Mivel kevesen használnak Operát és még náluk is kevesebben Linuxos Operát, ezért aztán talán a legkevesbé támogatott a Linux és Opera együtt. Nagy valószinűséggel alig vannak olyanok, akik pont Linuxszal és Operával ellenőrzik le az oldalaikat. Szerencsére ez nem okoz gondot, mert az az oldal ami windowsos Operával megy, az nagy valószínűséggel a linuxos Operával is működni fog. Különbségeket csak a minialkalmazások használatakor tapasztalhatunk, ugyanis az átlátszó hátterekkel és esetenként a minialkalmazások kicsinyített méretével meggyűlik az Opera, vagy a Linux baja, nézőpont kérdése. Egy jó példa ezekre az időkép minialkalmazásom, szégyenlem is magamat érte és elnézést minden Linuxozótól.

De ennek a hosszú bevezetőnek és a folytatásának is gyakorlatilag csak az volt a lényege, hogy sem az Adobe a Flashnek, sem a Sun a Javának nem csinál egy "rendes", Ubuntu esetében egy .deb kiterjesztésű csomagot, amit csak lekellene tölteni és Windowshoz hasonlóan rákattintani a telepítés gombra. Az Adobe letöltési oldalán ezt láthatjuk, amennyiben Linuxot használunk, bizony a böngészők sorában nem találjuk az Operát, de szerencsére van megoldás. A Sun Java letöltési oldalán is hasonlóan rossz a helyzet, sehol egy .deb csomag. Mielött még leharapnák a fejemet, persze ettől még Ubuntura is feltelepíthető, akár az .rpm kiterjesztésű csomagok is az itt leírtak alapján, de maradjunk annyiban, hogy Ubuntura kényelmesebbek a .deb csomagok.

Kellően elszomorodva az Ubuntu Linux és az Opera nemtámogatásán, nézzük meg, hogy az Opera letöltési oldala hogyan néz ki Ubuntuval. Hát így és így. Még a 4.10-es Ubuntuhoz is tölthetnénk le Operát, pedig már 7.10-esnél jár a számozásuk és természetesen .deb fájlt, aminek a telepítése gyerkjáték. Talán ennek is köszönhető, hogy Linuxosok körében az Opera felhasználók aránya magasabb, mint a windowsos felhasználók körében... Legalábbis a tapasztalataim szerint... Annak ellenére, hogy a Linuxokban a Firefox az előtelepített böngésző.

Akkor kezdjünk bele és állítsuk be a Javát és a Flasht 7.10-es, magyar nyelvű Ubuntu Linuxra. A megoldás nyílván hasonló a többi linuxos disztribúció esetén is, de mint kezdő Linuxos, ezért erről inkább nem nyilatkozok :) A segítségért pedig köszönet FunTom8-nak, nélküle nem sikerült volna nekem sem ezeket beállítgatni.

A böngészők sokféle adatot képesek minden további nélkül megjeleníteni (leginkább ugye szövegek, képek), de sokszor olyan adatok is vannak egy weblapon (videók, hangfájlok, stb), amelyet a böngésző alapesetben nem ismer. Ahhoz, hogy az ilyen tartalmakat is meg lehessen jeleníteni, a böngészőnek szüksége van egy beépülőre (pluginra). Az egyik legismertebb és leghasznosabb ilyen beépülő pl. a Flash.

Nem csak az Operának van szüksége beépülőkre, hanem a többi böngészőnek is. Mivel sok esetben ugyanúgy működnek a beépülők Firefoxban is, mint Operában, ezért jó esély van rá, hogy az Opera képes gond nélkül használni a Firefox beépülőit is, sőt ha megtalálja a Firefox mappáját, akkor használja is őket minden további nélkül. Ez így jó dolog, mert nem kell több helyre is feltelepíteni ugyanazokat a beépülőket, viszont van egy hátránya is: előfordulhat, hogy egy típusú tartalomhoz (például flash videókhoz) egyszerre több beépülő is elérhető a rendszerben, ráadásul különböző verziójúak.

Azokat a beépülőket, amelyeket az Opera használ, az opera:plugins lapon tudod megnézni (vagy Eszközök > Haladó > Beépülők). Ha ezen a lapon több beépülő is van ugyanahhoz a tartalomhoz, akkor mindenképp ajánlatos egyet takarítani közöttük. Mivel látszanak a különböző fájlok útvonalai is, viszonylag egyszerű felderíteni, hogy honnan szedte össze az Opera ezeket, és amelyikre nincs szükséged, azt kíméletlenül írtsd ki. Azon túl, hogy megkavarják az egész beépülő rendszert, még lassítják is a böngészőt. Ha szeretnél új elérési utat hozzáadni a beépülők számára (például ha a Firefox-ot az Opera után telepítetted fel), akkor azt itt tudod megadni.

Lapozás után lehetőséged lesz leellenőrizni a felismert beépülőket, valamint láthatod majd, hogy melyek hiányoznak esetleg nálad. Ha egy beépülő hiányzik, akkor természetesen nem látod a beágyazott tartalmat, de ha rákattintasz az üres területre, az Opera felajánlja a megfelelő beépülő letöltését, vagy töltsd le arról a linkről, amit a beépülő alatt megadtunk.

Mostanában egyre több biztonsági hiba kerül nyilvánosságra a különböző, elsősorban az Internethez és a böngészéshez kapcsolódó szoftverekben (Súlyos sebezhetőség az Adobe Readerben, Súlyos sérülékenység a QuickTime-ban, Kritkus hibát javítottak ki az OpenOffice-ban). A nyílt forráskódú, ingyenes szoftvereket ugyanúgy támadják már, mint a a zárt, de népszerű alkalmazásokat, a különbség a hibák számában egyre kisebb. Manapság már nem elég egyszerűen biztonságosabb böngészőt használni: a gyanútlan Firefox vagy Opera felhasználók szinte ugyanolyan könnyen áldozattá válhatnak, mint az Exploreresek, ha nem figyelnek oda a biztonságra. Egy biztonságosabb böngésző használata önmagában nem elég, viszont hamis biztonságérzetet adhat, ami különösen veszélyes lehet: egy olyan ember, aki azt hiszi, hogy biztonságos böngészőt használ, sokkal könnyebben adja meg a személyes adatait, hitelkártyaszámát, mint az, aki tudja, hogy a böngészője nem biztonságos, ezért óvatosabbnak kell lennie.

Nincs teljesen biztonságos böngésző, ez az egyik legfontosabb dolog a biztonsággal kapcsolatban. Soha nem lehetsz teljesen biztos abban, hogy a böngésződ minden szempontból biztonságos. De még ha így is lenne, akkor is a böngésző használ más, külső alkalmazásokat (például Java), amelyek ugyancsak sebezhetőek lehetnek. A biztonsági hibák már ott vannak, legfeljebb még nem találták meg őket.

A legfontosabb dolog a biztonság megőrzésére a szoftverek frissítése (természetesen egy megfelelő tűzfal és vírusírtó használata mellett). Amint egy biztonsági hiba nyilvánosságra kerül, a szóban forgó szoftver fejlesztője hamarosan javítást ad ki. Egyes szoftverek képesek ezt a frissítést automatikusan letölteni és telepíteni, de manapság még mindig az az általános, hogy nekünk kell az ilyen frissítéseket alkalmazni.

A fentiek alapján ma már nem elég, ha rendszeresen frissítjük a böngészőt, frissítenünk kell azokat az alkalmazásokat is, amelyeket a böngésző használ. Mostanában több olyan biztonsági hiba is napvilágra került, amelyek a böngésző beépülőin keresztül támadnak, annak biztonsági hibáit kihasználva. Viszont az összes beépülő frissítéseit és hibáit figyelemmel kísérni nem egyszerű, könnyen lemaradhatunk róla. Lapozás után egy olyan megoldást mutatunk be, amelyet a biztonsági hibákkal foglalkozó Secunia fejlesztett ki.

Az Opera 9 egyik érdekes "hibája", hogy néha bizonyos tartalmak használata előtt még kell egyet kattintani, és erre egy Kattintson az eszköz aktiválásához és használatához üzenettel lelkesen figyelmeztet is az Opera. Többen is panaszkodtak, hogy ez a kattintás teljesen értelmetlen, és semmi értelme nem volt bevezetni.

A probléma azonban nem egyedülálló: az Opera Watch cikke alapján kiderül, hogy ezt a megoldást nem csak az Opera vezette be, hanem idén áprilisban már az Internet Explorer is. Az egész gyökere valójában egy 1994-ben bejegyzett Eolas szabadalom, ami a különböző beépülő tartalmak használatát (mint a Flash, Java vagy ActiveX) írja le a böngészőkben, amiket manapság valójában szinte minden böngésző használ. Mivel ez a fukció teljesen alapvető, így a W3C 2003-ban arra kérte az USA szabadalmi hivatalát, hogy vizsgálja felül a szabadalom jogosultságát. Bár akkor a szabadalmat eltörölték, de az Eolas természetesen fellebbezett a törlés ellen.

A hivatal ezután 3 évig gondolkodott a problémán (vagy csak ott is lassúak), és nemrég, június 6-án bejelentette, hogy a szabadalom mégis érvényes. A Microsoft így már korábban is sejthette, hogy ez lesz az eredmény, mivel már áprilisban előre módosította az Internet Explorer működését. Az Opera az új verzióban valójában megpróbál előremenekülni, mivel a kattintós módszer már nem fedi teljesen a szabadalomban foglalt leírást, így talán elkerülhetik a hosszas pereskedést. A Microsoft már egyszer elvesztette ezt a pert az Eolas ellen, és 520 millió dollárba került nekik a különös szabadalom, úgyhogy érthető az Opera félelme.

Szóval valójában ezért kell feleslegesen kattintanunk. De ha nem akarsz kattintani, használhatod a No-click-to-activate userjs-t.

Megjelent az Adobe (régebben Macromedia) Flash Player 9-es verziója, amit érdemes az Opera összes verziójában frissíteni. Az Opera 9 még inkább érdekelt a frissítésben, mivel az új Opera telepítője már nem tartalmazza a beépített Flash lejátszót, így sok esetben problémák lehetnek flash és shockwave típusú tartalmak lejátszásával.

Az új lejátszó elméletileg támogatja az Operát is, ennek ellenére nem árt, ha kézzel megadod a telepítési mappát, hogy biztosan jó helyre kerüljenek a szükséges fájlok. A telepítés megkezdése után zárd be az Operát, válaszd ki az Opera telepítési mappájában a program\plugins mappát, majd az újraindítás után próbáld ki a lejátszók működését.