Bár egy vérbeli Operás általában csak megértően mosolyog és bólogat, amikor a Firefox kiterjesztésekről van szó, azért ha felmerül a Firebug neve is, többnyire arcunkra fagy a mosoly. A legtöbb kiterjesztésen lehet vitatkozni, de ennél nincs pardon, az Opera mérföldekre le van maradva ezen a téren. Volt néhány próbálkozás a helyzet javítására, de a versenyt még így sem sikerült felvenni a Firebuggal.

Dolgoztok jelenleg a fejlesztői eszközökön? Igen.

Azokon a bookmarkleteken, amelyek fent vannak a Dev.Opera oldalon? Nem, azokat a webfejlesztő csapat írta, hogy betömjük vele a rést. Ezek nem férnek hozzá a böngésző kódjához. Amit mi írunk, az az Opera része lesz, így sokkal több infóhoz férünk hozzá.

Olyat szeretnénk, mint a Firebug és a Web Developer Toolbar. Igen, tudjuk, figyeltünk.

Mikor adjátok ki ezeket? Amint készen lesz.

A további kérdéseket a fejlesztők az Dev.Opera fórumon várják.

Operával kapcsolatban gyakran hangzik el ez a kérdés azoktól, akik főleg Firefoxot vagy Explorert használtak. Firefoxban ugyanis közvetlenül a menü alatt vannak a böngészéshez kapcsolódó gombok és a címsor, ahová a webcímeket lehet beírni, majd ez alatt helyezkednek el a fülek a weblapokkal. Operában éppen fordítva: itt felül vannak a fülek, és alatta a böngésző gombok a címsorral.

Mindkét megközelítésnek vannak előnyei és hátrányai, de én úgy érzem, hogy az egyik megoldás éppen olyan jól használható, mint a másik, a különbség sokkal inkább abban áll, hogy melyiket szoktuk meg jobban. Ennek ellenére megpróbálom összefoglalni az érveket és ellenérveket. Ha a fülek vannak alul, akkor gyorsabban lehet kattintani a fülek között, mert közelebb vannak a lap tartalmához, ahol a legtöbbet szaladgálunk az egérrel, így ha egy másik lapra akarunk váltani, kevesebbet kell mozgatni az egeret. Logikusabb viszont az, hogy a fülek legyenek felül, hiszen a navigáló gombok (előre, hátra, frissítés), valamint a címsor nem globális érvényű, hanem csak az adott lapra vonatkozik, így a laphoz, vagyis a lap füléhez kell tartoznia.

Van még egy dolog, ami miatt jobb a Firefox megközelítése. Ha ugyanis minden fület bezárunk benne, akkor még mindig ott marad a címsor, ahová be lehet írni egy új címet. Az Operában régebben ilyenkor minden eltűnt, és új fület kellett nyitni ahhoz, hogy egy új címet megadhassunk. Most az Opera úgy oldja meg a problémát, hogy az utolsó fület alapesetben nem lehet bezárni, így mindig marad egy üres fül, ahová egy új címet beírhatunk.

Ha neked jobban tetszik a Firefox megoldása, természetesen Operában is lehetőséged van hasonló beállításra. Sajnos az eszköztárakat nem lehet úgy mozgatni, mint sok más alkalmazásban, de nagyon egyszerűen átcsoportosíthatod őket a kívánt módon. Mivel az Opera támogatja az eszköztár-beállítások letöltését, így egy kattintással telepíthetsz egy Firefox-szerű felépítést. Ekkor még megjelenik egy lebegő címsor a lap címével, amelyet biztonsági okokból csak kézzel lehet kikapcsolni, ha a Nézet menüben bekapcsolod, majd kikapcsolod a címsort.

A másik megoldás kicsit hosszabb, viszont jobban megismerheted az eszköztárak működését Operában, és így még jobban be tudod majd állítani a saját ízlésednek megfelelően.

Fontos még, hogy ha valamit elrontasz, akkor sincs semmi gond, bármikor visszaállíthatod az eredeti megjelenést. Nyisd meg a Beállítások ablakot, és a Haladó > Eszköztárak részben az Eszköztár-beállítások alatt válaszd ki az első pontot (Opera Standard), majd OK. Ekkor az Opera ismét az eredeti eszköztárakat fogja használni (ha kézzel kikapcsoltad a címsort, akkor azt ugyanúgy vissza kell kapcsolnod).

A YuMDaP.net's blogon találtam néhány hasznos gombot Operához, amelyeket érdemes lehet kirakni az egyik eszköztárra. Ilyen listát persze többet is lehet találni a neten (többek között az Opera Wikin, vagy magyarul Bartoss Lajos oldalán), ezek többnyire az Opera belső parancskészletéből merítenek. Az alábbi gombok ún. bookmarkleteket használnak a funkciók megvalósításához, így valójában más böngészőkben is működhetnek: Firefox alatt használd a bookmarklet feliratú linkeket, Opera alatt a gombokat és a linkeket is használhatod.

A gombokat bármelyik eszköztárhoz hozzáadhatod, ehhez egyszerűen fogd meg a gombot egérrel, és húzd rá az egyik eszköztárra. Az eszköztárról már a Shift lenyomásával tudod tovább mozgatni. Ha egyszerűen rákattintasz a gombra, akkor az bekerül a Saját gombok közé, ahonnan bármikor rá tudod húzni az egyik eszköztárra.

•  del.icio.us - bookmarklet - Elmenti a megnyitott oldalt a del.icio.us könyvjelzők közé. Ha nem ismernéd, a del.icio.us egy olyan szolgáltatás, ahová könnyen elmentheted a könyvjelzőidet, amelyeket azután bárhonnan elérhetsz és megoszthatsz másokkal.
•  BugMeNot - bookmarklet - Ha egy oldal regisztrációt kér ahhoz, hogy megnézd, csak kattints erre a gombra.
• Keresés a tartományban - bookmarklet - Egy olyan google keresést indíthatsz vele, amelyik csak az adott lap tartományában keres.
• TinyURL - bookmarklet - Ha át akarsz küldeni egy linket valakinek, de túl hosszú, csak kattints erre a gombra, és kapsz egy rövid linket, ami ugyanoda mutat.
• direc.tor - bookmarklet - gyors keresési és rendezési lehetőséget ad a del.icio.us könyvjelzőkhöz.

A gombokhoz képeket is rendelhetsz, ha felteszed az alábbi bőrt az Operához: OperaExtraButtons. Ebben az esetben ezeket a gombokat használd:

A kiterjesztések kérdése állandóan visszatérő téma az Operával kapcsolatban. Az Internet Explorer, a Firefox, a Maxthon mind támogatja a kiterjesztéseket, sőt a Firefox esetében a minimalizált alap funkciókat nézve inkább a kiterjesztések adják a böngésző népszerűségét. Az Operánál az ingyenessé válása óta azt kérték a legtöbben a fejlesztőktől, hogy készítsenek végre egy olyan API-t, amellyel kiterjesztéseket lehetne adni az Operához. Régebben ezt az Opera kategorikusan, mostanában már inkább udvariasan, de még mindig elutasítja. Ennek okairól többet is megtudhatunk Tim Altman blogjából.

A kiterjesztések hiányát az Operában nagyon sokszor azzal indokolják, hogy nincs igazán szükség rájuk, hiszen az Opera alapból nagyon széleskörű funkciókészlettel rendelkezik. Ez igaz, viszont azt is látni kell, hogy az Opera egyszerűen nem veheti fel a versenyt például a Firefox kiterjesztéseinek gazdagságával. Kiterjesztésekkel elméletileg bármit meg lehet tenni, míg az Opera funkciói korlátozottak, a hardcore Firefox felhasználók könnyen elérhetik azt a pontot, amikor a böngészőjük már jóval többet tud, mint az Opera. Másrészről az Opera alap telepítése fényévekkel többet tud, mint egy alap Firefox vagy Internet Explorer telepítés, és a legtöbb felhasználó (bármelyik böngészőben) nem használ kiterjesztéseket. Ennek fényében az Opera logikája jobban beválik, hiszen azoknak is rendelkezésére állnak a fejlett funkciók, akik egyébként nem ismerik őket, és nem tudják mire valók. Éppen ezért kezdte a Firefox is jobban fejleszteni a böngésző alap részét, olyan szolgáltatásokat építve bele, amelyek addig is elérhetőek voltak kiterjesztésekben (és nagy részük régóta elérhető volt az Operában). Ez viszont csak egy csendes többség, a véleményformáló "hangosak" elég aktívan használják a kiterjesztéseket.

Vinczej blogjából szereztem tudomást a Digitális életmód nevű Fotextnet felmérésről (bár nekem is szokták küldeni, de ritkán töltöm ki), amelynek az eredményei között egy meglepő adat is szerepel. Úgy gondolom, hogy egy Fotexnet-felmérés azért valamennyire reprezentatív, és nem csak egy szűk, számítógéppel sokat foglalkozó réteg tölti ki, hanem az átlagos internetezők közül is sokan. Ezért is meglepő az az eredmény, hogy az Opera 7%-os részesedéssel rendelkezik a magyarországi böngésző piacon, és az Opera Mini is 1%-on áll (ami telefonos böngészőhöz képest nagyon jó arány). Árnyaltabb képet ad az eredményekről az az adat is, hogy a kérdőívet kitöltők fele még soha nem hallotta a web2.0 kifejezést, és csak 13% tudja, hogy mi is az pontosan.

A képre kattintva, a Fotexnet oldalán megnézheted az eredményeket, de csak akkor, ha te is kitöltöd a tesztet.

Ezúton gratulálunk a Firefox 29%-os részesedéséhez is. Jó tudni, hogy egyre többen használnak alternatív böngészőket.