Megjegyzés: Opera 10.5x és fölötte használd a Proxy|Use HTTP=1 paramétert is, különben nem működik.

Ha fix IP-d van és/vagy valami miatt gyakran váltasz proxyt, akkor körülményes lehet állandóan a beállításokban turkálni. Ezt könnyíti meg a következő tipp.

Szerkeszd a menu.ini-dbe a következő sort:

Item, "HTTP 127.0.0.1:5865" = Set preference, "Proxy|HTTP server=127.0.0.1:5865" 
Item, "HTTP 127.0.0.1:8080" = Set preference, "Proxy|HTTP server=127.0.0.1:8080"

Természetesen a 127.0.0.1:8080 helyére a kívánt proxyt és hozzá tartozó portot (kettősponttal elválasztva) kell írnod. Ha nem csak HTTP-n, hanem HTTPS és FTP kapcsolaton keresztül is proxyt szeretnél használni, ezt is definiálhatod a következő módon:

Item, "HTTP,HTTPS,FTP 127.0.0.1:5865" = Set preference, "Proxy|HTTP server=127.0.0.1:5865" & Set preference, "Proxy|HTTPS server=127.0.0.1:5865" & Set preference, "Proxy|FTP server=127.0.0.1:5865"
Item, "HTTP,HTTPS,FTP 127.0.0.1:8080" = Set preference, "Proxy|HTTP server=127.0.0.1:8080" & Set preference, "Proxy|HTTPS server=127.0.0.1:8080" & Set preference, "Proxy|FTP server=127.0.0.1:8080"

Amennyiben egyes proxykat csak bizonyos oldalakon akarsz használni (amúgy a normál netedet), erre is van lehetőséged, a profilodban lévő override.ini szerkesztésével, csak add hozzá a következő sort:

[google.com]
Proxy|HTTP server=127.0.0.1:8080
Proxy|HTTPS server=127.0.0.1:8080
Proxy|FTP server=127.0.0.1:8080

Nem, sajnos még nem lehet kipróbálni az új VEGA vektorgrafikus motort. Addig is, amíg várakozunk rá, - jobb híján - olvassuk el, mit írtak róla az Opera fejlesztői, még idén februárban, a Core blogon. Akkor át is adnám nekik a szót...

Ez a bejegyzés a "Vega - Opera's vector graphics library" című cikk fordítása. Az eredeti cikk 2009. február 4-én jelent meg a Core blogon.

A korábbi bejegyzésemben írtam egy keveset az Opera hardveresen gyorsított vektorgrafikus könyvtáráról. Ebben az írásban további részleteket olvashattok róla.

A Vega története

A Vega-t nem sokkal az SVG támogatás fejlesztésének megkezdését követően alkottuk meg. Amikor implementáltuk az SVG támogatást az Operába, szükségünk volt egy vektorgrafikus könyvtárra. Körülnéztünk az akkori alternatívák között, hogy melyik felelne meg leginkább az igényeinknek (gyors, alacsony memóriaigény, telefontól kezdve a TV-n át a PC-ig sok platformon működjön). Mivel egyet sem találtunk, ami megfelelt volna, egy saját verzió megírása mellett döntöttünk.

Röviddel a Vega megalkotását követően implementáltuk a canvas támogatást is, ami szintén a Vega-t használja.

A Vega legújabb funkciója, hogy képes a hardveresen gyorsított kimenetek (back-end) alkalmazására is. A pillanatnyilag használt két kimenet az OpenGL és a Direct3D.

A Magyar Opera blog meghirdette cikksorozatát, amiben bárki megírhatja, hogy ő hogyan használja az Opera böngészőjét. Ehhez segítséget is talál a kiírásban. Az alábbi írás is ennek az akciónak az eredményeként született, ezúttal Königsberger jóvoltából, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a munkáját!

Én és az Opera

Közvetlenül az ezredforduló előtt kezdtem el Operát használni, kb. a v3.6 óta. Akkortájt már eldőlt az IE-NS háború végkimenetele, mondhatni öröm volt egy feltörekvő böngésző. Igaz, hogy még nem volt ingyenes, de megtetszett az üzletpolitikája: ténylegesen 30 napot számolt, magyarán csakis azt az időt, amíg futott a böngésző! Gyakorlatilag hamarabb kijött egy új verzió, mintsem a 30 napod letelt volna. Előtte kezdő netezőként NS-t használtam évekig (több oprendszeren is), az összes nyűgje ellenére, ezért is idegenkedem a mai napig az erre alapított böngészőcsaládtól.

Ahol tudok, azóta is operázok. Ha lehetőségem volt rá, munkahelyen is használtam - nyilván a legelterjesztettebb oprendszer alatt. Előzetes változatokat már csak emiatt sem szoktam letölteni. A stabil verziókkal csak el-elvétve akadt gondom az idők során.

Én még tartom azt az old-school felfogást, hogy suszter maradjon a kaptafánál. Egy program ne akarjon más lenni, mint aminek szánták. Sajnos az utóbbi években a hülye marketing jóvoltából a fájlkezelő már egyben netböngésző is akar lenni, a szövegszerkesztő egyben naptár is, a DVD-író egyben médialejátszó is (avagy fordítva!), és még sorolhatnánk. Ez hosszú távon mindig az eredeti funkcionalitás kárára megy, és persze irdatlan méretű tárhelyet és memóriát igényel. Hány és hány közkedvelt programot sikerült ezzel a "zsúfoljunk mindent bele"-őrülettel tönkretenni, vagy megutáltatni a régi felhasználókkal!

Az Opera fő előnye épp ez: hű marad a régi felhasználóihoz, miközben megfelel az idők szavának is. Nem a legújabb hóbortokat értem ez utóbbi alatt, hanem az apró újításokat, amelyek a régi felhasználóknak is jól jönnek (mint pl. a praktikus „beillesztés és ugrás” opció a címsorban). Ez a böngésző hosszú távon ismerszik meg igazán! Emlékszem, hidegzuhanyként ért, amikor egy nagyobb verzióváltáskor frissen telepítettem az Operát. Magyarán nem mentettem át a régi beállításaimat az új Operába, és az új felhasználói felület közel se nyerte el a tetszésemet. Öt percen belül visszavarázsoltam a régi, megszokott kinézetű Operámat belőle.

Ugyan melyik program enged meg ilyesmit? Eszed, nem eszed, nem kapsz mást – a szoftverfejlesztők általában így állnak hozzá az újításokhoz. Legfeljebb hozzávágnak a hű felhasználóikhoz egy ún. klasszikus nézetet, ami a régivel köszönő viszonyban, ha van. Az Opera azonban nem kényszerít bele holmi ergonómiai börtönbe (hogy képzavarral éljek), hanem ránk bízza a választást.

Így néz ki

Az Operám kinyitott panelekkel:

Külön érdekesség, hogy nálam a mai napig a képernyő alján van a fülsáv. Az Operában már akkor is ott volt alapban (a címsávval együtt! emlékeztek rá?), amikor még mindenki idegenkedett az MDI-től, avagy modern nyelven a fülektől – inkább fanatikusan alt-tabozott vagy kattintgatott az áttekinthetetlenül zsúfolttá vált tálcán.

Többrészes sorozatunkban megkíséreljük bemutatni az Opera főbb jellegzetességeit. Mindezt a jobb áttekinthetőség érdekében listaszerű felsorolásban. Ez már a harmadik rész: az első az Opera sikertelen újításairól, a második pedig az Opera öt alapvetéséről szólt.

Egy mai böngésző hihetetlenül bonyolult felépítésű, hiszen a webes nyelvek minden eddiginél sokrétűbbek. Azonban egy browser nem csak a renderelő motorból áll, hanem számos funkcióval próbálja megkönnyíteni a felhasználó dolgát. Ez igaz minden böngészőre, de különösen az Operára.

Természetesen nem minden funkció egyforma, vannak különösen komplex megoldások, amik talán már nem is tekinthetők funkciónak, sorozatunk második része is ezekkel foglalkozott. Most a másik végletet vizsgáljuk meg, az olyan egyszerű képességeket, amiknek inkább a hiánya tűnik fel, mintsem a megléte. Sőt, sokan nem is ismerik őket, mert kevésbé nyilvánvalóak, mint mondjuk egy Gyorshívó vagy a beépített levelező kliens. Mégis óriási a jelentőségük, hiszen sokat adnak hozzá a számtalanszor emlegetett "felhasználói élményhez".

A most bemutatásra kerülő funkciók kiválasztása meglehetősen önkényes, biztosra veszem, hogy ti is tudtok hasonlókat. Remélem, a hozzászólásokban meg is osztjátok őket a többiekkel...

1. Beillesztés és ugrás

Normál esetben az ember kimásol egy webcímet, beilleszti a címsávba (Ctrl + C), majd nyom egy Enter-t. Ezt a műveletsort egyszerűsíthetjük, ha a menüből nem a Beillesztés-t, hanem a Beillesztés és ugrás-t választjuk, vagy a Ctrl + Shift + V (régi kiosztás szerint:Ctrl + B) kombinációt használjuk.

2. Gyorskereső mezők

Mi sem könnyebb, mint megtalálni valamit, ha van egy keresőmezőnk. Az Operában pedig mindenhová jutott egy, a Könyvjelzőkhöz, a levelezőbe, a jegyzetekhez... stb. Ráadásul nem csak egyszerűen rákeres, hanem gépelés közben folyamatosan szűkíti a találatokat.

3. Lapon belüli gyorskeresés

Ma már mindenhol alap, de nem volt ez mindig így. Az Operával viszont már évek óta kereshetünk ily módon. Nyomjuk meg a . gombot az oldalon belüli szöveg kereséshez, vagy a ,-t, ha csak a linkekben szeretnénk keresni, és az Opera gépelés közben minden találatot kijelöl. Innen aztán az F3-al lépkedhetünk a találatok között (visszafelé pedig a Shift + F3-al).

Ismét rekordot döntött az Opera legújabb verziója a letöltések számában (az előző Opera verziókhoz viszonyítva, nem a többi böngésző között), ugyanis az első héten 12,5 millió letöltést regisztráltak rá, ami 25 %-kal több, mint a csak két hónapja megjelent Opera 10 letöltési száma. Az Opera 10.10-ben jelent meg először a végleges Opera Unite, ami a jelek szerint komoly érdeklődést keltett.

A jelentősen megemelkedett letöltésszám abból is fakadhat, hogy az Opera 10 tartalmaz egy automatikus frissítéskezelőt, így az új verziót már az első héten sok felhasználó megkaphatta. Az Opera saját mérései szerint egyébként csak az asztali verziónak jelenleg 45 millió aktív felhasználója van.

A közlemény kitér arra is, hogy melyek jelenleg a legnépszerűbb Opera funkciók: az Opera Unite, az Opera Turbo, a vizuális fülek, a Gyorshívó, az Opera Link és az egérmozdulatok.

Köszönjük, hogy te is támogattad az Operát! :)