Korábban egy hasonló alkalom apropóján már részletesebben írtunk az Opera általunk kevésbé ismert működési területéről. Ez pedig nem más mint a mobil és már internetképes eszközök világa. Ide sorolhatók a mobiltelefonok, a játékkonzolok, set-top-box-ok, televíziókészülékek. De találhatunk itt hordozható médialejátszókat, autóba épített szórakoztató központokat vagy éppen digitális képkereteket is.

Ami a fenti széles választékban közös, az az hogy mindegyiken futhat Opera (és sok helyen fut is). A megoldás komoly előnye, hogy az Opera egységes renderelő motorja révén nemcsak a honlapok közt böngészhetünk, hanem minialkalmazásokat futtathatunk, vagy éppen távvezérelhetünk más eszközöket. Mindehhez pedig nem szükséges komoly hardveres tudás, elegendő a webet felépítő nyelvek ismerete. Hogy a dolog még könnyebb legyen, az Opera "egységcsomagot", egy fejlesztői eszközkészletet tesz elérhetővé az érdeklődők számára Devices SDK néven, ami a programfejlesztés, és tesztelés feladatát tovább egyszerűsíti, ami rendkívül fontos előny az öldöklő piaci versenyben és a határidők szorításában.

A fejlesztés az Operánál sem állt le, ezt bizonyítja a mai bejelentés és a már hozzáférhető Devices SDK 10. A terméket (merthogy fizetős áruról van szó) a jelenleg is zajló amszterdami IBC-n, a távközlési iparág éves nemzetközi seregszemléjén került bemutatásra, és az érdeklődők is ott tekinthetik meg.

Főbb újdonságok a korábbi verzió óta:

• hardveres gyorsítás bővítése a DirectFB meghajtóval
• bővített platformtámogatás TV készülékekhez (pl. CE3100(Intel) és ST7105(STMicroelectronics))
• CSS3 támogatás (többek közt border-radius, box-shadow, border-image)
• javított vezérlés és navigáció az oldalakon
• fejlett szabványkövetés

Opera sajtóközlemény

Az Opera Software ASA az idei amszterdami IBC-n (International Broadcasting Convention - nemzetközi távközlési kiállítás) bejelentette, hogy elérhetővé tette az Opera Mobile Devices SDK 9.6-os verzióját. Ennyi a lényegi hír az Opera hírcsatornájából. De még a régi Opera felhasználókban is felmerülhet a kérdés, hogy mit is takar ez a név. Nézzünk tehát kissé a dolgok mögé, annál is inkább, mert ez segíthet megérteni néhány döntést amit az Opera az utóbbi időben hozott, és más megvilágításba helyezi kedvenc asztali böngészőnket.

Az Opera Software gyökerei a nagy norvég kommunikációs vállalatig, a Telenor-ig nyúlnak vissza. Egészen pontosan 1994-ig, amikor a két alapító tag, Jon S. von Tetzchner és Geir Ivarsøy megalkotta a mai Opera első (és még nem publikus) verzióját. Az ok az akkori megoldások nehézkessége és funkciószegénysége - valamint kis száma) - volt. A fejlesztés egyik fő elve 1998 óta a mai napig érvényes: "egy és oszthatatlan internetet mindenhová". Ennek a szellemében készült el az Opera böngésző a Windowson kívül szinte minden jelentősebb platformra, például Linux-ra, Mac-re, Solaris-ra és QNX-re.