A konkrét dátumok ugyan ellentmondásosak, de 1995-ben új fejezet nyílt az internet történetében, köszönhetően az Operának. Ennek alkalmából foglaljuk most össze az Opera történelmének néhány fontos eseményét, a teljesség igénye nélkül.

A kezdetek

Csupán néhány évvel járunk a World Wide Web megszületése után. 1994-ben, a norvég Telenor (igen, az egyik magyar mobil szolgáltató anyacége) egy kutatási projekt keretében böngésző fejlesztésbe kezdett. Egy évvel később két Telenoros dolgozó, Jon Stephenson von Tetzchner és Geir Ivarsøy kivásárolták magukat, és megalapították az Opera Software ASA-t (magyarul: részvénytársaság).

Az 1995 áprilisában rendezett 3. WWW konferencián már be is mutatták a böngésző 1.0-s, akkor még MultiTorg Opera névre hallgató verzióját. (A torg norvégul piacteret jelent.) Az első hivatalos, publikus kiadásra, a 2.1-es verzióra viszont egészen 1996 decemberéig várni kellett. Az akkor már egyszerűen csak Operának nevezett böngésző támogatta többek között a többablakos felületet, a munkameneteket és a nagyítást, de nem volt még CSS és JavaScript.

Az első böngésző háború

A 90-es évek második fele mozgalmas időszak volt. Egyrészt olyan technológiák születtek, mint a CSS és a JavaScript, amik a mai napig a világháló alapját képezik. Ezek fejlesztésében és terjesztésében az Opera is részt vett. A cégnek sokáig a "szabványos web" volt az egyik fő szlogenje. Olyannyira, hogy a CSS nyelv egyik megalkotója, Håkon Wium Lie a mai napig az Opera egyik vezető beosztású alkalmazottja.

Ez az időszak viszont komoly versenytársakat is hozott az Operának. A Netscape és a Microsoft csatája mellett a néhány százalékos piaci részesedéssel bíró Opera volt az egyetlen számottevő túlélő. A nagyok csatájára viszont nekik is reagálni kellett, így az ezredfordulóra, az 5-ös verzió megjelenésével, az addig fizetős szoftver átváltott adware, azaz reklámokat tartalmazó üzleti modellre. Ekkor csatlakozott a céghez a marketinges Lars Boilesen, az Opera 16. alkalmazottjaként.

A második böngésző háború

A 2000-es évek elejére a Netscape elbukott, és az Internet Explorer közel 100%-os részesedéssel egyeduralkodóvá vált a piacon. Az Opera kiutat keresve azon dolgozott, hogy jobb programot fejlesszen, amire a felhasználók hajlandók lecserélni a Microsoft előre telepített böngészőjét. Ennek eredménye lett a 2003 elején, a 7-es verzióban debütáló Presto renderelő motor, ami a következő évtizedre az Opera fő fegyvertényévé, és egyben egyik hátrányává is vált.

A Presto motor és a felhasználói felület szoros összefonódása egy rendkívül gyors és funkciógazdag böngészőt eredményezett. Ezt akkoriban más böngésző nem tudta, ezért az Opera egy viszonylag kicsi, de ragaszkodó felhasználói táborra tett szert. Ekkor lett az Opera a kockák böngészője.

A Presto hatékonysága azonban nem volt elég ahhoz, hogy az Opera jelentős piaci részesedést szerezzen. A kritikusok az adware üzleti modellben látták az okokat. A böngésző ezért a 2005-ben megjelent 8.5-ös verziótól kezdve freeware, azaz teljesen ingyenesen használható. Az igazi problémát azonban mégsem ez jelentette. Idő közben ugyanis a Netscape hamvaiból feltámadt, és befutott a Mozilla alapítvány Firefox böngészője is, ami a nyílt forráskódjának hála lassan leelőzte az Operát, és az Internet Explorer elsőszámú kihívójává vált.

Terjeszkedés a mobil piacon

Az új évezred elején azonban egy teljesen új front nyílt az internet területén. Megjelentek, és folyamatosan terjedtek az internetezésre alkalmas mobil eszközök. Az Opera hamar lecsapott erre a lehetőségre. A 3.60-as verzió mobil kiadása már 2000-ben futott néhány PDA-n. Néhány évvel később pedig már az összes jelentős mobil operációs rendszerre elérhető volt.

Az igazi sikert mégsem ez hozta meg, hanem a 2006 elején megjelent Opera Mini. Az Opera felismerte, hogy az akkori mobil eszközök nagy része még nem rendelkezik olyan hardveres és hálózati erőforrásokkal, hogy egy teljes értékű böngészőt futtatni tudjon, ezért egyedi ötlettel állt elő. Az először csak Java alkalmazásként, később pedig natív alkalmazásként is elérhető Mini egy tömörített weblapot kap az Opera szervereitől. Így jelentősen csökkenti az adatmennyiséget és a feldolgozáshoz szükséges erőforrásigényt is.

Az Opera Mini rengeteg elismerést kapott, és a mai napig népszerű a rossz lefedettséggel rendelkező területeken. A tömörítési technológia pedig azóta átkerült a teljes értékű mobil és az asztali kiadásokba is.

A harmadik böngésző háború

Az évtized végén aztán felbolydult az állóvíz. A Google 2008 végén bemutatta a Chrome-ot. Ezzel nem csak egy újabb vetélytárs jelent meg a piacon, hanem egy átfogó szemléletváltás is elindult a böngészőfejlesztésben. Az Opera 10-es majd 11-es verziója egy ideig nem csak helytállt a versenyben, hanem vezető szerepet töltött be az új technológiák implementálásában. A Google fejlesztési tempójával azonban nehéz volt lépést tartani, ráadásul a Presto motor és a felhasználói felület szoros összefonódásának már a hátrányai is kezdtek kiütközni.

Ezzel egyidőben a cég anyagi gondokkal is küzdött, és a vezetőségen belül is ellentétek voltak a fejlesztési irányok tekintetében. 2010 elején Tetzchner lemondott a cég vezetéséről, és a helyét Boilesen vette át. Az alapító másfél évig még a cég stratégiai tanácsadója maradt, ám ezután távozott az Operától.

A 2012 közepén megjelent 12-es verzió sok olyan változtatást tartalmazott, ami a böngésző motorját érintette. Ezek egy része, például a HTML5 feldolgozó, vagy a teljes ECMAScript támogatás igen sikeresnek bizonyult. A 64 bites összeállítás és a külön folyamatban futó pluginek viszont rengeteg fejfájást okoztak a fejlesztőknek. Mivel az erőforrásaik nagy részét a hibák javítására fordították, a böngésző a 2-3 évvel korábbi vezető helyéről látványosan lecsúszott. A Presto éra utolsó, nem csak hibajavításokat tartalmazó 12.1-es verziója 2012 novemberében jelent meg.

A motorváltás

2013 februárjában meglepő bejelentéssel állt elő az Opera, miszerint a Presto fejlesztését leállítják, és beszállnak a Chromium projektbe. A hír kettős reakciókat váltott ki. Egyrészt a Presto a tíz éves pályafutása alatt legendássá vált, másrészt a legelvakultabb rajongók is látták, hogy a 12-es verzió problémái nagyon komolyak. Vita leginkább a kiutat jelentő megoldásban volt. A döntés viszont megszületett. Az Opera egy hatalmasat lépett hátra, de ezzel együtt kiutat is talált a programhibák tengeréből.

Boilesen vezetésével a cég megpróbált több lábra állni. Mivel a böngészőfejlesztés önmagában nem termel bevételt, ezért a működését nagyrészt a mobilos reklámpiacról finanszírozza. Az elmúlt két évben több céget is felvásároltak. Részben azért, hogy a reklámpiaci helyzetüket erősítsék, részben pedig azért, hogy a tömörítési technológiájukat tovább fejlesszék.

Bár az Opera fejlesztési filozófiája manapság kevésbé szimpatikus, mint a hőskorban, két alapvető elvéhez viszont még ma is hű. A Chromium projekt egyik legnagyobb résztvevőjeként tovább dolgozik a szabványos és nyitott web érdekében. Saját tömörítési technológiája folyamatos fejlesztésével pedig igyekszik minél több emberhez eljuttatni az internet szolgáltatásait.

Boldog 20. születésnapot, Opera!

Az új évi első bejegyzésben összefoglaljuk, hogy mi történt a Operával 2013-ban. A blog rendszeres olvasóinak nem sok újdonságot tartogat ez a bejegyzés, az alkalmi látogatók viszont most felvehetik a fonalat.

A történet februárban kezdődött, amikor az Opera Software bejelentette, hogy nyugdíjazza a Presto nevű, saját fejlesztésű böngészőmotorját, és ezentúl a nyílt forráskódú, de főleg a Google által fejlesztett Chromium projektre alapoz. A váltás okairól megoszlanak a vélemények, de a hivatalos indoklás szerint túl sok erőforrást emésztett fel a saját motor fejlesztése, és az ezzel együtt járó kompatibilitási hibák javítása. Bár némi kompromisszummal és néhány ügyes trükkel csökkenteni lehetett a nem vagy rosszul működő weboldalak számát, való igaz, hogy voltak problémák, amik egyre fokozódtak, ahogy az internetezési szokások egyre inkább a komplex webes alkalmazások irányába tolódtak. Ezen felül a 12-tes vonallal nagyon vakvágányra futottak a fejlesztők, hiszen a hardveres gyorsítás, a 64 bites felépítés és a pluginek külön processzben történő futtatása sem úgy működött, ahogy várták.

A váltás viszont drasztikus folyamatot indított el. A Presto nevű megjelenítő motort a Blink, a Carakan nevű JavaScript motort pedig a V8 váltotta. (Az első híradások szerint a WebKit motort használták volna, de néhány héttel később a Google bejelentette, hogy nagytakarítást hajt végre a forráskódban, és ezentúl Blink néven folytatják a fejlesztést. Az Opera is reagált a bejelentésre, és közölték, hogy ők is a Blinket fogják használni a jövőben.) Ezzel együtt lecserélték a kiegészítő platformot is, és mint később kiderült, még a szinkronizálást is. A korábbi böngésző tehát egy az egyben ment a kukába. A cél az volt, hogy a Chromiumot átvéve, lényegében csak egy felhasználói felületet fejlesztenek. Ennek érdekében a Chromiumnak azt a rétegét, ami a grafikus felület létrehozásáért felel, egy saját megoldásra cserélték, hogy ezzel megalapozzák a jövőbeli egyedi fejlesztéseket.

Az első fecske az Androidos Opera Mobile 14 volt, aminek márciusi, béta verziója még a WebKit motort használta. (A 13-mas verziót hivatalosan babonából ugrották át.) A kiadás rengeteg negatív kritikát kapott a hiányzó funkciók és az erőforrás igény miatt, aminek hatására az Opera később hivatalosan is elérhetővé tette a régebbi Mobile alkalmazást Classic néven.

A Mobile 14 stabil kiadása májusban jelent meg, rá egy hétre pedig kiadták a 15-ös verzió első bétáját, vagy ahogy ettől kezdve hívták, a Next-et. A 15-ös verzió már Windows és Mac rendszerekre is megjelent, és ezzel együtt átálltak a Google és a Mozilla által is alkalmazott gyorsított kiadási ütemezésre. Az eredmény mellbevágó volt. A hiányzó funkciók és az Opera szokás szerint csapnivaló kommunikációjának hála óriási gyűlölethullám indult útnak. Az egyetlen mentségük az volt, hogy az új verziók nem frissültek rá automatikusan a 12.x-es telepítésekre.

A 15-ös verzió stabil kiadása július elején jelent meg, az azt követő stabil kiadások pedig nagyjából két hónapos időközökkel. A vállalkozó kedvű felhasználók jelenleg a 18-as verzió stabil kiadását telepíthetik. Hogy mire? Windowsra, OS X-re és Androidra. A Linux felhasználóknak ugyanis még legalább márciusig várni kell az első pingvin barát kiadásra. Üde színfolt viszont a Coast néven futó, iPadre fejlesztett Opera, ami egy teljesen átszabott, érintőképernyőkre fejlesztett felülettel rendelkezik.

De térjünk vissza az Opera 18-hoz! Az, hogy létfontosságú funkciók hiányoznak belőle, nem kérdés. Ennek ellenére az elmúlt fél év alatt, ha lassan is, de szépen fejlődött.

• Mára megtalálható benne a Rally mód (korábban Turbo),
• a gyorshívó,
• a könyvjelzősáv,
• az egérmozdulatok,
• a saját keresők készítése,
• a fülek rögzítése,
• a beépülő tartalmak (pluginek) kattintásra történő indítása,
• a témák használata és a készítése,
• és ha fél gázzal is, de már a szinkronizálás is működik.

Ez persze nem sok, és a már meglévő funkciók terén is van még hová fejlődni, de az átlagos felhasználók számára az új Opera már most is életképes alternatívát nyújt. Ez persze nem vígasztalja a kemény magot, akik sok egyedi funkciót most még kiegészítőkkel sem tudnak pótolni. Hiányzik többek között a rendes könyvjelző kezelő, a megnyitás ideiglenes könyvtárból, a jegyzetek, a fülek csoportosítása, a rendes jelszókezelő, vagy éppen a beépített levelező kliens.

Bár ami a levelező kliens illeti, az legalább egy külön alkalmazásban tovább használható. Az alapját a régi Opera adja, de a Presto nem csak ebben él tovább. Az Opera több cégnek is licenszeli a korábbi böngészőmotorját, és ez az oka annak, hogy a Presto még jó ideig biztosan nem lesz nyílt forráskódú, akármennyire is szeretné a kemény mag.

És hogy mit hoz a jövő? Na azt nem lehet megmondani. Az Opera kommunikációjánál talán csak a kínai csokimikulás rosszabb. Az biztos, hogy nem lesz minden régi funkció átmentve az új Operába, ugyanakkor a felhasználók nyomására rengeteget változtattak már a kezdeti elképzeléseiken. Ráadásul a tévhittel ellentétben nem csak a Chrome-ot másolják, hiszen egy kisebb csapat a Chromium fejlesztésén is dolgozik. Többek között az erőforrás igényt próbálják csökkenteni.

Összegezve tehát a 2013-mas év az Opera szempontjából felemásra sikerült. Jelenleg még nem lehet megmondani, hogy a böngésző bukását vagy felvirágzását indították el a váltással. Reméljük a legjobbakat!