Aki esetleg nem ismerné: a Presto az Opera renderelő motorjának a neve. Az Opera 7-ben mutatkozott be először és azóta számos fejlesztésen esett át. Jelenleg az Opera 10-es verziójában a Presto 2.2.15 található meg, de talán már nem kell sokat várnunk a következő változatra. Elvileg a fejlesztők már végeztek a 2.3-al, és jelenleg a 2.4-en dolgoznak. Sajnos megjelenési időpontokról nincs információnk, sem arról, hogy a következő Operában melyik verzió lesz benne.

Mindenesetre a háttérben folyó munka bizonyítékaként az Opera dokumentációk között nemrég feltűnt a Presto 2.3 által támogatott szabványok és ajánlások listája, meglehetősen részletezően bemutatva, hogy minimálisan mit várhatunk a következő Operától. A dokumentumban számos link található, ahol részletesebb információt kaphatunk az adott szabványról, vagy az egyes attribútumok és metódusok támogatottságáról.

Úgy vélem, ezek az információk inkább a webfejlesztők számára érdekesek, de közvetve az átlagfelhasználókat is érintik, hiszen mindenkinek az érdeke, hogy a web minden eddiginél érdekesebb, szebb és rugalmasabb legyen. Ezért érdemes figyelmet fordítanunk a lényegi újdonságokra, főleg amik a böngészőháború közepette szélesebb nyilvánosságot kaptak. Mivel jómagam nem vagyok webfejlesztő (szerencsére), ezért igyekszem csak az alapokra szorítkozni, a további lényegi észrevételeket viszont most is szívesen veszem a fórumban.

Főbb támogatott szabványok és API-k a Presto 2.3-ban:

• fejlettebb canvas
• részleges video és audio
• széleskörű HTML
• HTML5 Forms
• OpenGL API
• Direct3D API
• CSS3 Transitions és border-radius

A fentieken túl persze számos javítás, változtatás, apróbb bővítés kapott benne helyet, akit részleteiben érdekel, az olvassa el a teljes listát. Ezek tehát azok a funkciók, amik a Presto 2.3-ban már megvalósultak, az új Opera tehát ennél csak jobb lehet, legalábbis reménykedek benne.

Bár előzetesként már több, mint négy hónapja elérhető, hivatalosan csak a legutóbbi bétában mutatkozott be az Opera újdonsága, a Unite. Ezzel a funkcióval kíván alternatívát kínálni a kliens-szerver alapú internetnek, vagy legalábbis kiegészíteni azt. A technika lényege, hogy az Opera egy saját szerverszolgáltatást futtat, ami a legkülönbözőbb alkalmazásokat képes kiszolgálni, fájlmegosztástól kezdve a filmek online katalógusáig.

A módszer egyik sarokköve, hogy a szolgáltatott tartalom nem valami idegen szerverre kerül, hanem a saját gépünkön lelhető fel, és közvetlenül innen kerül az érintettek számítógépére. A másik, hogy az alkalmazások fejlesztéséhez - a minialkalmazásokhoz hasonlóan - csak webfejlesztői ismeretek (HTML, CSS és JavaScript) szükségeltetnek. Ebből következik, hogy elegendő egyszer megírni a programot, és az minden platformon elérhető lesz, köszönhetően az Operának, és a jövőben megjelenő, Unite-ot támogató mobilos verzióknak.

A Unite azonban, bár kétségkívül ígéretes és bizonyos szempontból hiánypótlónak is nevezhető, annyit ér, amilyen és amennyi alkalmazás elérhető hozzá. Kedvcsinálóként az operások már készítettek pár figyelemre méltó programot, de ez nyilván kevés az üdvösséghez. Tudják ezt jól az Operánál is, ezért is buzdítják a hozzáértőket újabb és újabb alkalmazások fejlesztésére.

Hogy a dolognak némi tétje is legyen, és még inkább ösztönzőleg hasson, az Opera meghirdette Unite fejlesztői nyereményjátékát. Ennek a lényege, hogy az adott héten feltöltött Unite alkalmazások közül az operások egy csoportja megszavazza a legjobbat, készítője pedig értékes nyereményekben részesül. A kiírásból kitűnik, hogy nem egyszeri alkalomról van szó, hanem folyamatos az elbírálás.

A legutóbbi technológiai előzetese az Operának ismét egy olyan újdonságot mutatott be, amely a minialkalmazásokkal kapcsolatos: ezentúl nem a böngészőben, hanem a böngészőtől függetlenül fognak futni, így szinte a normál alkalmazások szintjére kerülnek. Ez a fejlesztés biztosan nem triviális, mégis úgy tűnik, hogy az Opera rengeteg időt és energiát hajlandó fektetni a minialkalmazások fejlesztésébe, annak ellenére, hogy eddig elmaradt a várva-várt siker. A minialkalmazásokat csak nagyon kevesen használják, és a legtöbben nem látnak bennük fantáziát.

Ha megnézzük az Én Operám sorozatunk eddigi cikkeit, a legtöbben egyáltalán nem használnak minialkalmazásokat, illetve akik igen, azok is csak néhányat:

„Minialkalmazásokat nem használok, teljes az életem nélkülük is.”

„Nem használok semmilyen minialkalmazást, régebben nézegettem őket, de nem találtam semmi hasznosat, azóta pedig nem foglalkozok velük.”

„Kiegészítésekből egyedül néhány minialkalmazást használok.”

„Használsz-e minialkalmazásokat? – Nem, nincs köztük olyan, amire szükségem lenne.”

Az Opera mégis tovább fejleszti őket, láthatóan töretlen lelkesedéssel. Mi lehet az oka annak, hogy ennyire „nyomatják” a minialkalmazásokat a negatív fogadtatás ellenére is? A kérdést Haavard próbálta megválaszolni a blogján, ennek a fontosabb részeit foglaljuk most össze néhány pontban, amely esetleg rávilágíthat az Opera taktikájára a minialkalmazásokkal kapcsolatosan.

Egy korábbi postban Resius már ismertette, hogyan lehet (könyvjelző azonosítóval és sessionnel) több oldalt megnyitni Operából egyetlen gyorshívó elemmel.

A könyvjelző azonosítós megoldás problémája az volt, hogy nem lehetett gyorshívó képet berakni, mert folyamatosan frissítette a gyorshívó képét. A session-ös megoldásnál pedig az, hogy olyan oldalakon, ahol állandóan frissülő tartalom van, a korábbi állapotot mentette el, tehát kellett egy plusz F5, hogy az oldal legfrissebb változatát kapjuk.

Van egy olyan oldal, ahol egyéni gyorshívóképeket lehet generálni. Ezzel megint nem lehet egyszerre több oldalt megnyitni viszont a mi esetünkben arra nagyszerű, hogy egyszerűen tudunk gyorshívóba illő képet generálni, anélkül, hogy pixelre méreteznénk. Vagy válogathatunk a userlogos folyamatosan bővülő kínálatából is.

A teendő a következő (5 lépésben):

1. Készítsünk magunknak, vagy szerezzük be a kívánt egyéni gyorshívóképet. Ha ez megvan, mentsük el egy saját tetszőleges mappába ideiglenesen.

A Magyar Opera blog meghirdette cikksorozatát, amiben bárki megírhatja, hogy ő hogyan használja az Opera böngészőjét. Ehhez segítséget is talál a kiírásban. Az alábbi írás is ennek az akciónak az eredményeként született, ezúttal PSti jóvoltából, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a munkáját!

Én és az Opera

Mennyi ideje használsz Operát?

Valahol a 8-as verziótól. Kb. akkor indult a Firebird (most Firefox) is, de az Opera jobban tetszett.

Hogyan, hol ismerted meg?

Egy ismerősöm mutatta, de semmi különöset nem mondott róla, csak hogy próbáljam ki. Így tettem.

Mennyire intenzíven használtad az idők folyamán?

Azóta folyamatosan. Néha kipróbáltam a többieket is, amikor megjelent Windows-ra a Safari vagy a Google Chrome, de nem fogtak meg.

Hol használod pontosan?

Csak számítógépen, de ott mindenhol, otthon is, és munkahelyen is. Telefonnal nem netezek.

Milyen verziót használsz?

Általában stabilt, és ha megjelenik már az új verzióból legalább a Beta 1, akkor már azt. A snapshotok csak akkor kerülnek fel a gépre, ha valami érdekes újdonságot tartalmaznak.

Milyen operációs rendszer(ek)en?

Korábban XP, Vista és most Windows 7.

Így néz ki

Mely eszköztárakat használod és hová helyezted őket?

Personal, Tab, Status bar-t használom, a többit töröltem. A címsor lement alulra, mellé a status bar, fent csak a tab bar, és a personal bar van.