A konkrét dátumok ugyan ellentmondásosak, de 1995-ben új fejezet nyílt az internet történetében, köszönhetően az Operának. Ennek alkalmából foglaljuk most össze az Opera történelmének néhány fontos eseményét, a teljesség igénye nélkül.

A kezdetek

Csupán néhány évvel járunk a World Wide Web megszületése után. 1994-ben, a norvég Telenor (igen, az egyik magyar mobil szolgáltató anyacége) egy kutatási projekt keretében böngésző fejlesztésbe kezdett. Egy évvel később két Telenoros dolgozó, Jon Stephenson von Tetzchner és Geir Ivarsøy kivásárolták magukat, és megalapították az Opera Software ASA-t (magyarul: részvénytársaság).

Az 1995 áprilisában rendezett 3. WWW konferencián már be is mutatták a böngésző 1.0-s, akkor még MultiTorg Opera névre hallgató verzióját. (A torg norvégul piacteret jelent.) Az első hivatalos, publikus kiadásra, a 2.1-es verzióra viszont egészen 1996 decemberéig várni kellett. Az akkor már egyszerűen csak Operának nevezett böngésző támogatta többek között a többablakos felületet, a munkameneteket és a nagyítást, de nem volt még CSS és JavaScript.

Az első böngésző háború

A 90-es évek második fele mozgalmas időszak volt. Egyrészt olyan technológiák születtek, mint a CSS és a JavaScript, amik a mai napig a világháló alapját képezik. Ezek fejlesztésében és terjesztésében az Opera is részt vett. A cégnek sokáig a "szabványos web" volt az egyik fő szlogenje. Olyannyira, hogy a CSS nyelv egyik megalkotója, Håkon Wium Lie a mai napig az Opera egyik vezető beosztású alkalmazottja.

Ez az időszak viszont komoly versenytársakat is hozott az Operának. A Netscape és a Microsoft csatája mellett a néhány százalékos piaci részesedéssel bíró Opera volt az egyetlen számottevő túlélő. A nagyok csatájára viszont nekik is reagálni kellett, így az ezredfordulóra, az 5-ös verzió megjelenésével, az addig fizetős szoftver átváltott adware, azaz reklámokat tartalmazó üzleti modellre. Ekkor csatlakozott a céghez a marketinges Lars Boilesen, az Opera 16. alkalmazottjaként.

A második böngésző háború

A 2000-es évek elejére a Netscape elbukott, és az Internet Explorer közel 100%-os részesedéssel egyeduralkodóvá vált a piacon. Az Opera kiutat keresve azon dolgozott, hogy jobb programot fejlesszen, amire a felhasználók hajlandók lecserélni a Microsoft előre telepített böngészőjét. Ennek eredménye lett a 2003 elején, a 7-es verzióban debütáló Presto renderelő motor, ami a következő évtizedre az Opera fő fegyvertényévé, és egyben egyik hátrányává is vált.

A Presto motor és a felhasználói felület szoros összefonódása egy rendkívül gyors és funkciógazdag böngészőt eredményezett. Ezt akkoriban más böngésző nem tudta, ezért az Opera egy viszonylag kicsi, de ragaszkodó felhasználói táborra tett szert. Ekkor lett az Opera a kockák böngészője.

A Presto hatékonysága azonban nem volt elég ahhoz, hogy az Opera jelentős piaci részesedést szerezzen. A kritikusok az adware üzleti modellben látták az okokat. A böngésző ezért a 2005-ben megjelent 8.5-ös verziótól kezdve freeware, azaz teljesen ingyenesen használható. Az igazi problémát azonban mégsem ez jelentette. Idő közben ugyanis a Netscape hamvaiból feltámadt, és befutott a Mozilla alapítvány Firefox böngészője is, ami a nyílt forráskódjának hála lassan leelőzte az Operát, és az Internet Explorer elsőszámú kihívójává vált.

Terjeszkedés a mobil piacon

Az új évezred elején azonban egy teljesen új front nyílt az internet területén. Megjelentek, és folyamatosan terjedtek az internetezésre alkalmas mobil eszközök. Az Opera hamar lecsapott erre a lehetőségre. A 3.60-as verzió mobil kiadása már 2000-ben futott néhány PDA-n. Néhány évvel később pedig már az összes jelentős mobil operációs rendszerre elérhető volt.

Az igazi sikert mégsem ez hozta meg, hanem a 2006 elején megjelent Opera Mini. Az Opera felismerte, hogy az akkori mobil eszközök nagy része még nem rendelkezik olyan hardveres és hálózati erőforrásokkal, hogy egy teljes értékű böngészőt futtatni tudjon, ezért egyedi ötlettel állt elő. Az először csak Java alkalmazásként, később pedig natív alkalmazásként is elérhető Mini egy tömörített weblapot kap az Opera szervereitől. Így jelentősen csökkenti az adatmennyiséget és a feldolgozáshoz szükséges erőforrásigényt is.

Az Opera Mini rengeteg elismerést kapott, és a mai napig népszerű a rossz lefedettséggel rendelkező területeken. A tömörítési technológia pedig azóta átkerült a teljes értékű mobil és az asztali kiadásokba is.

A harmadik böngésző háború

Az évtized végén aztán felbolydult az állóvíz. A Google 2008 végén bemutatta a Chrome-ot. Ezzel nem csak egy újabb vetélytárs jelent meg a piacon, hanem egy átfogó szemléletváltás is elindult a böngészőfejlesztésben. Az Opera 10-es majd 11-es verziója egy ideig nem csak helytállt a versenyben, hanem vezető szerepet töltött be az új technológiák implementálásában. A Google fejlesztési tempójával azonban nehéz volt lépést tartani, ráadásul a Presto motor és a felhasználói felület szoros összefonódásának már a hátrányai is kezdtek kiütközni.

Ezzel egyidőben a cég anyagi gondokkal is küzdött, és a vezetőségen belül is ellentétek voltak a fejlesztési irányok tekintetében. 2010 elején Tetzchner lemondott a cég vezetéséről, és a helyét Boilesen vette át. Az alapító másfél évig még a cég stratégiai tanácsadója maradt, ám ezután távozott az Operától.

A 2012 közepén megjelent 12-es verzió sok olyan változtatást tartalmazott, ami a böngésző motorját érintette. Ezek egy része, például a HTML5 feldolgozó, vagy a teljes ECMAScript támogatás igen sikeresnek bizonyult. A 64 bites összeállítás és a külön folyamatban futó pluginek viszont rengeteg fejfájást okoztak a fejlesztőknek. Mivel az erőforrásaik nagy részét a hibák javítására fordították, a böngésző a 2-3 évvel korábbi vezető helyéről látványosan lecsúszott. A Presto éra utolsó, nem csak hibajavításokat tartalmazó 12.1-es verziója 2012 novemberében jelent meg.

A motorváltás

2013 februárjában meglepő bejelentéssel állt elő az Opera, miszerint a Presto fejlesztését leállítják, és beszállnak a Chromium projektbe. A hír kettős reakciókat váltott ki. Egyrészt a Presto a tíz éves pályafutása alatt legendássá vált, másrészt a legelvakultabb rajongók is látták, hogy a 12-es verzió problémái nagyon komolyak. Vita leginkább a kiutat jelentő megoldásban volt. A döntés viszont megszületett. Az Opera egy hatalmasat lépett hátra, de ezzel együtt kiutat is talált a programhibák tengeréből.

Boilesen vezetésével a cég megpróbált több lábra állni. Mivel a böngészőfejlesztés önmagában nem termel bevételt, ezért a működését nagyrészt a mobilos reklámpiacról finanszírozza. Az elmúlt két évben több céget is felvásároltak. Részben azért, hogy a reklámpiaci helyzetüket erősítsék, részben pedig azért, hogy a tömörítési technológiájukat tovább fejlesszék.

Bár az Opera fejlesztési filozófiája manapság kevésbé szimpatikus, mint a hőskorban, két alapvető elvéhez viszont még ma is hű. A Chromium projekt egyik legnagyobb résztvevőjeként tovább dolgozik a szabványos és nyitott web érdekében. Saját tömörítési technológiája folyamatos fejlesztésével pedig igyekszik minél több emberhez eljuttatni az internet szolgáltatásait.

Boldog 20. születésnapot, Opera!

A Testking oldalán készítették el ezt a látványos ábrát, amely a böngészőháború alakulását mutatja az idők folyamán. Láthatjuk, hogyan emelkedett a magasba a Netscape, és hogyan omlott össze, hogyan kapaszkodott fel a Firefox és a Chrome, és láthatjuk az egyetlen stabil, biztos pontot is az egészben, amelyet semmilyen módon nem befolyásolt a böngészőháború egyetlen csatája sem, mégpedig az Operát.

Mondjuk a funkciók megjelenésének részletezését kreatívan kezelték, sok funkció, amely Operában jelent meg először, nem is szerepel az Opera verziói mellett, viszont megjelenik a Firefox, Chrome, vagy akár az IE mellett. Az Opera funkciói is furcsák néhol, az egérmozdulatokat például a 11-es verzióhoz sorolják, miközben már az 5-ös is támogatta.

A képet a meglehetősen nagy mérete miatt a tovább mögött találjátok.

A Six Revisions oldalon tettek közzé egy nagy képet, amelyen a böngészők történetét lehet nyomon követni időrendi sorrendben (a képet a tovább mögött találjátok). A teljesség kedvéért itt is kiemelem a kép által megjelölt időpontokat, amelyek mind valamilyen fontos eseményt jelölnek a böngészők történetében.

• 1991 - az első grafikus WWW böngésző megjelenése, amelyet a web atyjaként emlegetett Tim Berners-Lee készített

• 1993 - megjelent a Mosaic

• 1994 - megjelent a Netscape, amely sokáig uralta a webet

• 1995 - színre lép az Internet Explorer, és elkezdődik az első böngészőháború

• 1996 - megjelenik a norvég Opera első publikus verziója

• 1998 - a Netscape ekkor már gyors ütemben veszít a részesedéséből, ezért nyílt forráskódúvá teszik, majd megalakul a Mozilla

• 2002 - az Internet Explorer részesedése eléri a 95%-ot

• 2003 - megjelenik a Safari

• 2004 - megjelenik a Firefox, és ezzel megkezdődik a második böngészőháború

• 2006 - megjelenik az Internet Explorer 7

• 2008 - megjelenik a Chrome

Mióta van süti kezelés az Operában? És az Illeszkedés funkció, netán a képek letiltásának lehetősége? Nem állítom, hogy ezek napjaink legfontosabb kérdései, mindenesetre vannak szituációk, amikor jó lenne minél hamarabb választ találni rájuk, vagy pusztán a kíváncsiság hajt minket. A kérdés csak az, hogy hol keressük.

Talán kézenfekvő volna a változási közleményekben kutakodni, mert kellően részletesek, és egészen az Opera 5-ig nyúlnak vissza. Azonban ezen oldalak felépítése nem éppen ideális a feladathoz, hiszen nem funkcióra, hanem verzióra kereshetünk csupán. Azért megnézném azt az embert, aki állhatatos munkával, egyesével végignézné az összes apró bejegyzést, főleg, hogy a siker így sem garantált.

Egy másik lehetőség egy keresőoldal használata, de ezek eredményei sokszor használhatatlanok, és a legjobb találatok is inkább a funkciót ismertetik, mintsem a kifejlesztésének az időpontját. Harmadik gondolatunk egy tematikus oldal (például Wikipedia bejegyzés) lehetne, de általában itt sem jutunk elegendő információhoz. Mennyivel egyszerűbb lenne a helyzet, ha létezne egy külön oldal erre a célra!

Szerencsére ezt az igényt az Operánál is felismerték, és némileg megkésve ugyan, de léptek. A közvetlen kiváltó okot valószínűleg a Safari 4 béta megjelenése, és az azt övező, néminemű túlzásokba eső Apple-féle öndícséret szolgáltatta. Az efféle plágiumgyanús ügyek az Operát komolyan érintik, hiszen a böngésző netszerte az innovációs képességéről ismert, és meglehetősen sok, ma már alapfunkciónak számító megoldást először az Opera vezetett be. Egy ilyen lista alkalmas lehet ennek tényszerű dokumentálására és a hírnév erősítésére egyaránt.

Megszületett tehát a verziótörténelmet bemutató oldal, amit nem sokkal később jelentősen kibővítettek, így már meglehetősen sok információ érhető el rajta. Lássuk, pontosan mit is találhatunk itt! Egyelőre csak angol nyelven elérhető, de az adatok jellege folytán nem is igényel különösebb nyelvi ismereteket.