Pár nappal azután, hogy kiadták az Opera történetében mérföldkőnek számító 15-ös verziót, a böngésző fejlesztői úgy érezték, hogy kicsit részletesebben beszélniük kell a böngészőmotor-váltás hátteréről és a várható változásokról. Mindezt egy Desktop Team bejegyzésben tették meg, amit Nekomajin fórumtárs volt oly szíves és lefordított magyarra. Az alábbiakban ezt olvashatjátok, neki pedig köszönjük a remek fordítást!
Ez a bejegyzés a "The vision behind Opera 15 and beyond" című cikk fordítása. Az eredeti cikk 2013. július 4-én jelent meg a Desktop Team blogon.
Most, hogy végre elérkeztünk a keddi mérföldkőhöz, és kiadtuk az Opera 15-öt, itt az ideje, hogy egy kis betekintést adjunk a jövőbeli elképzeléseinkbe.
Amikor 1996-ban kiadtuk az első böngészőnket, a webet használók többségének nem volt ellenére egy kis barkácsolás, és szerették, ha mindent személyre lehetett szabni. Ugorjunk 17 évet, és azt látjuk, hogy a web körbevesz minket. A legtöbb ember számára a gyors böngészés és az oldalak megfelelő működése a legfontosabb.
Ezzel el is érkeztünk ahhoz a problémához, amivel minden szoftverfejlesztő szembenéz előbb vagy utóbb: hogy csináljunk egy olyan felületet, ami elég egyszerű az átlagfelhasználónak, aki csak böngészni szeretne, de mégis személyre szabható és bővíthető, hogy a különlegesebb igényeket is kielégítse?
A válasz: építsünk egy erős és bővíthető alapot, amire később építkezni lehet. Az Opera 15 egy új kezdet, amihez újabb és újabb funkciókat fogunk hozzáadni.
Egy közelebbi pillantás az Opera 15-re
Amikor elhatároztuk, hogy Chromiumra váltunk, a kompatibilitás volt az egyik szempont, de ennél sokkal fontosabb, hogy több időt akartunk szánni az innovációra a böngészőmotor fejlesztése helyett. Alaposan átnéztük az Opera belső felépítését, és gyorsan egyértelművé vált, hogy a Quick – a saját fejlesztésű, keresztplatform rendszerünk, amivel a felhasználói felületet készítettük már 2003 óta – olyan mélyen bele van ágyazva a Presto kódjába, hogy nem tudjuk csak simán kicserélni a Prestót a Chromiumra.
Ugyanez volt a helyzet az M2-vel. Ahhoz, hogy hozzá tudjuk adni az Opera 15-höz, teljesen újra kellett volna írnunk a semmiből. Ráadásul plusz letöltendő adatmennyiség és felhasználói felület lett volna azoknak, akik nem használták ezt a funkciót. Ezért választottuk le a kódot, és készítettünk egy különálló programot.
Ugyanakkor szerettük volna, ha az Opera jobban illeszkedik az operációs rendszerbe. Szerencsére a szükséges eszközök sokat fejlődtek az elmúlt 10 évben, főleg Mac-en, ezért úgy döntöttünk, hogy a teljes felhasználói felületet natív kódban fogjuk megírni. Leválasztottuk a Chromium UI rétegét, és írtunk egy sajátot az alapoktól. Ez egy hatalmas vállalkozás volt, de amit most láttok, az csak a kezdet.
Először a Gyorshívót, a Gyűjtőlapot, a Felfedezést és még egy csomó mindent natív kódban akartunk megírni, de amikor láttuk, hogy az első, működőképes böngésző prototípusunk milyen jó teljesítményre képes, úgy döntöttünk, hogy maradunk a web alapú (éppen ezért keresztplatform) megoldásoknál. Akár meg is nézhetitek a Webfelügyelővel a forráskódot.
Tehát új alapokkal rendelkezünk, és úgy döntöttünk, hogy alaposan megfontoljuk, hogyan építjük fel újra az Operát, mivel a régi már nagyon túlzsúfolttá vált. Sok funkció inkább zavaró volt a felhasználóknak, minthogy segítette volna őket. El sem tudjátok képzelni, hogy milyen sok visszajelzést kaptunk a felhasználóktól, amiben azt írták, hogy a kedvenc weboldaluk szétesett, aztán kiderült például az, hogy véletlenül bekapcsolták az illeszkedést.
Szóval az új böngészőt úgy fogjuk felépíteni, hogy minél többféle böngészési szokásnak megfeleljünk, de alapjában véve azt akarjuk, hogy a felhasználói felület minél egyszerűbb maradjon, hogy bárki használni tudja.
Most pedig nézzünk meg négy funkciót az Opera 15-ből, hogy részletesebben is megismerjétek a fejlesztési folyamatot.
Gyorshívó
A Gyorshívót 2007-ben mutattuk be. Amikor megszüntettük a létrehozható elemek számának korlátozását, rájöttünk, hogy a Gyorshívó és a hagyományos könyvjelzők közötti határ egyre inkább kezd elmosódni. Ahelyett, hogy egy menüben vagy egy panelen böngészték volna a fa-struktúrát, a felhasználók egyre inkább a címsáv automatikus kiegészítését, a Gyorshívót és a beépített keresőket kezdték el használni. Ez adta az ötletet, hogy vigyük át a könyvjelzőket közvetlenül a böngészőablakba, ahol minden más is zajlik. A mappázhatóság, az előnézeti képek és a szuper gyors keresés lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt megtaláld bármelyik kedvenc oldaladat.
Gyűjtőlap
Azt vettük észre, hogy a modern böngészőkben elég nehéz kutatni. Megnyitsz egy csomó fület, (például amikor különböző termékeket hasonlítasz össze), és egy idő után már nem tudod, hogy melyik fülön mi van. A böngészési folyamatok és a fülcsoportosítás segítenek egy kicsit, de sok felhasználót össze is zavarnak, mert növelik a felület bonyolultságát. Ezért találtuk ki a Gyűjtőlapot, ami lehetővé teszi, hogy a függőlegesen egymás alá rendezett oldalakon villámgyorsan keress. Ezzel csökkentheted az egyszerre megnyitott fülek és az egyszerre futó processzek számát.
Az elmúlt hetekben azt láttuk, hogy a felhasználók többféle módon próbálják kihasználni a funkciót, úgyhogy érdeklődve várjuk, hogy hová fog fejlődni a dolog.
Felfedezés
Most, hogy a web már körbevesz minket, teljesen általánossá vált, hogy a kanapén heverve vagy a buszra várva egy notebookkal vagy telefonnal a kezünkben töltjük el az időt. De olyan sok az információ, hogy nehéz eldönteni, honnan induljunk el. A Felfedezés egy olyan funkció, ami előre kiválasztott tartalmakat közvetít feléd többféle nyelven, egyenesen az agyadba.
Rally mód
Nincs mindenkinek állandó szélessávú hozzáférése. Az Opera 10-ben mutatkozott be a Turbo, ami gyorsabb megjelenítést tett lehetővé lassú internet kapcsolat mellett. Az Opera 11.1-ben ezt azzal bővítettük ki, hogy a képeket WebP formátummal tömörítettük. Az Opera 15 ehhez még a SPDY protokoll támogatást is hozzáadja, hogy még az eddigieknél is gyorsabban böngészhess.
...és a jövőbe
Nem véletlen, hogy az Opera 15 megjelenésével együtt átálltunk a gyorsított kiadási ütemezésre. Hamarosan látni fogjátok, hogy miket tervezünk még. Jelen pillanatban a témákon, a szinkronizáláson és a fejlettebb fülkezelésen dolgozunk.
Ha profi felhasználó vagy – ha ezeket a sorokat olvasod, akkor valószínűleg az vagy –, és úgy érzed, hogy egy számodra fontos funkció hiányzik az Opera 15-ből, akkor először böngészd át az egyre növekvő kiegészítő listánkat! Lehet, hogy az alapszintű könyvjelzőkezelő kiegészítőnk megfelel számodra, de az is lehet, hogy a cottonTracks kiegészítő innovatív megközelítése oldja meg a problémádat. Ha hiányoznak a jegyzetek, akkor próbáld ki az Evernote kiegészítőt!
Ha úgy érzed, hogy az Opera 15-ből valami alapvető dolog hiányzik, nem muszáj frissítened, mert az Opera 12 továbbra is él, és természetesen az Opera 16 is hamarosan érkezik.
Várjuk a hozzászólásaitokat és visszajelzéseiteket, ahogy az elmúlt 17 évben is tettük. Arra kérünk, hogy küldjél jelentést, ha valami hibát találsz! A cégen belül nekünk is van saját kívánságlistánk. Bruce például a Ctrl+Enter és a török nyelvű Felfedezés miatt rágja a fülünket, Andreas pedig a kiegészítő API és a könyvjelzők miatt sürget.
Ezek egy része elérhető lesz a több, mint 50 millió felhasználónk számára, másik része viszont nem. Nem akarjuk az Opera 12-t klónozni, ahogyan semelyik másik böngészőt sem. Továbbra is azon dolgozunk, hogy a legjobb böngészőt fejlesszük ki.
Johan H. Andersen (bal oldalt) egyike azoknak, akik tekintélyes nyereségre tettek szert az Opera Software-nél. A képen éppen a City Mission templomban beszélget a többiekkel, mellette John Lief Olsen (66).
Ole Peter Lorentzen hatalmas nyereségre tett szert az Opera részvényeiből
