Jelenleg Január havában vagyunk, és ha Január, akkor Las Vegas, ha pedig Las Vegas, akkor CES 2010 (Consumer Electronics Show), ami nem más, mint a szórakoztatóipari cégek egyik legfontosabb éves seregszemléje.

Írni pedig azért írok róla, mert az Opera természetesen képviselteti magát. Most nem elsősorban mint PC-s böngészőfejlesztő, hanem mint a beágyazott rendszereken futó webes alkalmazások jelentős piaci szereplője. Ha pedig képviselteti magát, akkor nem ment üres kézzel (ilyen helyen amúgy is sok bejelentést szokat tenni a céget a számtalan bemutató mellett), mindjárt 3 új terméket is felsorakoztatott az eddigieken túl.

Korábban többször is írtunk az általunk is talán kevésbé ismert "mobil üzletágról", ami a nevével ellentétben nem marad meg a mobiltelefonok szintjén, hanem sokkal sokrétűbb annál. Olyan elemek is részét képezik ugyanis, amik terén az Opera tulajdonképpen egyedülállónak tekinthető az ismertebb böngészőket figyelembe véve.

Lássuk csak: játékkonzolok, televíziók, set-top-boxok, digitális képkeretek, autós szórakoztató-központok, a lista csak esetleges, és még így is impresszív. Nem nehéz belátni azt sem, hogy minden jelenlegi népszerűségük ellenére sokkal nagyobb potenciállal rendelkeznek, aminek későbbi kiaknázását az Opera igyekszik is minél jobban megalapozni.

Az alapelv, hogy a jövő egyszerűbb (de nagyon populáris) alkalmazásainak közös nyelve a web jelenlegi nyelve. Az érvek valóban meggyőzőek, hiszen gondoljunk bele, korunk honlapjait hány és hány ember készíti és tartja karban, világos, hogy a HTML, CSS, JavaScript és az SVG elterjedtsége elég széleskörű.

Nemrég volt róla szó, hogy az Opera az Opera Devices program keretében mindenféle eszközre megpróbál internetet varázsolni, és ezek között is talán a legfontosabb a televízió. A tévét általában csak passzívan használjuk, maximum csatornát szoktunk váltani rajta, és egyébként nem sok lehetőség van az interaktivitásra. Internetezni az ember inkább a számítógépen szeret, filmet nézni viszont inkább tévében szoktunk. A két eszköz felhasználási módja teljesen különbözik egymástól, így nehéz az internetet a tévékbe csempészni, mivel az emberek - elsősorban kényelmi okokból és megszokásból - nem fogják használni, ha van egy laptop vagy egy asztali gép is a házban.

Viszont a számítógépes környezetben mostohagyereknek számító minialkalmazások (widgetek) már sokkal inkább képesek kibontakozni a tévé világában. Képzeld csak el, hogy a filmnézés közben megnyitod a Twitter widgetet a tévén, és beírod, hogy éppen mit nézel. A reklámok közben megnézheted az időjárás-előrejelzést, a megfelelő widgetben. Egy film közben utánanézhetsz egy minialkalmazással widgettel a film adatainak. Ha unalmas a műsor, bármikor átkapcsolhatsz a YouTube-ra egy widget használatával, vagy hallgathatsz zenét a webről. Ha pedig csak tévézni akarsz, a widgetek szépen háttérbe vonulnak, és nem zavarnak többé.

Az Opera a speciálisan tévékre kidolgozott alkalmazáskezelésével nagyon egyszerűen használhatóak a widgetek, és egyáltalán nem zavarják a tévézést, ha nem akarjuk. Az alábbi videóban ismét betekintést nyerhetünk az Opera koncepciójába (az előző bemutató videót itt találod).

A technológiáról bővebben a www.opera.com/tv oldalon olvashatsz.

Korábban egy hasonló alkalom apropóján már részletesebben írtunk az Opera általunk kevésbé ismert működési területéről. Ez pedig nem más mint a mobil és már internetképes eszközök világa. Ide sorolhatók a mobiltelefonok, a játékkonzolok, set-top-box-ok, televíziókészülékek. De találhatunk itt hordozható médialejátszókat, autóba épített szórakoztató központokat vagy éppen digitális képkereteket is.

Ami a fenti széles választékban közös, az az hogy mindegyiken futhat Opera (és sok helyen fut is). A megoldás komoly előnye, hogy az Opera egységes renderelő motorja révén nemcsak a honlapok közt böngészhetünk, hanem minialkalmazásokat futtathatunk, vagy éppen távvezérelhetünk más eszközöket. Mindehhez pedig nem szükséges komoly hardveres tudás, elegendő a webet felépítő nyelvek ismerete. Hogy a dolog még könnyebb legyen, az Opera "egységcsomagot", egy fejlesztői eszközkészletet tesz elérhetővé az érdeklődők számára Devices SDK néven, ami a programfejlesztés, és tesztelés feladatát tovább egyszerűsíti, ami rendkívül fontos előny az öldöklő piaci versenyben és a határidők szorításában.

A fejlesztés az Operánál sem állt le, ezt bizonyítja a mai bejelentés és a már hozzáférhető Devices SDK 10. A terméket (merthogy fizetős áruról van szó) a jelenleg is zajló amszterdami IBC-n, a távközlési iparág éves nemzetközi seregszemléjén került bemutatásra, és az érdeklődők is ott tekinthetik meg.

Főbb újdonságok a korábbi verzió óta:

• hardveres gyorsítás bővítése a DirectFB meghajtóval
• bővített platformtámogatás TV készülékekhez (pl. CE3100(Intel) és ST7105(STMicroelectronics))
• CSS3 támogatás (többek közt border-radius, box-shadow, border-image)
• javított vezérlés és navigáció az oldalakon
• fejlett szabványkövetés

Opera sajtóközlemény

Új beta verzióval jelentkezett az Opera okostelefonokra szánt böngészője, az Opera Mobile 9.5. Az új beta legfőbb újdonsága, hogy mostantól a mobil böngésző is támogatja az asztali Operában régóta ismert minialkalmazásokat, vagyis widgeteket. A widgetek olyan kisméretű webes techonlógiákkal készült alkalmazások, amelyek a böngésző mellett futnak, de annak motorját használják a működésre (a minialkalmazások valójában kisméretű weblapok, amelyek a böngésző mellett jelennek meg, és nem a böngészőben).

Az Opera elkészítette a második Opera Mobile 9.5 beta verziót, amely azon felhasználói visszajelzések alapján készült, amiket az év elején megjelent első beta verzió után kaptunk — mondta Jon von Tetzchner, az Opera vezérigazgatója —. Az Opera Widget mellett az új tesztverzió még gördülékenyebb böngészést tesz lehetővé, javult az oldalak betöltési sebessége, és a felhasználók produktivitását helyeztük a középpontba.

Néhány minialkalmazás most előre telepítetten megtalálható a beta verzióban, de további minialkmazásokat is ki lehet próbálni a widgets.opera.com oldalról.

A minialkalmazások fejlesztésének megkönnyítéséhez az Opera frissítette az Opera Widgets SDK fejlesztői eszközét is, amelyben két új funkció található:

• Az Opera Dragonfly hibakereső eszköz a mobilos widgetekhez.
• Widget-manager az eszközön való teszteléshez, hogy a minialkalmazásokat egyenesen a céleszközön próbálhassuk ki, legyen az S60, UIQ vagy Windows Mobile.

Az új Opera Mobile 9.5 beta2 ingyenesen letölthető Windows Mobile és UIQ telefonokra az Opera oldaláról.

Az Opera Software ASA az idei amszterdami IBC-n (International Broadcasting Convention - nemzetközi távközlési kiállítás) bejelentette, hogy elérhetővé tette az Opera Mobile Devices SDK 9.6-os verzióját. Ennyi a lényegi hír az Opera hírcsatornájából. De még a régi Opera felhasználókban is felmerülhet a kérdés, hogy mit is takar ez a név. Nézzünk tehát kissé a dolgok mögé, annál is inkább, mert ez segíthet megérteni néhány döntést amit az Opera az utóbbi időben hozott, és más megvilágításba helyezi kedvenc asztali böngészőnket.

Az Opera Software gyökerei a nagy norvég kommunikációs vállalatig, a Telenor-ig nyúlnak vissza. Egészen pontosan 1994-ig, amikor a két alapító tag, Jon S. von Tetzchner és Geir Ivarsøy megalkotta a mai Opera első (és még nem publikus) verzióját. Az ok az akkori megoldások nehézkessége és funkciószegénysége - valamint kis száma) - volt. A fejlesztés egyik fő elve 1998 óta a mai napig érvényes: "egy és oszthatatlan internetet mindenhová". Ennek a szellemében készült el az Opera böngésző a Windowson kívül szinte minden jelentősebb platformra, például Linux-ra, Mac-re, Solaris-ra és QNX-re.