Néhány régóta várt apróság került be a legújabb verzióba.

Lapok

A Beállításokban az új lap pozíciójánál megjelent az automatikus lapcsoportosítás lehetősége. Ezt kiválasztva az új üres lapok egyben új lapcsoportokat is hoznak létre, és az éppen aktív weboldalról nyitott linkek automatikusan bekerülnek a csoportba.

Szintén a lap beállításai között találjuk meg a klasszikus forgó betöltésjelzőt, ami a favikon helyén jelenik meg. (A lapfüleken megjelenő betöltést jelző csíkot a címsáv beállításainál tudjuk kikapcsolni, ha nem akarjuk mind a kettőt használni.)

Végül, bár inkább a böngésző ablakára vonatkozó funkció, de végre elérhető a program bezárását megerősítő párbeszédablak az általános beállítások között.

Egyéb

A képernyőmentéseknek mostantól saját fájlnév sémát tudunk összeállítani a weblapok beállításainál, illetve a weblapok MHTML formában történő mentése is elérhetővé vált a Mentés párbeszédablakban.

Szintén régi kérés volt, hogy a mentett jelszavakat meg lehessen nézni a böngészőn belül. Mostantól erre a Beállítások -> Biztonság oldalon van lehetőség.

Letöltés, Változáslista

A fejlesztők igyekeztek még karácsony előtt kiadni a legújabb verziót, de ez az újdonságok listáján nem fog meglátszani. Sőt!

Lapok

A 2.2-es verzióban újra a lapkezelés került előtérbe. A lapfülek helyi menüjében mostantól lehetőség van az összes vagy csak a kijelölt lapokat munkamenetként elmenteni. Ez annyival több a korábbi könyvjelzős megoldásnál, hogy nemcsak a lapok webcímét menti el, hanem az összes beállítását is.

Szintén a lapfülek helyi menüjébe került be az az opció, amivel az előtérben lévő kivételével az összes többi lapot elnémíthatjuk. Billentyűparancs már létezett a funkcióhoz, de most egérrel is elérhetővé vált.

Az Ablak menüben az első kilenc elem sorszámot kapott, ezzel könnyítve meg a lapok közötti váltást. Az Alt+W kombináció lenyomása után csak a kívánt lap sorszámát kell beütni.

Az eszköztár vissza és előre gombjára hosszan kattintva pedig szokás szerint megjelenik a lap előzményeinek listája, de újdonságként már jobb gombbal is kattinthatunk az elemeken, ha nem a jelenlegi, hanem egy új lapon akarjuk megnyitni őket.

Gyors elérés

Talán nem sokan tudják, de a weboldalak saját maguknak is definiálhatnak billentyűparancsokat. Például a Wikipédián az Alt+Shift+P parancs a nyomtatási nézetet nyitja meg. Az F2 segítségével előhívható Gyors elérés ablakban mostantól ezeket is kilistázhatjuk, vagy akár saját billentyűparancsot is rendelhetünk a funkcióhoz.

Szintén az F2 megnyomása után a korábban bezárt lapok listáját (kuka gomb) is megnyithatjuk.

Média

A Chromiumnak hála végre bekerült az Operából ismert videó lejátszó lebegő ablak. A weblapok videó elemeinek helyi menüjéből érhető el a funkció, de azoknál a szolgáltatásoknál, amik nem támogatják ezt a saját egyedi menüjükből (pl.: YouTube), két kattintásra lesz szükség a jobb gombbal.

A Linuxot használók pedig annak is örülhetnek, hogy a böngésző mostantól automatikusan letölti a legfrissebb Widevine beépülőt, így a Netflixes problémák elvileg megszűnnek.

Egyéb

Felhasználói kérésre ezentúl a Gyorshívóban is be lehet kapcsolni egy keresőmezőt. Pontosabban akit zavar, az kikapcsolhatja, mert a frissítés után automatikusan megjelenik.

Nagyobb dobás viszont az, hogy végre az eszköztár és az állapotsáv bármelyik gombját el lehet rejteni. Ehhez csak jobb gombbal kell kattintani az adott gombon, és a helyi menüből kiválasztani a megfelelő lehetőséget. A fejlesztők azonban felhívták a figyelmet, hogy ez csak a legelső lépés a teljes testre szabhatóság felé vezető úton. A következő kiadásokban további fejlesztések várhatók ezen a téren.

Letöltés

Egy hónappal a sokat csúszó 2.0-s verzió után máris itt van a böngésző következő stabil kiadása.

A 2.1-es verzió a gyors parancsokra gyúr rá. Ez az a régi Operás funkció, amit sokan hiányolnak az összes többi böngészőből. Az F2 gomb megnyomása után egy felugró ablakban kulcsszavak segítségével vezérelhetjük a böngészőt. Többek között:

• Kereshetünk a megnyitott lapok, könyvjelzők és előzmények között
• Nyithatunk új lapot webcím vagy keresési kifejezés beírásával akkor is, ha a címsáv el van rejtve.
• Használhatjuk a böngésző egyéb, eszköztárról vagy menüből elérhető funkcióit.

A mai kiadástól kezdve pedig létrehozhatunk új jegyzeteket, és kereshetünk is a tartalmukban, illetve a weblapok és a GUI nagyítását is szabályozhatjuk.

Összefoglalni nehéz, hogy mi mindent meg lehet oldani ezzel az eszközzel, ezért érdemes tenni vele egy próbát. Főleg azoknak, akik az egér helyett a billentyűzetet preferálják.

Az újdonságok sorát a vadi új AV1 videó formátum támogatása zárja. A fejlesztői ágon ugyan elérhetővé vált már a kék a képben (PiP) videólejátszó, de ebbe a stabil kiadásba még nem került bele. Ami pedig a hibajavításokat illeti, ezeket át lehet futni a hivatalos bejegyzés végén.

Letöltés

Hosszú várakozás után ma végre megjelent a Vivaldi 2.0-s verziója, ami a fejlesztői ágon még 1.16-ként futott. A késlekedés oka elsősorban a Chromiumot érintő architekturális változtatásokban keresendő. Mindenesetre a fejlesztőknek sikerült behegeszteni a motor 69-es verzióját a Vivaldi felhasználói felülete alá, miközben több, mint száz korábbi hibát javítottak, és még egy tucat új funkciót is elkészítettek.

Szinkronizálás

A legfontosabb, a három legnagyobb horderejű fejlesztés egyike, a szinkronizálás. A Vivaldi megoldása a Chromium beépített funkcióját használja, de a fejlesztők több olyan változtatást is eszközöltek, amik növelik az adatok biztonságát. Ennek következménye, hogy a Vivaldi szinkronizálása nem kompatibilis a Chrome böngészővel.

A szinkronizálást a Beállításokban lehet elérni. A használatához egy Vivaldi fiók és egy egyéni mesterjelszó szükséges. A titkosítás a böngészőben történik, és a mesterjelszó is helyben marad, így a szervereken nem lehet visszafejteni az adatokat.

Ezek jelenleg a könyvjelzők, a mentett jelszavak és űrlapelőzmények, a begépelt keresési és URL előzmények, a mentett munkamenetek, a jegyzetek és a böngésző beállításainak egy része. A jövőben a web panelek, témák és egyéb adatok szinkronizálása is várható.

Lapok és fülek

Közkedvelt eszköz a lapozó, aminek segítségével az egér jobb gombja és görgője segítségével válthatunk a megnyitott lapok között. Ehhez készült most egy olyan változat, ami az összes lap miniatűrje helyett csak az aktív lapét mutatja, a többit pedig listába rendezi.

Az is örülhet, aki szereti a lapcsoportokat egymás mellett megjeleníteni, ugyanis az így létrehozott rács mostantól átméretezhető. Illetve aki nagyon sok lapot szeret nyitva tartani egy ablakban, az beállíthatja, hogy mennyi legyen az aktív lap fülének minimális szélessége.

Oldalsáv

Régóta vártuk azt az opciót, amivel az oldalsáv paneleket átfedő módban lehet megnyitni. Ilyenkor az aktív weboldal egy részét kitakarva nyílnak meg, és nem méretezik át a dokumentum ablakot. Kiválóan lehet párosítani ezt egy másik opcióval, ami a panelt bezárja, ha a fókuszt visszaadjuk a weblapnak vagy a felhasználói felület más részének.

Illetve egy apróság a cég egyik egyetemi gyakornokától: az oldalsáv + gombjára kattintva ajánlatként megjelennek a leggyakrabban látogatott oldalak ikonjai.

Satöbbi

Látványos vizuális újításokra ezúttal nem kell számítani, de azért bekerült néhány új választható háttérkép és téma. Ami ennél talán fontosabb, hogy a Beállításokban megjelent néhány magyarázó grafika.

Hogy mit hoz a jövő, arról egyelőre nem sokat tudunk. A modulként beépülő levelező és az Androidos alkalmazás fejlesztése folyamatban van. Ezeket már több, mint egy éve használják is a belső tesztelők. Viszont úgy tűnik, hogy a hírolvasó nem a levelező része lesz, ugyanis az egyik utolsó fejlesztői előzetesben véletlenül benne maradt egy RSS szekció a Beállításokban. A lap viszont sajnos üres volt, ezért többet nem tudtunk meg.

Letöltés - Változáslista

Egy-egy böngésző piaci elterjedése óriási jelentőséggel bír manapság. Minél nagyobb szeletet birtokol egy gyártó, annál nagyobb beleszólása van a webes szabványok alakulásába, annál több webes szolgáltatást tud a saját képére formálni, és nem utolsó sorban, annál több reklám bevételre tehet szert.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet ezt mérni. Egyrészt a böngészők fejlesztői látják a saját letöltési statisztikájukat, és a világszerte internetezők becsült számához képest tudják ezt viszonyítani. Nem nehéz belátni, hogy ez nem valami pontos.

Másrészt a weboldalak kódjában különféle mérőkódokat lehet elhelyezni, amik többek között a böngésző nevét és verziószámát is továbbítják egy szervernek, ami folyamatosan összesíti az adatokat. Ez már sokkal pontosabb képet ad, de itt is figyelembe kell venni néhány szempontot. Egyrészt bizonyos böngészők mesterségesen felülreprezentáltak lehetnek azért, mert egy adott eszközön az eszköz és az alapértelmezett böngésző gyártója gátolja más böngészők fejlesztését, vagy mert egyes országokban államilag "javasolják" bizonyos böngészők használatát.

Másrészt ha világszintű statisztikát akarunk nézni, akkor fontos az adott mérő szolgáltatás és a böngészők földrajzi elterjedtségének viszonyát felismerni. Például a Yandex statisztika világszinten biztosan felül méri a Yandex böngészőt, hiszen mindkettőt főleg orosz területeken használják, ezért A Yandex böngészővel több olyan weboldalt néznek meg, amiben elhelyezték a Yandex mérőkódját, mint más böngészőkkel. Ezzel szemben például a Google Analytics biztosan alul méri a Baidu böngészőt, amit főleg Kínában használnak, ahol viszont a helyi weblapok csak elvétve tartalmazzák a Google mérőkódját. Ezt a mérést végző cégek gyakran statisztikai módszerekkel próbálják korrigálni, ami viszont így a közzétett adatokban okozhat akár sok százaléknyi eltérést is.

Harmadrészt külön ki kell emelni, hogy mit tekintünk 100%-nak. Régen ez egyszerű volt, mert csak személyi számítógépeken futottak böngészők. Manapság viszont már hasonló számban vannak hordozható készülékek (okos telefon, táblagép), és egyre több okos TV és játék konzol is megjelenik a mérésekben.

A helyzet tehát nem egyszerű, de egy nagyságrendbeli képet azért kaphatunk, ha megnézzük több mérő szolgáltatás adatait is. Erre a Wikipédia szolgáltat egy jó összefoglalót.

Opera vs. Vivaldi

A mi szempontunkból most a két kiemelt versenyző érdekes. Mivel a Vivaldi (még) nem rendelkezik mobilos kiadással, ezért csak az asztali statisztikákat fogjuk összevetni. Egyébként az Opera Mobile és Mini együtt 1-5% között mozog a különböző mérést végző cégeknél.

Az Opera motor váltása szinte napra pontosan 5 éve volt. A StatCounter mérései szerint az azt megelőző kb. egy évben a stabil, 2% körüli piaci részesedése 1% környékére csökkent, azóta viszont lassan, de folyamatosan növekedve újra elérte és meg is haladta a 2%-ot.

Eközben a Vivaldi, aminek az első stabil kiadása kicsivel több, mint két éve jelent meg, szinte mérési hibahatáron belül mozog. Az biztos, hogy a szinkronizálás, a levelező kliens és a mobilos kiadás lendíteni fog a felhasználók számán, de kérdés, hogy ez mikor történik, és mekkora mértékben érezteti majd a hatását.

Ez a bejegyzés eredetileg kommentnek készült, de kicsit megszaladt a kezem. :)