Magyar Opera

Web, alkalmazás

Ez a cikk egy rövid eszmefuttatás a webes alkalmazások témakörében - a konkrét időpontot egy operás bejelentés inspirálta. Megírásához az első indíttatást egy videó adta. Ebben a Le Web 2010 nevű webes konferencia egy interjúja látható, amiben Mitchell Bakert, a Mozilla Alapítvány elnöknőjét szólaltatták meg.

Az egész interjú meglehetősen hosszú, mintegy 20 perces, és sok témát érint, azonban közülük én csak egyre szeretnék reagálni. A beszélgetés elején a beszélgetőpartner szóba hozza az alkalmazásboltok kérdését, egészen konkrétan az Apple modellt. Aki esetleg nem ismerné, ezen elgondolás szerint a fejlesztők csak szigorúan meghatározott programozási nyelveken írhatnak alkalmazásokat, amiket egy központi helyre tölthetnek fel. A felhasználók pedig innen juthatnak hozzájuk, egy előzetes cenzúrát követően.

Mitchell Baker ezt nem tartja helyén valónak, és hosszútávon a webes alkalmazások mellett érvel. Azt mondja, hogy ezen programoknak a web valamiféle kiterjesztésének kell lenniük, egyfajta mobil eszközökre megírt honlapoknak. Tehát olyanoknak, amik a "webből állnak" és webes tartalmakat szolgáltatnak, ugyanakkor megőrzik mindazt, amiben a klasszikus alkalmazások erősek.

Az érdekes rész ezután következik, amikor arról beszél, hogy a Mozilla Labs-nál jelenleg még nincs kiforrott modelljük a megvalósítás mikéntjére, de a jövő évben komoly erőforrásokat szentelnek a témakörnek. Majd kijelenti, hogy sokan próbálják követni az Apple példáját, de csak a Mozilla teszi fel a kérdést: miként lehetne az alkalmazásokat integrálni az internettel (ez 3:00-nál hangzik el).

A fordításom talán nem teljesen szakszerű, de úgy vélem, helyesen értettem szöveget. Ha tehát most valaki a fentieket olvasva kérdőn néz maga elé, nem jár messze az igazságtól. Túl azon, hogy a fenti integráció lenne ugye a Chrome OS fő szexepilje, én még ismerek egy norvég szoftvercéget, ami nem csak hasonló kérdéseket fogalmazott meg, de el is kezdte azok implementálását - méghozzá már 2006-ban!

Igen, az Operáról van szó, és az ő minialkalmazásairól. Annak idején, amikor a funkció 2006 nyarán bemutatkozott az Opera 9 részeként, meglehetős értetlenséggel és megütközéssel fogadta nem csak a netes társadalom, de ezen belül az operások tábora is.

Egyesek - általában nem az Opera felhasználók - a firefoxos kiegészítők operás megfelelőjét próbálták felfedezni bennük, de - nem meglepő módon - ez nem sikerült nekik, ezért aztán meglehetősen negatívan nyilatkoztak róluk. A tévedésük az Opera 11 megjelenésével vált teljesen nyilvánvalóvá, hiszen ez a verzió már valódi kiegészítőket nyújt a minialkalmazások mellett.

Megint mások - és itt már főleg az Opera felhasználókra gondolok - szintén nem tudták hova tenni a minialkalmazásokat. Sokan csak játékszerként tekintettek rájuk, megkérdőjelezték létjogosultságukat mondván, minek még egy widget platform a többi mellé, fejlesztettek volna inkább valami hasznosat.

Sőt, bizonyos körökben szinte sikk volt leszólni a minialkalmazásokat, és hangoztatni, hogy "én ugyan nem használom őket". Minden ellenérzés dacára mégiscsak összejött ezer-egynéhány programocska. A színvonalat sem kárhoztatnám: ha körülnézünk az Apple vagy az Android alkalmazás-boltjában sem jobb az arány a használható és a primitív alkalmazások között.

Bár erről nincsenek konkrét információim, meggyőződésem, hogy az Operánál már akkor a 10.5-ben bemutatkozó külön processzes minialkalmazásokat tűzték ki célul(?), a kezdeti widget-motor is inkább csak demonstrációs célokat, illetve könnyű fejlesztést szolgálta.

De mi is az a koncepció, ami életre hívta ezt a funkciót? Pontosan az, ami miatt Mitchell asszony videójával kezdtem az írásomat: a webes alkalmazások terjesztése. A minialkalmazások írásához ugyanis webes nyelveket használnak, és maguk a programok is sokszor fordulnak információért, adatokért azt Internethez. Mindeközben "normális alkalmazások, amik a gépre települnek - az adott operációs rendszernek megfelelő helyekre - és helyből futtathatók.

De legfőképpen: az egységes nyelv miatt kiválóan hordozhatók nem csak az egyes PC-s operációs rendszerek, de a különböző mobilok, vagy más internet-képes eszközök (például játékkonzolok, autós szórakoztató rendszerek) között is. Természetesen utóbbiak esetén mások a hardveres lehetőségek, de ez az eszközök jellegéből fakad - és leginkább csak az UI-t érinti -, ennél fogva semmilyen más rendszer vagy programozási nyelv sem kerülheti meg ezeket a problémákat.

A netes nyelvek azonban népszerűbbek és elterjedtebbek, mint valaha, és - többek közt a HTML5-nek is köszönhetően - minden korábbinál nagyobb potenciállal rendelkeznek. Ráadásul - mivel az internet szerepe jelentősen felértékelődött az utóbbi években - az ipar óriása (Apple, Google, Microsoft... stb.) kivétel nélkül erősen mögéjük álltak - pénzzel, böngészőkkel, fejlesztőeszközökkel, új szabványokkal.

Ma már minden résztvevő számára nyilvánvaló, hogy a mobil internet szerepe és elterjedtsége az elkövetkezendő években jelentősen megnövekszik majd. Ennek jeleit ma is láthatjuk, elég csak az Opera Mini rendkívül dinamikus bővülésére gondolni. Ahogy azt is, hogy egyes fejletlenebb államok egyszerűen "átugorják" a klasszikus lépcsőfokokat: Indiában vagy Afrikában például jóval több a mobilról netező, mint a PC-s társa. Az USA-ban például sokkal drágább a mobil internet, mint Brazíliában, noha előbbi elvileg sokkal fejlettebbnek számít.

A mobilos térhódítás pedig jelentősen megnöveli a rendszerek megosztottságát. A Windows egyeduralkodó a PC-n, ugyanakkor azért a Mac OSX vagy a Linux sem hanyagolható el. Ez azonban semmi a mobil világhoz képest. Nemcsak a szereplők száma több (lásd Symbian, Android, iOS, Blackberry OS...) - nem is beszélve ezek "egységességéről", a számos különböző verzióról - hanem piaci elterjedtségük is sokkal kiegyensúlyozottabb.

Ezen körülmények és tendenciák mellett nagyon is reális célnak tűnik egy egységes platform megalkotása, legyen az akár a Chrome OS vagy az Opera minialkalmazás-motor. A programok fejlesztői ugyanis - nem meglepő módon - elsősorban programot szeretnének fejleszteni, nem az egyes rendszerek különböző nyűgjeit kerülgetni.

Látni kell, hogy ez az egész nem csak az Opera lázálma, hanem valós piaci igény, aminek képviseletét az Opera igyekszik ellátni - nyilvánvalóan azért, hogy a most születő "új világban" minél kedvezőbb pozíciókat szerezhessen magának.

Ennek érdekében a hátérben számos dolog történt és történik a mai napig az Opera háza táján. például a netes szabványok körül bábáskodó W3C-nek beadtak egy egész sor, a widgetekhez kapcsolódó tervezetet, amik mára közel kerültek a véglegesítéshez. Figyelembe véve a W3C eddigi ténykedését, ez egész gyorsnak számít.

Ebben a specifikáció-csomagban helyet kapott többek közt a minialkalmazások csomagolása éppúgy, mint az elérhető programozási felületek, vagy a HTTP-n keresztüli frissítésük definiálása. Jól látható, hogy az Opera nem csak a saját játékszereként tekint a widgetekre, hanem nyílt iparági szabvánnyá akarja minősíteni őket.

Közben persze mások sem tétlenkednek. A mobil ipar szereplői is összehoztak néhány szövetséget - amiben tanácsadóként nyilván nem kis szerepe volt az Operának is -, ezek közül az egyik a WAC (Wholesale Applications Community), ami a hasonló célokért küzdő JIL (Joint Innovation Lab) utódának tekinthető. Tagjai között olyan cégeket találunk, mint a Vodafone, a Verizon, a China Mobile, a Telenor, a Telefonica, az AT&T, a Samsung vagy a Huawei, tehát szolgáltatók és készülékgyártók vegyesen. Céljuk pedig nem más, mint - az Opera törekvéseivel összhangban - egy egységes mobil alkalmazásfejlesztői platform kidolgozása.

Ténykedésük eredménye a WAC 1.0 specifikáció. Ez definiálja a programokkal és a futtatókörnyezettel (web renderer) szemben támasztott elvárásokat. Ahhoz, hogy minden megfelelő alkalmazást futtatni tudjon, utóbbinak a következő feltételeket kell teljesítenie:

Az egyik, speciálisan mobil eszközök miatti kikötés már a fenti listában is látszik: ami nem más, mint a Media Queries támogatás. Ez a telefonok és hasonló netes eszközök kisebb méretű és felbontású kijelzőjének kezeléséhez szükséges. A másik, legalább ilyen fontos elem a Widget 1.0 API implementálása. Ez felelős ugyanis azért, hogy a megírt programok használhassák a mobilokban lévő speciális eszközöket, például a gyorsulás vagy mágnestér-érzékelőt, a beépített zenelejátszót, üzenetkezelőt, vagy éppen a kamerát.

Noha az Opera minialkalmazások több, mint 4 éve elérhetők a PC-kre, mobilon meglehetősen mostoha bánásmódban részesültek. Egyedül egy kísérleti Windows Mobile-os futtatókörnyezetről tudtam - eddig. Nemrég ugyanis megjelent ennek továbbfejlesztett, androidos verziója is, ami már teljesíti a WAC 1.0 követelményeit.

Ez tulajdonképpen egy kis program, ami egyben tartalmazza az Opera renderelő motorját és a minimalista felhasználói felületet. Inkább a fejlesztőket célozza, mintsem a végfelhasználókat, de egy próbált mindenképpen megér. Ami a felületet illet, nem sokban tér el a már említett Windows Mobile-os változattól. Ugyanakkor támogatja az új WAC elemeket, szemléltetésként például van benne egy vízszintező, ami a telefonban lévő giroszkóp adatait használja fel.

Ezen felül kapunk egy tetszetős időjárás-előrejelző minialkalmazást is, amit természetesen asztali gépen is telepíthetünk. Sajnos az átjárás visszafelé már sokkal problémásabb, rengeteg PC-s program van, ami mobilon nem használható. Nagy kérdés, hogy mennyire lenne nehéz őket átültetni, gyanítom sok esetben nem igényelne sok munkát, csak eddig senki nem strapálta magát emiatt.

Beszerezni sem csak az Opera oldaláról lehet majd őket, hanem az egyes gyártók saját piactereket hozhatnak létre. Nem tudom, hányan vették észre, de az Operának is van már egy saját - természetesen webes alapokon nyugvó - megoldása, ami ugyan nem minialkalmazásokkal foglalkozik, de semmi akadályát nem látom annak, hogy widgetekre adaptálják a rendszert - akár az Opera, akár más cég.

Ugyanakkor - az egységes specifikációnak köszönhetően - elvileg nem lesz akadálya, a más market-ekből letöltött alkalmazások futtatásának sem. Ráadásul az is mindegy, hogy milyen operációs rendszert használunk - feltéve, hogy az Opera Mobile elérhető rá.

Ezekből is látszik talán, hogy az Opera webes alkalmazásai igenis életképesek, talán most jön el az időszak, amikor jelentős előrelépést láthatunk ezen a területen is. Egyelőre mobilon egy külön alkalmazásra szorulunk, és az egyes widgetek is úgy futnak, mint a régi minialkalmazás-motor esetén. Érdekes lesz látni, ha a motor integrálódik az Opera Mobile telepítéssel, és - miként PC-n itt is egymástól és a böngészőtő függetlenül futhatnak majd.

Egy szó, mint száz: a minialkalmazás nem zsákutca tehát, a történet csak most kezdődött el!

Opera minialkalmazás-futtatókörnyezet letöltése Androidra

A bejegyzés trackback címe:

https://magyaropera.blog.hu/api/trackback/id/tr42540172

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Web, alkalmazás - Opera 2010.12.30. 18:10:17

Ez a cikk egy rövid eszmefuttatás a webes alkalmazások témakörében - a konkrét időpontot egy operás bejelentés inspirálta. Megírásához az első indíttatást egy videó adta. Ebben a Le Web 2010 nevű webes konferencia egy interjúja látható, amiben Mitchell Ba…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

penge™ · http://www.thevenusproject.com/ 2010.12.30. 17:19:55

"Figyelembe véve a W3C eddigi ténykedését, ez egész gyorsnak számít."

Gondolom az is közrejátszott, hogy a W3C bizottság egy része Opera Software dolgozó. :-)

Minél több ilyen mobilos hírt olvasok annál inkább úgy érzem, hogy megöregedtem, ugyanis bár még tizenévesen imádtam a Symbian-t (nyilván az is közrejátszott, hogy nem volt netem :D), azóta már arra is maximum pótlékként tekintek, de valahogy nehézkesnek tűnik a használata.
- Kicsi kijelző.
- Kicsi gombok.
- Kevés gomb.
- Gyenge kamera (az aktuális digigépekhez képest).
- Gyenge aksi.
- Gyenge hardver és butább szoftverek, mint PC-n.
- Mobilra tervezett kivitelezésből fakadóan átlagban kétszer annyi billentyűt kell lenyomnom, hogy elérjem ugyanazt, mint gépen.

És ezen még az se segít, hogy gyorsan gépelek a mobil billentyűzetén.

Jó dolog a giroszkóp, meg a GPS és társai, de ezek ugyanúgy laptopban is megoldhatóak.

Én inkább úgy vagyok vele, hogy a jövő a laptop lesz, még csak nem is a netbook.

Vagy lehet, hogy mégis a netbook. De a távoli jövő biztos valami olyan, mint egy toll, amiben van egy energiatakarékos projektor, ami kivetíti a virtuális billentyűzetet és a virtuális monitort, akár 3D-ben az érintőképernyő helyett pedig valami sokkal produktívabb cucc fogja felváltani az egeret.

De a lényeg, hogy miközben az egyik oldalon a mobiltelefonokat és a netbookokat nyomják, addig a másik oldalon már az 50"-os LED TV-ket és LED monitorokat, szóval ez a két véglet csakis kompromisszumos úton érheti el egymást.

cousin333 · http://magyaropera.blog.hu 2010.12.30. 17:35:46

@penge™: Késégkívül megfigyelhető az eszközök között némi konvergencia, de azért a telefon az telefon, a tablet az tablet, a lapotop pedig laptop és még sorolhatnám. A határok elmosódtak, de a kategóriák megmaradtak, és egy jó darabig meg is fognak maradni.

Netbookot, laptopot nem fogsz úgy zsebre rakni, mint egy (okos)telefont, ugyanakkor előbbiek jobban használhatók bizonyos dologra.

Egyébként amit írtál, az fontos a minialkalmazások szempontjából is - bár te nem erre gondoltál. A cél nem az, hogy egyetlen eszköz használata. Sőt, a lényeg pont az, hogy az eszköz más, a program ugyanaz. Reggel elkezded a laptopon, útközben folytatod a mobilodon, majd este befejezed a TV-n.

Persze mindhárom eszköznél figyelembe kell venni a sajátosságokat, de azért ez mégiscsak egyszerűbb, mint mindhárom készülékre külön megírni a nulláról.

cousin333 · http://magyaropera.blog.hu 2010.12.30. 17:48:42

@penge™:

- Kicsi kijelző.
- Kicsi gombok.
- Kevés gomb.
- Gyenge kamera (az aktuális digigépekhez képest).
- Gyenge aksi.
- Gyenge hardver és butább szoftverek, mint PC-n.

Az első három méretből fakadó hátrány, bár van azért >4"-os kijelzővel és ott vannak a virtuális gombok is, amik elég rugalmasak.

A negyedikkel nem tudok mit kezdeni: egyrészt nem olyan rossz az, másrészt laptop ezt meg sem közelíti. Ha meg külön digitgép, akkor az plusz pénz és hely, a telefon meg szinte mindig nálam van. Meg aztán ott mi számít jónak? Egy valóban jó már önmagában is több okosteló ára, és külön táska kell a szállításához. Látod, emiatt mondtam, hogy a kategóriák közelednek, de nem egyesülnek - joggal.

Gyenge akksi: egy mai telefon tovább bírja, mint akármelyik laptop: pl. filmnézés 6-7 óra hosszan, vagy tovább.

Gyenge hardver: mihez képest. Aktuális PC-nél gyengébb, de azért 1GHz az 1GHz, ezek a telók 720p-s filmeket simán lejátszanak, az újabb generáció az 1080p-vel is elboldolgul. Sunspider teszt: 6-7 másodperc, ez nagyságrendileg annyi, mint a PC-men (2x3,1GHz!) az IE8! Ráadásul mostanában újabb ugrás várható (Tegra2, >1GHz processzorok két maggal stb.). A telefonom kjelzőjének jobb a képe, mint az amúgy nem olcsó monitoromé...

A butább szoftverek meg okosodni fognak, ahogy általánosabbá válik az okostelefonok használata. Ennek egyik eszközei lehetnek a minialkalmazások. Mondjuk már ma is vannak egész ügyes programok és meglepően komoly játékok.

Koenigsberger 2010.12.30. 20:10:21

A Mozilla Alapítvány elnöknője mondjon le, alkalmatlan, de a lényeg:

[quote]„Minden ellenérzés dacára mégiscsak összejött ezer-egynéhány programocska. A színvonalat sem kárhoztatnám: ha körülnézünk az Apple vagy az Android alkalmazás-boltjában sem jobb az arány a használható és a primitív alkalmazások között.”[/quote]

Khm, az Opera-widgetekkel konkrétan az a gond, hogy miután megjelentek, boldog-boldogtalan elkezdett orrba-szájba widgeteket gyártani. Volt is néhány hasznos, csak ezeket a 10-es magasságában jól otthagyta a készítőjük, a 11-essel meg már csoda, hogy egyáltalán működik valami, mert már megjelenítési gondok is vannak. A Unite-alkalmazásokkal szinte ugyanez történt, ahogy lelohadt a kezdeti felhajtás, és ezek szerint nem lesz másként a kiegészítőkkel sem, hacsak nem változtat az Opera stábja a nemtörődömségén. Ez pont egy olyan terület, ahol igenis szigorú cenzúrára lenne szükség az Opera részéről, mert persze, hogy jól néz ki a honlapon számokban kiírva, hogy x-csillió widgetünk meg alkalmazásunk van az oldalunkon, csak illene, ha ezek működnének is az Opera aktuális verziójával. Amelyiket évek óta nem frissítette a készítő, azt törölni kéne a francba.

cousin333 · http://magyaropera.blog.hu 2010.12.30. 20:40:15

@Koenigsberger: Elsősorban az kellene, hogy az Opera fejlesztői adott esetben frissítsék a legnépszerűbb minialkalmazásokat az új verziókra. Nem mellesleg csináljanak újakat, minél többet. De attól tartok, erre nincs elég pénz/ember.

Ez az egész minialkalmazásos dolog arra épül, hogy sok rendszeren elérhetővé teszi az elkészült programot. Nos PC-re már van egy kiforrott rendszer, Windows Mobile-ra, és Androidra egy bemutató jellegű futtató környezet... aztán ennyi.

Az általuk kívánt előnyök nem fognak vonzani senkit, amíg nincs mondjuk Androidra, meg mondjuk Symbianra véglegesnek szánt környezet. A többi rendszer ráadásul necces, iOS bukó a sajátos rendszerük miatt, a Phone 7 szintén problémásnak tűnik.

ui: Régebben már írtam, mint utópia: össze kellene bútorozni egy HW gyártóval, és kiadni egy Opera-phone-t :)

ap · http://premiumlivesets.hu 2010.12.30. 21:29:17

"Egy szó, mint száz: a minialkalmazás nem zsákutca tehát, a történet csak most kezdődött el!"

Ez volt mondva tavaly is, tavalyelőtt is, meg azelőtt is.. és ezt fogják mondani jövőre is.

Lehet én vagyok maradi, de semmilyen minialkalmazásnak nem tudok nagy jövőt jósolni. Egyszerűen nem látom hasznát egyiknek sem mint minialkalmazás. Betöltött funkció szempontjából van ami hasznos, de annyira egyik sem hogy külön fusson, legyen az akár mobil, akár tv akár pc.

A gépen mindig kikapcsolom mind az opera mind a win widgeteit okostelefonom pedig bár nincs, jópár megfordult a kezemben, és nem mondanám hogy nagyon van értelme. Szép a 20 féle óra a 20 féle időjós meg az átváltó meg a minigame-k, meg a rádió és mp3 lejátszók de sokkal jobb ha maga a rendszer tudja.
Nem fogom lecserélni sem a telefon sem a gép zenelejátszóját, óráját és még sorolhatnám.

De mint mondottam, lehet én vagyok maradi és ez a jövő, de akkor én ennek nem nagyon leszek haszonélvezője.

penge™ · http://www.thevenusproject.com/ 2010.12.30. 21:36:25

@Koenigsberger: Nem kéne törölni, csak nyitni neki egy külön szekciót, amit
1: Nem számolnak bele az összes közé.
2: Kihirdetnek egy versenyt, hogy aki életképessé teszi (tekintve, hogy a meglévőt már könnyebb továbbfejleszteni, illetve lehet, hogy csak pár sort kell módosítani benne) Operás labdát, pólót, stb. kap, vagy örökbe is lehet fogadni a kiegészítőt, ami úgy zajlik, hogy 1 vagy 2 éven keresztül rendeszeresen javítja és frissíti az illető, akkor viszont az idő letelte után komolyabb ajándékot kap, mint laptop, vagy Nintento Wii.

Az örökbefogadásról természetesen szavazás lenne, hogy melyikre van a leginkább igény. Persze IP és cookie naplózó szavazás, nem olyan, ami eddig is volt. :D

Dzsini 2010.12.30. 21:58:46

@penge™: volt ilyen fogadjörökbe dolog a skineknél is, aztán ott se lett belőle semmi (talán 1 vagy 2 skin talált "gazdára") - és ott is van kb. 1 tucat skin, amit aktívan fejlesztenek, karbantartanak, a többi meg vagy döcög, vagy már nem is működik.
Minden közösségi fejlesztésű dologgal így van, kevés az olyan elszánt emberke, aki hosszú távon hajlandó foglalkozni valami kis hobbival.

penge™ · http://www.thevenusproject.com/ 2010.12.30. 22:07:51

@Dzsini: Igen, de ott nem volt jutalom, mégis ki-to (aki örökbe fogadta az Ibis-t) még mindig szorgalmasan frissíti mind a két skint.

Meg Z1 is a sajátjait.

De TTT eltűnt lassan 1 éve, semmi nyoma. Az oldalának is annyi, egyre több link visz a GoDaddy 404-es oldalára.

Amúgy meg ezért van a GPL és a Creative Commons licensz, hogy ne legyen az, hogy "javítottam saját célra, de vajon feltölthetem-e, megsértődik-e a fejlesztője?"

soulpath 2010.12.30. 23:46:38

Én már mondogatom egy ideje, hogy a web applications a jelenlegi koncepcióban gyakorlatilag nagy nulla, higgyétek el, sokkal nagyobb a füstje, mint amekkora a lángja lesz valaha.

littlemat 2010.12.31. 00:19:57

Szerintem ez az elképzelés nagyon jó, kár, hogy az Opera keveset fog szakítani, mert a piacrész miatt nem veszik komolyan, és nincs olyan marketingje, hogy hirtelen Kiss Pistával is megismertesse magát, ahogy a Google pl. bármit megtehet (kereső, youtube, magazinok, és blogok, amik a bejelentéseket szórják)

Bár, ki tudja... Én meglepődtem, mert a 10-es verzió óta bugosak a PC-s Operák, a 11-es mégis népszerű a laikusok közt is.

Az eszközökről annyit, hogy szerintem az átlagembereknek webböngészéshez, szórakozáshoz egy játékkonzol kell otthon a tévére kötve, és egy okostelefon a zsebben. Esetleg még egy tablet (klassszikus értelemben, vagyis kifordítható érintőkijelzős notebook/netbook, nem túlméretezett okostelefon)

@cousin333: Opera-phone? Ki venné meg? "WebOS koppintás", "kevés alkalmazás", "nem jó semmire", "más se használja", "nem rossz, de... mégse jó". Mondjuk, nekem tetszene. :)

Chuck Boung Ace Eck 2010.12.31. 13:18:06

Az én számomra már maga a "Web" kifejezés is pejoratívvá silányult. Egyszerűen fáj nekem, hogy mindaz amit már réges-régen elértünk, most előkerül "forradalmi" ötletként, én pedig repülhetek vissza a múltba.. Mintha a gyártók most próbálnák pótolni mindazt, amit elmulasztottak az első IT robbanás idején. Akkor éretlenül kiengedték a kezükből a gyeplőt, de immáron nem akarják elveszteni a kontrollt. -Ez a nagyobb baj. Platformot kell venni, nem vasat. Nincs szabadon telepíthető OS, meg üres vas. Helyette az OS-hez és a vashoz szervesen kapcsolódó webes alkalmazások vannak, természetesen nem független szolgáltatóktól:(. Nincs drivertelepítési modell sem, így egy egyszerű frissítés miatt hónapokat kell várni a készülék gyártójára. Ahogyan független SW terjesztés sincs (nah jó, az Androidnál azért talán igen), helyette a platform gazdájának tárolójából telepíthetsz. És a legszomorúbb az, hogy gyakorlatilag esélytelen egy -a PC-éhez hasonló- piac kialakulása, mert mára már minden olyan mélyen átjárt a pénz bűze. Őszintén remélem, hogy a 90-es évek nem volt olyan rövid, hogy elfelejtsük.

Imurai 2010.12.31. 14:24:35

Opera OS kéne, srácok, én azt mondom. Mije van a guglinak, ami Operáéknál nincs meg? (az irtóztató hírnéven és tőkén kívül)

penge™ · http://www.thevenusproject.com/ 2010.12.31. 17:10:23

@Chuck Boung Ace Eck: Néha én is visszasírom még a 2000 és 2005 közötti időszakot is.

@Imurai: "Mije van a guglinak, ami Operáéknál nincs meg?"

Működő marketingcsoportja? :)
Videómegosztója?
Keresője?