Gyakran - és joggal - tartják az Operát a leginnovatívabb böngészőfejlesztőnek. Nem csoda, hiszen az évek során számos olyan funkciót mutattak be, amik a maguk idejében szinte forradalminak számítottak és szépen lassan más böngészőkben is helyet kaptak.

Ezek némelyike ma már annyira természetesnek hat, hogy azon csodálkozunk, hogy voltak idők, amikor nem létezett hasonló. Említhetnénk például a füles böngészést, a dedikált keresőmezőt, az oldalon belüli gyorskeresést vagy éppen a nagyítást. Ezek mindegyikét az Opera építette be először a jelentősebb böngészők közül és ez még csak egy kis része a forradalmi újításoknak.

A nagy számok törvénye alapján azonban óhatatlanul is előfordul, hogy egy-egy újítás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, az Operánál pedig - a sok innováció miatt - ezek száma is magasnak mondható (csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik, ugyebár). Az alábbiakban összegyűjtöttem tíz olyan innovációt, amik nem futottak be túlzottan nagy karriert...

Fontos! Az, hogy egy funkció szerepel a listában, nem jelenti azt, hogy ne lenne ötletes, vagy éppen használható. Mindössze arról van szó, hogy nem hozták a tőlük elvárt népszerűség növekedést illetve nagyon kevesen használják őket. Egyik-másikat nem szabad leírni, hiszen némi fejlesztéssel sokat javíthatnak a negatív megítélésükön. Ezen felül a lista nem jelent sorrendiséget, de egyszerre nyilván nem ömleszthettem ide őket.

1. Minialkalmazások

Az Opera 9-ben mutatkoztak be először, még 2006 első felében ezek a kis programocskák, amik tulajdonképpen a böngésző motorjára épülő HTML, CSS és JavaScript alapú alkalmazások. Az Opera komolyan tolta őket, több fejlesztői versenyt is kiírtak, már több száz darab közül választhatunk. Sokan viszont fölöslegesnek tartják őket, hiszen számos más alkalmazás is képes widgetek futtatására. Jó néhányan - hibásan - a Firefox kiterjesztések operás megfelelőit látták bennük, így a csalódás is teljesen törvényszerű.

A mai napig kevesen és korlátozott számban alkalmazzák őket, annak ellenére, hogy az Opera külön oldalon kínálja őket, telepítésük pedig nagyon egyszerű. Az ellenérzések fő oka a szegényes választék, az alkalmazások többsége játék, RSS olvasó vagy valami bugyuta alkotás, kevés az igazán hasznos és jó program. Az sem segít, hogy a frissítésük nem megoldott.

A helyzet azonban nem reménytelen, lévén az Opera nem is elsősorban asztali felhasználásra szánta őket, hanem sokkal inkább a mobil területre. Ott pedig még nem jött el a "szezonja", hiszen a minialkalmazásokat futtatni képes Opera 9.5 és 9.7 még csak bugos béta verziók formájában van jelen. A másik terület a TV-k és set-top-box-ok világa, ahol szintén nagy karrier állhat előtte (ha nem kési le). A későbbiek során tehát könnyen lehet, hogy tanúi leszünk az Opera eme víziója felemelkedésének.

2. Torrent-kliens

Az Opera 9 másik erősen reklámozott funkciója, amivel külső program igénybevétele nélkül tölthetünk le torrent állományokat. Maga az ötlet alapvetően jó, és beleillik az Operáról alkotott képbe is, csakhogy akadt némi probléma. Egyrészt az implementáció túlságosan is egyszerű lett, és még így is kellett neki pár frissítés, hogy elfogadható szintre kerüljön. Azonban például a mai napig nem lehet kiválasztani, hogy mely fájlokat szeretnénk letölteni, és melyikeket nem.

Ráadásul aki használná, annak már megvan hozzá a jól bevált programja (aki meg nem, az ezután sem fogja tudni, mi az), nekik inkább csak frusztrációt okozott, hogy a böngésző mindent a beépített klienssel akar letölteni. Sokáig első számú kérdés volt, hogy hogyan lehet kikapcsolni a torrentet az Operában.

Aggályos lehet az is, hogy a hosszas töltési folyamatot kitegyük-e az internet bizonytalanságainak azzal, hogy egy napi használatra szánt böngészőbe integráljuk. Elég egy rosszul megírt oldal vagy Flash és a böngésző újraindítása után percekig a már letöltött fájlok ellenőrzése terheli majd a gépünket. Nem mondom, hogy alkalomadtán nem megfelelő, de talán jobb ezt a témát specializáltabb programokra bízni.

Az elkövetkezendőeket illetően abban sem vagyok biztos, hogy várható-e fejlesztés ezen a téren, és legalább a fájlok kiválaszthatóságát megoldják-e. Ha mégis, akkor sem jósolok neki a mai helyzetnél sokkal szebb jövőt a már említett okok miatt. Ez ismét az a helyzet, hogy alapvetően nem a funkció rossz, hanem az időzítése és a létjogosultsága kérdéses.

3. Új billentyűparancsok

Ez megint egy érdekes téma. Kezdetben az Opera számos billentyűparancsot vezetett be, hogy a böngészés pusztán billentyűzetről is élvezetes lehessen. A terület úttörőjeként természetesen saját gombrendszert fejlesztett ki, amit aztán a később jövők nem követtek. Az Opera egyik terve a felhasználói létszám növelésére az volt, hogy több lépésben leegyszerűsítették és más böngészőkhöz igazították a kiosztást.

Sajnos az egyszerűsítés nem kevesebb ujjhasználatot, hanem egyes parancsok kihajigálását jelentette. Ezzel nem szereztek sok új felhasználót, bár nyilván könnyebb dolguk volt az újoncoknak, más kérdés, hogy érdemes volt-e miattuk butítani. Másrészről viszont kiváltotta a régi motorosok nemtetszését, olyannyira, hogy a mai napig létezik 9.2 kompatibilis billentyűzet-kiosztás az alap telepítésekben.

Úgy érzem, ide tartozik a másik Opera-húzás is, nevezetesen a gombok áthelyezésének nehezebbé tétele azáltal, hogy egyidejűleg a Shift-et is nyomva kell tartanunk. Ennek az volt az indoka, hogy így az egyszeri felhasználók nem tudják véletlenül arrébb pakolni őket, vagy éppen oldalak linkjét hozzáadni valamelyik eszköztárhoz. Való igaz, ez már nem fordulhat elő, csakhogy ismét a régi felhasználókon csattant az ostor. Ráadásul az újítás sok felhasználó számára nem volt egyértelmű - annak ellenére, hogy a böngésző írásban is tájékoztat a teendőkről -, így sok kérdés adódott ezzel kapcsolatban is.

4. Felhasználói JavaScriptek

A funkció lényege, hogy bizonyos saját JavaScriptek betöltésre és végrehajtásra kerülnek tetszőleges (vagy konkrétan meghatározott) oldalak esetén. Ezzel lehetőségünk van az oldal egyes elemeinek javítására, vagy speciális új funkciók implementálására. Előbbit masszívan ki is használja az Opera: a browser.js fájl ugyanis pontosan a nem szabványkövető oldalak menet közbeni javítására hivatott. Utóbbi is számos nagyszerű lehetőséget hordoz.

Mivel azonban a mai napig nem létezik egy egységes letöltési, telepítési és kezelési felület, ellentétben például a témákkal, az Opera 8-ban bevezetett funkció ismertsége és népszerűsége igen alacsony. Ez még a jövőben természetesen változhat, de addig is helyet érdemel a listán.

5. Illeszkedés

Szintén nem egy mai találmány, de sok más funkcióval ellentétben a mai napig unikumnak számít a böngészők között. Használatával az Opera intelligensen újratördeli az oldalt, hogy ne legyen szükség a vízszintes görgetősávra. Bár ez a funkció jó szolgálatot tesz például a mobiltelefonokban, de az asztali gépeken régóta elegendő hely áll rendelkezésre. Ráadásul a tördelés nem mindig tökéletes, aminek a megjelenítés látja kárát. Külön fájó pont, hogy aktivizálása még mindig nem oldalspecifikus beállítás.

6. Hangvezérlés

A funkció eredetileg IBM fejlesztés, és több mint 5 éve része az Operának (pontosabban a lehetőség megvan rá, a szükséges fájlok ugyanis az első használat során töltődnek le. Az eredet eleve behatárolta a lehetőségeket, ez az okosság ugyanis csak Windowson működik. Arról van szó, hogy a böngésző értelmez bizonyos szóbeli utasításokat (pl. "opera new page"), és azok segítségével böngészhetünk.

A probléma abból adódik, hogy jelenleg úgy általában nincs túlzott igény a hangvezérlésre, általában az itt is felbukkanó hátulütők miatt. Zajos környezetben eleve nem használható, meg amúgy is könnyen hülyének nézhetik az embert. Az sem jelent segítséget, hogy nehéz vele megértetnünk magunkat, sok lehet a félrehallás, főleg, ha nem az angol az anyanyelvünk (merthogy amúgy csak angolul ért). Ez nem csak akkor kínos, ha más is tanúja az eseménynek, hanem a saját produktivitásunkat is csökkenti. Az Operában számos más módszerrel (egér, egérmozdulat, billentyűzet) kiválthatjuk, amik sokkal kényelmesebben és legalább ugyanolyan gyorsan kivitelezhetők.

Egy másik alkalmazási területe már izgalmasabbnak tűnik. A kijelölt szövegek felolvasásáról van szó, ami meglepően jól működik. Feltéve, hogy angol szöveggel van dolgunk, mert a többi nyelv esetén igen erős akcentussal kommunikál.

7. Dragonfly

Bár több hiba is hozzájárult az Opera viszonylagos népszerűtlenségéhez, elterjedésének minden bizonnyal az egyik legfontosabb oka a fejlesztői eszközök hiánya volt. Ez ellen sokáig nem tettek semmit a cégnél, 2008-ban ugyanakkor elhatározták, hogy az addigi meglehetősen szegényes Fejlesztői eszköztár helyett végre egy komoly alkalmazást adnak ki. Ez volt a komoly hírveréssel beharangozott Dragonfly.

Sajnos a bejelentés már magában hordozta a jelenlegi nem túl rózsás helyzetet is, hiszen egy kész funkció helyett egy alfa változat érkezett. A fejlesztés külső szemmel nézve inkább csak immel-ámmal zajlik, hiszen bő egy évvel később is még csak egy alfa verziónál járnak, szám szerint a negyediknél. Noha a kezdetek óta sokat fejlődött, még mindig nem éri el a piacvezető eszközök használhatóságát.

A jövőben még érhetnek minket pozitív meglepetések ezzel kapcsolatban is, ami nem lenne rossz, tekintettel az általa bevezetett újításokra. Erre példa, hogy az eszközt indítva mindig a legfrissebb verzió töltődik a gépünkre, Operától némileg szokatlan módon JavaScriptben íródott és nyílt forráskódú. Ráadásul képes a távoli hibamentesítésre is, azaz az asztali Operával javíthatjuk a mobilos weboldalra szánt kódot.

8. Webpanelek

Az Opera egyik legjobb funkciója véleményem szerint a védjegynek is nevezhető oldalsáv. Ez számos elemből állhat, például a Könyvjelzők, Előzmények vagy éppen az Ablakok panel. De az is megoldható, hogy egy könyvjelzőt helyezzünk ide, ekkor az oldalsávon megjelenik a teljes honlap. Ha ezt rendesen szerkesztjük meg, akkor plusz böngészőfunkciókat nyerhetünk velük, hiszen a a böngészőfelület része lesz a speciális honlapunk is.

A dolog akár ígéretes is lehetne, de nem mondhatni, hogy a fejlesztők vagy a felhasználók túlságosan ráharaptak volna. Sajnos erre az Opera is rátett egy lapáttal, hiszen ez a funkció sem kapott túlzott hírverést.

9. Űrlapkitöltő

Az Operában lévő "Mágus" valójában kettős feladatot látott el. Az egyiket szerintem mindenki ismeri (és használja), ez a jelszókezelő, ami megjegyzi a bejelentkezéshez szükséges adatainkat. A másiknak akkor vehetjük hasznát, ha egy netes űrlapot kell kitöltenünk a személyes adatainkkal.

Bár egy időben elég népszerűek voltak a Gator-hoz hasonló programok, amik pont erre a célra készültek, az Opera megoldása sosem volt különösebben sikeres. Ma pedig főleg a korlátozottságát emelik ki, hiszen speciális feladatra készült, viszont a felhasználók sokkal inkább igényelnék az "általános változatát", az automatikus kiegészítést. Ez viszont nincs benne az Operában, pedig egyértelmű résztvevője lenne egy "10 funkció, ami kell az Operába" listának.

10. Keresés panel

Mint már említettem, a panelek szépek és hasznosak - talán egy kivételtől eltekintve. Ez pedig a Keresés panel, ami tulajdonképpen csupa keresőmezőkből áll, méghozzá a saját keresőmotorjainkat tartalmazza. Sajnálatos módon semmi speciális képessége sincs. Ha mondjuk egyetlen kereséssel rákereshetnénk különböző adatbázisokban és keresőmotorokkal, akkor látnám értelmét. De így sokkal jobban használható akár a dedikált keresőmező a címsáv mellett, vagy akár maga a címsáv.

+1 Unite(?)

Kétségkívül érdekes dolog egy még meg sem jelent funkciót sikertelennek nevezni, de azért a Unite megjelenése körül vannak figyelmeztető jelek, amik már a lista más szereplőire is jellemzőek voltak. A bejelentés után például csak egy alfa verziót kaptunk, és noha a fogadtatása kedvező volt, azért elég sok helyen előtérbe kerültek a hátrányok is, illetve a használhatósága, indokoltsága is sűrűn megkérdőjeleződött.

A vesszőfutás azonban csak ezután kezdődött, mert a szolgáltatás egyre rapszodikusabb lett, ami ahhoz vezetett, hogy még a végleges 10-es verzióba sem került bele, pedig biztosra veszem, hogy ezt szánták a fő attrakciónak. Egyelőre még mindig nem úgy néz ki, mint ami rendesen és megbízhatóan működik, kérdéses, hogy mikorra lesznek képesek egy stabil, nagy léptékű szolgáltatás beindítására.

A másik dolog, amire figyelniük kell: nem szabad hagyniuk, hogy elkallódjon, mint oly sok minden más. Ha készen van, reklámozni kell minden csatornán, és buzdítani a fejlesztőket, hogy minél több hasznos és ötletes alkalmazást írjanak, és ne hagyják a minialkalmazások szintjére süllyedni az ötletet. Ami kifejezetten jó, csak a kivitelezésre is nagyon oda kell figyelni. Ahogy a lista többi tagjánál is kellett volna.