Ahogy észrevettétek, az elmúlt hónapokban elég kevés új bejegyzés született, és ennek csak az egyik oka az, hogy nem volt túl sok időm ezzel foglalkozni. A másik ok az, hogy az Opera fejlesztése olyan irányt vett, mikor nem nagyon van miről írni. Az új funkciók egyszerűen csak működnek. Nincsenek tippek, trükkök, beállítási lehetőségek.

Ezzel párhuzamosan egyre több olvasói igény van arra, hogy a Vivaldi több figyelmet kapjon. Ehhez az alábbi opciók közül kell választani:

• A Magyar Opera átalakul Vivaldi bloggá.
• A Magyar Opera átalakul hibrid Opera/Vivaldi bloggá.
• A Magyar Opera marad a jelenlegi formájában, és:
  • Létrehozunk egy külön Vivaldi blogot.
  • Létrehozunk egy magyar nyelvű részleget a hivatalosa Vivaldi fórumon.

Szerintem a legjobb megoldás az lenne, ha ez a blog maradna így, ahogy most van, és a Vivaldi fórumon rendezkednénk be. Jelenleg nem nagyon van olyan funkció a Vivaldiban, amit ne lehetne egyedül felfedezni, de később, ha lesz rá igény és vállalkozó, aki megcsinálja, akkor egy külön oldalt is lehetne ennek indítani. Addig is szerintem bőven elég egy magyar részleg a Vivaldi fórumon. Ennek a kialakításában tudok segíteni, aztán már csak be kell lakni.

Egy ilyen fórumon lehetne GyIK-et fenntartani, segítséget kérni és magyar nyelven csevegni egymás között, miközben az angolul tudóknak karnyújtásnyira lennének a fejlesztői kiadások vagy éppen a funkciókérések topicjai.

A Magyar Operát azért lenne célszerű jelenlegi formájában megtartani, mert vannak még aktív Opera felhasználók, és a jövőben akár egy fellendülés is jöhet. Én követem még annyira az Opera fejlesztéseit, hogy az új kiadásokról tudok írni, de ha valaki szeretne aktívabban közreműködni, akkor jelentkezzen szerkesztői jogosultságért, és írhatja a bejegyzéseket.

Vitassuk ezt meg, aztán lépjünk valamerre!

Nem, most nem egy újabb kísérleti projektről van szó. Bár kétségtelen, hogy a Neon fontos mérföldkő volt abban, amit most kapunk. A Reborn mindössze egy belső kódnév, amit minden bizonnyal sokat fogunk emlegetni a közeljövőben. Történt ugyanis, hogy az Opera egy radikálisabb átalakításba kezdett a felhasználói felület terén. A mostani csak egy újabb 44 developer kiadás (valószínűlg az utolsó a béta előtt), de kaptunk egy jelentős ízelítőt abból, ami a következő hetekben ránk vár. Lássuk!

• Jelentősen átalakult a felület, ami egyértelműen a Windows 10 látványvilágához igazodik. Ezzel kapcsolatban már ki is tört a népharag. Sokunknak nem tetszik, hogy a böngésző nem illeszkedik natívan minden operációs rendszerbe.
• A várva várt éjszakai mód is megérkezett. A Kezdőlap beállításai között lehet megtalálni.
• A navigációs sáv teljesértékű, de (egyelőre) opcionális oldalsávvá változik. Bővítményeket jelenleg nem támogat, de talán ez változni fog a jövőben. Arról sincs hír egyelőre, hogy mi lesz az eddigi oldalsáv sorsa.
• Végül azt is meg kell említeni, hogy az online telepítőben eszközölt változtatásoknak hála mostantól egy kattintás nélkül megy a telepítés. (A hagyományos telepítőben továbbra is megmaradtak a szokásos beállítási lehetőségek.)

Az első próba után eléggé radikálisnak hatnak a változtatások, de fontos kiemelni, hogy ez csak a legelső publikus kiadás egy várhatóan hosszabb folyamatban. A fentieken kívül egyelőre semmi mást nem árultak el a fejlesztők. Az valószínűnek tűnik, hogy a változtatások sora nem zárul le ennyivel.

Teljes változáslista

Letöltés: Windows, Mac, Linux

A 43-as verzió elsősorban a motorháztető alatti újításokat tartalmaz, amik ismét gyorsabbá teszik a böngészést. Az oldalak előtöltése egy kis trükkel működik. A böngésző mostantól naplózza a címsávba írt szövegeket, és a gyakoriság alapján megpróbálja kitalálni, hogy mit akarunk megnyitni. Ha úgy gondolja, hogy ez sikerült, akkor már azelőtt elkezdi betölteni a weboldalt, mielőtt megnyomnánk az entert. Ezt a funkciót természetesen ki lehet kapcsolni a Beállítások -> Adatvédelem és biztonság oldalon. (Az előtöltés hasonló az eddigi "Hálózati műveletek előrejelzése..." funkcióhoz, de most már nemcsak néhány hálózati műveletet hajt végre a háttérben a program, hanem az egész weblapot betölti.)

A Windows felhasználók egy másik újdonságnak is örülhetnek. A Visual Studio rendelkezik egy Profile Guided Optimalization (PGO) nevű funkcióval. Ennek segítségével a forráskód fordítása előtt be lehet állítani, hogy a kód melyik részét milyen mértékig optimalizálja a fordító. A fordítás során keletkező bináris kód egyes részeit így tovább lehet finomítani, ami gyorsabb működést eredményez. Felmerül persze a kérdés, hogy akkor miért nem csinálják ezt a teljes kóddal. Azért, mert az jelentős növekedést okozna a telepítő méretében és a memória használatban is.

Végül néhány apróság. Végre hajlandóak voltak megoldani a linkek normális kijelölésének lehetőségét. Mostantól tehát nincs szükség külön bővítményre ahhoz, hogy oldalra húzva az egeret kijelöljük, fel-le húzva pedig másoljuk a linkeket.

Az eddig használható opera:plugins belső lap egy Chromium frissítés miatt megszűnik. Emiatt a flash mellé a PDF olvasó kapcsolója is bekerült a Beállításokba. Illetve a könyvjelzők közül eltűnt a Besorolatlan könyvjelzők mappa. Akiknek van benne könyvjelző, azoknak nem törlődik, új telepítéskor viszont már nem lesz használható.

A 43-as verzió fejlesztését végigkövetheted a teljes változáslistában.

Letöltés: Windows, Mac, Linux

Valahol belül talán mindanyian vártuk azt, hogy Jon Stephenson von Tetzchner nem hagyja annyiban az Opera átalakítását, és visszatér egy saját böngészővel. Erre egészen idén januárig kellett várni, és nem is csalódtunk, hiszen a Vivaldi elég erősen kezdett a funkciókat tekintve. Az új böngésző jól láthatóan a régi Operát másolja. Idővel minden bizonnyal lesznek majd új ötletek is, de egyelőre csak a régi funkciókat akarják megvalósítani. Ami jó is, meg nem is.

Folytatás a tovább után, mert elég hosszú lesz.

Az új évi első bejegyzésben összefoglaljuk, hogy mi történt a Operával 2013-ban. A blog rendszeres olvasóinak nem sok újdonságot tartogat ez a bejegyzés, az alkalmi látogatók viszont most felvehetik a fonalat.

A történet februárban kezdődött, amikor az Opera Software bejelentette, hogy nyugdíjazza a Presto nevű, saját fejlesztésű böngészőmotorját, és ezentúl a nyílt forráskódú, de főleg a Google által fejlesztett Chromium projektre alapoz. A váltás okairól megoszlanak a vélemények, de a hivatalos indoklás szerint túl sok erőforrást emésztett fel a saját motor fejlesztése, és az ezzel együtt járó kompatibilitási hibák javítása. Bár némi kompromisszummal és néhány ügyes trükkel csökkenteni lehetett a nem vagy rosszul működő weboldalak számát, való igaz, hogy voltak problémák, amik egyre fokozódtak, ahogy az internetezési szokások egyre inkább a komplex webes alkalmazások irányába tolódtak. Ezen felül a 12-tes vonallal nagyon vakvágányra futottak a fejlesztők, hiszen a hardveres gyorsítás, a 64 bites felépítés és a pluginek külön processzben történő futtatása sem úgy működött, ahogy várták.

A váltás viszont drasztikus folyamatot indított el. A Presto nevű megjelenítő motort a Blink, a Carakan nevű JavaScript motort pedig a V8 váltotta. (Az első híradások szerint a WebKit motort használták volna, de néhány héttel később a Google bejelentette, hogy nagytakarítást hajt végre a forráskódban, és ezentúl Blink néven folytatják a fejlesztést. Az Opera is reagált a bejelentésre, és közölték, hogy ők is a Blinket fogják használni a jövőben.) Ezzel együtt lecserélték a kiegészítő platformot is, és mint később kiderült, még a szinkronizálást is. A korábbi böngésző tehát egy az egyben ment a kukába. A cél az volt, hogy a Chromiumot átvéve, lényegében csak egy felhasználói felületet fejlesztenek. Ennek érdekében a Chromiumnak azt a rétegét, ami a grafikus felület létrehozásáért felel, egy saját megoldásra cserélték, hogy ezzel megalapozzák a jövőbeli egyedi fejlesztéseket.

Az első fecske az Androidos Opera Mobile 14 volt, aminek márciusi, béta verziója még a WebKit motort használta. (A 13-mas verziót hivatalosan babonából ugrották át.) A kiadás rengeteg negatív kritikát kapott a hiányzó funkciók és az erőforrás igény miatt, aminek hatására az Opera később hivatalosan is elérhetővé tette a régebbi Mobile alkalmazást Classic néven.

A Mobile 14 stabil kiadása májusban jelent meg, rá egy hétre pedig kiadták a 15-ös verzió első bétáját, vagy ahogy ettől kezdve hívták, a Next-et. A 15-ös verzió már Windows és Mac rendszerekre is megjelent, és ezzel együtt átálltak a Google és a Mozilla által is alkalmazott gyorsított kiadási ütemezésre. Az eredmény mellbevágó volt. A hiányzó funkciók és az Opera szokás szerint csapnivaló kommunikációjának hála óriási gyűlölethullám indult útnak. Az egyetlen mentségük az volt, hogy az új verziók nem frissültek rá automatikusan a 12.x-es telepítésekre.

A 15-ös verzió stabil kiadása július elején jelent meg, az azt követő stabil kiadások pedig nagyjából két hónapos időközökkel. A vállalkozó kedvű felhasználók jelenleg a 18-as verzió stabil kiadását telepíthetik. Hogy mire? Windowsra, OS X-re és Androidra. A Linux felhasználóknak ugyanis még legalább márciusig várni kell az első pingvin barát kiadásra. Üde színfolt viszont a Coast néven futó, iPadre fejlesztett Opera, ami egy teljesen átszabott, érintőképernyőkre fejlesztett felülettel rendelkezik.

De térjünk vissza az Opera 18-hoz! Az, hogy létfontosságú funkciók hiányoznak belőle, nem kérdés. Ennek ellenére az elmúlt fél év alatt, ha lassan is, de szépen fejlődött.

• Mára megtalálható benne a Rally mód (korábban Turbo),
• a gyorshívó,
• a könyvjelzősáv,
• az egérmozdulatok,
• a saját keresők készítése,
• a fülek rögzítése,
• a beépülő tartalmak (pluginek) kattintásra történő indítása,
• a témák használata és a készítése,
• és ha fél gázzal is, de már a szinkronizálás is működik.

Ez persze nem sok, és a már meglévő funkciók terén is van még hová fejlődni, de az átlagos felhasználók számára az új Opera már most is életképes alternatívát nyújt. Ez persze nem vígasztalja a kemény magot, akik sok egyedi funkciót most még kiegészítőkkel sem tudnak pótolni. Hiányzik többek között a rendes könyvjelző kezelő, a megnyitás ideiglenes könyvtárból, a jegyzetek, a fülek csoportosítása, a rendes jelszókezelő, vagy éppen a beépített levelező kliens.

Bár ami a levelező kliens illeti, az legalább egy külön alkalmazásban tovább használható. Az alapját a régi Opera adja, de a Presto nem csak ebben él tovább. Az Opera több cégnek is licenszeli a korábbi böngészőmotorját, és ez az oka annak, hogy a Presto még jó ideig biztosan nem lesz nyílt forráskódú, akármennyire is szeretné a kemény mag.

És hogy mit hoz a jövő? Na azt nem lehet megmondani. Az Opera kommunikációjánál talán csak a kínai csokimikulás rosszabb. Az biztos, hogy nem lesz minden régi funkció átmentve az új Operába, ugyanakkor a felhasználók nyomására rengeteget változtattak már a kezdeti elképzeléseiken. Ráadásul a tévhittel ellentétben nem csak a Chrome-ot másolják, hiszen egy kisebb csapat a Chromium fejlesztésén is dolgozik. Többek között az erőforrás igényt próbálják csökkenteni.

Összegezve tehát a 2013-mas év az Opera szempontjából felemásra sikerült. Jelenleg még nem lehet megmondani, hogy a böngésző bukását vagy felvirágzását indították el a váltással. Reméljük a legjobbakat!