Az Opera elnök-vezérigazgatója, Jon von Tetzchner, nemrég San Diegoban járt, ahol válaszolt néhány fontosabb kérdésre.

Miért fizetne bárki is az Operáért, amikor vannak ingyenes böngészők is?

Az Opera egy gyors, hatékony és biztonságos böngésző, ráadásul kisméretű. Ha az Internet Explorert nézzük, a Microsoft nincs ösztönözve a termékük fejlesztésére, mivel rég magára hagyták, igazából már öt éve nem frissítették. Nekünk erős ösztönzésünk van az innovációra, válaszolnunk kell a felhasználók igényeire. Az olyan népszerű funkciók, mint a füles böngészés és a több ablak, amelyeket manapság a Firefoxban lehet látni, és amelyeknek a Microsoft is tervezi a beépítését a böngészőjébe, már évek óta elérhetőek az Operában.

Mennyire biztonságos az Opera?

Ha megnézzük a böngészők biztonságával foglalkozó weboldalakat, láthatjuk, hogy az Internet Explorer még mindig több megoldatlan problémát tartalmaz. A Firefoxnak ugyancsak van néhány ismert hibája, amelyeket még nem javítottak ki. Mi nulla százalékon vagyunk. Amint egy biztonsági hiba megjelenik, kijavítjuk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy megoldatlan maradjon.

Tíz év után nyereséges még az Opera Software?

Igen. 1995-ben ketten indultunk 7.000 dollár tőkével. Sikerült elérnünk, hogy ez elég legyen az első néhány évben. Nem voltunk kiugróan nyereségesek, de annyit elértünk, hogy fennmaradtunk. 2000-ben elkezdtük fejleszteni a vállalatot, és jelenleg még mindig növekszünk. A bevételeink minden évben 30-50 százalékkal emelkednek.

Milyen az Opera piaci részesedése?

1 és 2 százalék között vagyunk a böngészőpiacon.

Szereti a szerkentyűket?

Igen, sok ilyenem van. A telefonomon természetesen az Opera mobilos változata fut. Gyűjtöm a 80-as évek számítógépeit is, akkoriban ezek még teljesen különbözőek voltak. Ebben az időszakban volt igazi innováció a hardver oldalon. Manapság a számítógépek jobbak és gyorsabbak, de mind egyforma. Sok számítógépem van már, amit szerettem volna, de nem engedhettem meg magamnak: Atari, Commodore, Amiga, Sinclair, Acorn. Olyan, mint egy múzeum.

Az Opera stílusát egyetlen kattintással használható beállításokkal is meg lehet változtatni. Ezek a fájlok a legnépszerűbb beállításokat gyűjtik össze, melyekkel lecserélhető az Opera eszköztára, menürendszere, bőre, billentyűparancsai és egérmozdulatai.

Internet Explorer / Firefox stílus

• Bőr
• Eszköztár
• Menü
• Billentyűparancsok

Safari stílus

• Bőr
• Eszköztár

További bőröket és beállításokat a MyOpera oldaláról lehet letölteni.

Frissítés: a fenti beállítás már nem érhető el az oldalon, viszont hasonlót találhatsz itt a blogon.

A biztonsági problémákkal foglalkozó Secunia egy újabb, minden nagyobb böngészőt érintő hiányosságot fedezett fel a JavaScript felbukkanókkal kapcsolatban. A hiányosság minden nagyobb böngészőt érint, kivéve az Opera legutóbbi, 8.01-es verzióját. A Secunia oldalán egy teszt keretében ki lehet próbálni a biztonsági probléma működését a böngészőkben.

Az Opera mindig is nagy hangsúlyt fektetett a biztonságra. A Secunia oldalán az Operának 0, a Firefoxnak 6, míg az Internet Explorernek 20 foltozatlan biztonsági rése szerepel jelenleg.

Az Opera elnök-vezérigazgatója, Jon von Tetzchner, a böngészők eloszlásával foglalkozó statisztikák megbízhatatlanságára hívta fel a figyelmet. Az eltérő technikák miatt a különböző böngészők a valóságtól eltérő arányban jelennek meg a statisztikákban. A Firefox hirtelen megemelkedett részesedése nem csak a rajongói tábor növekedésének tudható be: a böngésző ugyanis egy olyan Google alapú technológiát alkalmaz, mely a megnyitott oldalak első néhány hivatkozását előre letölti, így ha a felhasználó ténylegesen rákattint a hivatkozásra, azonnal megnyithatja a kívánt lapot. Ez a technika viszont oda vezet, hogy a webszerverek statisztikáiban a Firefox nagyon sokszor akkor is megjelenik, ha a felhasználó soha nem nézte meg az adott lapot.

Ezzel szemben az Opera részesedését többnyire alulmérik, több ok miatt is. Az Opera jóval fejlettebb gyorsítótárazást használ, mint a többi böngésző, így ritkábban kell a weboldalakat ténylegesen letöltenie, vagyis kevesebb forgalmat generál, és emiatt ritkábban jelenik meg a webszerverek statisztikáiban is. Másrészt az Opera alapértelmezésben az Internet Explorer egyik változataként azonosítja magát (a hibásan kódolt weblapok miatt), így ha a felhasználó nem állítja át kézzel az azonosítást, könnyen előfordulhat, az Opera valójában az Internet Explorer részesedését növeli, és egyáltalán nem jelenik meg a statisztikákban (a modern statisztikák ezt a típusú "rejtőzést" már könnyen kiszűrik).

Az Opera vezetője szerint 10-15 millió aktív felhasználójuk van, és a böngészőt havonta 2-3 millió netező tölti le. Az Opera a mobiltelefonok és kisképernyős készülékek piacán is igen elterjedt, itt a böngészőt több, mint 1 millió alkalommal töltötték már le, és a terjesztési licencek alapján még több millió készüléken alapértelmezett böngésző az Opera.

Az igazgató az Operában található reklámokról is beszélt: "Sokan nem szeretik a reklámainkat, ami szomorú, mivel nekünk nincs egy gazdag nagybácsink, mint a Mozilla Alapítványnak. Nekik nem kell törődniük a pénzzel, mivel támogatják őket. Minket semmilyen alapítvány nem támogat."

index: Óriásképtől fagy a Windows

A leggyakoribb böngészők semmivel sem védekeznek az irracionálisan nagyra méretezett képek ellen. Átlagos értelmi képességű általános iskolás képes olyan weboldalt készíteni, amelytől lefagy az oda látogatók pécéje.

...

A probléma nem lehet kizárólag a Windows hibája, hiszen a lefagyást nem lehet minden komolyabb böngészővel reprodukálni. A heise.de híroldal összesítése szerint XP SP2 operációs rendszer esetén érintett az aktuális Internet Explorer, a Firefox 1.0.x, a különböző Mozillák és Netscapek. A túlméretes képek viszont nem hatják meg a Firefox 1.1 bétaverzióját és az Operát. Előbbi a gigakép helyett csak fekete felületet mutat, míg az Opera a képet erősen torzítva hozza be.