod az oldal forráskódját vagy a stíluslapját. Sajnos a gombokhoz nem lehet annyi parancsot fűzni, mint a billentyűparancsokhoz, emiatt nem lehet azt megoldani, hogy az akutális oldal stíluslapja azonnal szerkeszthető legyen. Ezt két módon érheted el: vagy megnyitod a stíluslapot, és utána ennek a forráskódját, vagy használod azt a gombot, amelyik az első kattintásra megjeleníti a stíluslapot, és a második kattintásra megnyitja a szerkesztőt. Fogd meg a gombot, és húzd rá az egyik eszköztárra (érdemes függőleges irányban kezdeni a húzást), vagy kattints rá, mentsd le a saját gombok közé.

• Forráskód szerkesztése - a megnyitott oldal forrásának szerkesztése
• Stíluslap megnyitása - megnyitja egy új oldalon az aktuális oldal stíluslapját
• Stíluslap szerkesztése - ha kétszer megnyomod, akkor egy új lapon szerkesztheted az aktuális oldal stíluslapját (első kattintásra megnyitás, második kattintásra szerkesztés)

Nem árt figyelni arra, hogy a stíluslap módosításakor nem frissül magától az eredeti oldal, így vagy módosítjuk a forráskódját is (ennek mentésekor automatikusan frissül az oldal), vagy kézzel újratöltjük.

A bbCode egy olyan leíró nyelv, melyet főleg különböző fórumokon a hozzászólások formázására használnak. Technikailag a HTML forráskódhoz hasonlít leginkább, csak itt szögletes zárójelekbe kell tenni a parancsokat. Manapság sok webes szerkesztőben már WYSIWYG szerkesztő van, ahol a különböző formázások eredményét azonnal látni lehet, ezek egy részét már az Opera 9 is támogatja.

Ha szükséged van a bbCode-ra egy szerkesztőben, akkor a használatát nagyban megkönnyítheti az alábbi magyar nyelvű menübeállítás az Operához, amely kiegészíti a szerkesztőkben a környezeti menüt egy bbCode menüvel. A menü telepítéséhez egyszerűen kattints az alábbi linkre, fogadd el az ismeretlen forrást, majd a menü végleges elfogadása előtt ki is próbálhatod a működését. Ha bármikor vissza akarod állítani a régi menüt, akkor a Beállítások > Haladó > Eszköztárak > Menübeállítás alatt válaszd ki az Opera Standard menüt.

bbCode menü telepítése

A bbCode formázást a jegyzetek segítségével is meg lehet oldani, bár van néhány hiányossága (a menüvel ellentétben nem kezeli a kijelölt szöveget és a vágólapot). Ennek a módszernek az előnye, hogy nem kell módosítani a menüt (a módosított menü problémákat okozhat a frissítések telepítésekor, mivel az esetleges új menüpontok így nem látszanak). Ehhez csak annyit kell tenned, hogy készítesz egy új bbCode mappát a Jegyzetek alatt, majd ebben sorban felveszed az összes kódot, mint különálló jegyzetet. Ezután a megfelelő szerkesztőben a környezeti menüből kiválasztod a Jegyzet beszúrása pontot, ott a bbCode mappát, majd a megfelelő kódot. A legfontosabb kódokat a bbCode Wikipédia cikkben megtalálod.