Magyar Opera

És ezzel vége

Ez a bejegyzés az "And that's it" című cikk fordítása. Az eredeti cikk 2013. július 11-én jelent meg a Hallvord R. M. Steen blogján.

Az Opera belső hálózatának adatai szerint 2001. február 17-én kezdtem el dolgozni a cégnél, az utolsó munkanapom pedig 2013. július 12-én lesz. Ez összesen 4529 nap, vagy másképpen 12 év, 4 hónap és 26 nap. Majdnem 12 és fél év! Hűha.
De ezzel vége.


Engedjétek meg, hogy visszatekintsek egy kicsit a múltba!
Az Opera Software ASA-nak nem is szabadna létezni. 1995-ben, mikor Jon és Geir megalapították a céget, minden jel arra mutatott, hogy ez egy lehetetlen vállalkozás. Egy apró vállalat, aminek a központja egy drága helyen van, a világ legnagyobb IT vállalataival versenyez, és olyan terméket akar eladni, amit a többiek ingyen kínálnak. Tiszta örület.
Jon egy bekeretezett levelet tartott az iroda egyik falán. A levelet a Norvég Ipari és Regionális Fejlesztési Alapítvány, egy kormányzati inkubációs alap küldte, amiben elutasították az Opera Software befektetési kérelmét. Úgy ítélték meg, hogy az Opera üzleti terve túl kockázatos ahhoz, hogy támogassák. (Végül is ki ne értene egyet velük?) Mellette viszont volt egy másik bekeretezett levél, amit egy német felhasználónk küldött, aki annyira lelkes lett az általunk nyújtott szolgáltatásoktól, hogy berakott pár dollárt egy borítékba, és elküldte nekünk Oslóba, hogy kifizesse a licenszet.
Azt hiszem, hogy ez a két levél volt a forrása annak a büszkeségnek és filozófiai iránynak, ami Jont vezette az Opera első éveiben.


Igazából én még nem voltam tagja annak az elhivatott és tehetséges programozói csapatnak, aki megalkotta az Opera első verzióját: Jon személyesen, Geir, aki a CSS-en és a felületen dolgozott, Yngve, aki az SSL-ért és a biztonságért volt felelős, és kicsit később Lars Thomas Hansen és Jens Lindström, akik a DOM-ot és a szkriptelést fejlesztették, valamint Øygard, aki szintén a felületen dolgozott. Az Opera nagyon szerencsés volt, hogy a fejlesztés korai szakaszában ilyen nagyszerű fejlesztőket és gondolkodókat tudhatott magáénak.
Én személy szerint valamikor 1997-ben fedeztem fel az Operát, amikor az Oslói Egyetem számítógépes laborjaiba bevezették az internetet. Azokban az időkben még nem voltak ilyen mértékű veszélyforrások, mint manapság, szóval bármelyik gépre feltelepíthettem bármit, amit akartam. Természetesen minden egyes böngészést azzal kezdtem, hogy feltelepítettem az Operát arra a gépre, amelyikhez éppen leültem. :) Rövid idő alatt annyira kiismertem a programot, hogy elkezdtem felhasználói kérdésekre válaszolni a levelezési listákon, létrehoztam egy online GyIK-ot, és több licenszet is kifizettem. Aztán egy szép napon az Opera ügyfélszolgálatának vezetője küldött nekem egy emailt, amiben megkérdezte, hogy akarok-e az Operánál dolgozni. Ez majdnem 12 és fél éve történt.
És a web akkor igazi káosz volt. A fejlesztőknek élet-halál harcot kellett vívni a félkész szabványosítási próbálkozásokkal. Az Operának is kijutott minden: növekedés, káosz, szabadság, kiemelkedő minőség azokban a részletekben, amire időt áldoztunk, és bugok bugok hátán. Néha csak egy dolog volt, ami még az Operánál is több bugot tartalmazott, a web önmaga.
A kezdeti erőfeszítések sokáig fennmaradó funkciókat eredményeztek. Az Opera volt az első, ami támogatta a fix pozícionálást [position: fixed; - szerk], sokkal korábban, mint bármelyik másik böngésző. Aztán egyszer csak az olyan oldalak, mint a Twitter vagy a Facebook elkezdték használni a fix pozícionálást a szuperbonyolult oldalaikon, és az Opera régi megoldása siralmasan elbukott a lassú görgethetőség miatt. Ennyit a funkciók életciklusáról.


De ne foglalkozzunk többet a bugokkal, mert az Opera ötletei, minősége és a benne rejlő lehetőségek még mindig sok embert vonzottak. Világszerte elkezdtünk toborozni, és gyorsan extrém változatos céggé fejlődtünk. Ezzel együtt befektetőket is találtunk, akik komoly pénzekkel segítették a cég növekedését. (Például szerény személyemet fizették.) A fizetés nem volt túl magas, főleg nem a norvég átlaghoz képest, de a létszám egyre csak nőtt. Mindez a szellemiségnek, és a világra gyakorolt hatás lehetőségének volt köszönhető. (Pro tipp: Az Opera egyik titkos erőssége az volt, hogy felbérelte a rajongóit.)
Na nem mintha én bármikor is problémáztam volna a fizetés miatt. Végül is azért a munkáért kaptam fizetést, amit egyébként ingyen is elvégeztem volna: felhasználói támogatás, böngésző tesztelés és a széthullott oldalak analizálása. Ráadásul mindezt részmunkaidőben, mert akkor még az egyetemen tanultam, és úgy gondolkoztam a pénzügyi dolgokról, mint egy diák. Talán még mindig úgy gondolkozom. :) Tulajdonképpen lehet, hogy én vagyok a legolcsóbb munkaerő, akit bárhová el lehet küldeni. A távoli céges utakon mindig barátoknál és családoknál kaptam szállást, amikor fontos japán mobilos projekteket próbáltunk nyélbe ütni. Amikor Lyonba mentünk a W3C TPAC konferenciára, akkor kanapészörföztem. De olyan is volt, hogy a padlón aludtam a korábbi tokiói irodánkban, amikor lekéstem az utolsó járatot, pedig a cég fizetett volna nekem szállodai szobát. (Arról nem is beszélve, mikor több órán át gyalogoltam a csendes tokiói éjszakában az irodától a szállásomig, mert lekéstem az utolsó vonatot.)
Persze a vezetés hajlandó lett volna évről évre emelni a juttatásokat, aminek én nagyon örültem, mert közben nekem is lett családom, de közben folyton azon gondolkoztam, hogy biztos, hogy megengedheti ezt magának a cég? Nem az lesz a vége ennek, hogy "pénzzé kell tenni" a felhasználóinkat? Idealista vagyok, tudom. De ismerek olyan korábbi Opera dolgozókat, akik nagyon szerettek itt dolgozni, de muszáj volt más munkát keresniük, mert a bank nem adott nekik hitelt az alacsony keresetük miatt. Szerintem ez sok mindent elárul az Opera takarékoskodásáról, az iparról és a norvég megélhetési költségekről.


Az emberek sokszor problémáztak azon, hogy túl nagy a káosz az Operánál, hogy nincs rendes döntéshozatali struktúra. Én személy szerint rengeteg szabadságot kaptam ebben a káoszban. Akkor és ott dolgoztam, amikor és ahol én akartam. A legdrágább munkaórám például egy lyoni internet kávézóban volt, mielőtt bevezették az ADSL-t az ottani lakásunkba. Szerintem nem tetszett nekik, hogy az emberek a saját laptopjaikat használták, ezért jó magas árat kértek. Ha jól emlékszek, több, mint 50 Euro volt, de biztos, hogy több, mint az órabérem. #_#
Időnként volt némi átalakítás egy-egy vezetőt vagy részleget érintve, néha voltak új projektek, de én ezekkel sosem foglalkoztam. Nekem jó volt az is, ha a "folyosón dolgozhattam." Bármi is történt a felsőbb szinteken, az én munkaköröm nem változott, és a fizetésemet is megkaptam. :) Ez a szűk feladatkör és specializáció ahhoz vezetett, hogy idővel analitikus képességeket fejlesztettem ki magamban. Mint mikor a detektív történetekben a sok információban az alapvető kérdést keresik.
Ugyanakkor ez a koncetráltság és szabados stílus azt is jelentette, hogy nem foglalkoztam sokat a cégen belüli politikával és nagyobb kaliberű fejlesztésekkel. Ezt pedig ma már bánom. Nagyon sajnálom például azt, hogy nem kezdtem el kardoskodni már korábban a userJS-alapú kiegészítők miatt. Érdekes lett volna az is, ha a Unite-ból ki tudjuk hozni a benne rejlő potenciált. Bárcsak hamarabb ráeszméltem volna a politikai erőviszonyok változására, még mielőtt Jon távozott.
Mert az Opera jelentősen megváltozott. Talán felnőtt. Talán, tényleg csak talán, a befektetők és részvényesek fontosabbak lettek, mint korábban? Nem akarom azt sugallni, hogy ez rossz dolog, elvégre a befektetők milliókat adtak a saját pénzükből, hogy megvalósíthassuk mindazt, amit eddig elértünk. A részvényesek is hisznek bennünk, és ők is sok pénzzel segítik az Opera növekedését. Már pedig ez nagyon fontos, és az új Opera is ki fogja termelni az osztalékokat és a növekedést. Még nekem is van néhány részvényem, és jelenleg nem tervezem eladni őket. Szóval tudom, hogy mindazt a technológiai varázslatot, amit csináltunk, ezek a pénzügyi varázslatok tették lehetővé.
Mégis, én örültem neki, hogy egy ötlet vezérelt környezetben dolgozhattam. Amikor a Unite-ot kidobtuk, tettem egy megjegyzést az egyik munkatársamnak, aki azt válaszolta, hogy "ha kitalálod, hogy tudunk belőle pénzt csinálni, biztos vagyok benne, hogy megtartják." Tudom, hogy csak viccből mondta, nevettem is rajta. Nem is mondhatta komolyan. Ezentúl csak akkor fejlesztünk valamit, ha pénzt tudunk vele keresni? Nem is fejlesztünk már élvezetből? Milyen vicces.


Aztán hirtelen dobtuk a Presto/Carakan/Quick triót, és bevallom, úgy érzem, ez egy végzetes hiba volt. Én sosem dolgoztam a Presto forráskódján, de ismerek néhány fejlesztőt, aki a Chromium kódját könnyebben használhatónak tartja. Én már rég óta irigy vagyok a Chrome minőségére, szabvány támogatására, és arra a folyamatra, ami lehetővé tette, hogy a Google szinte megállíthatatlanul és visszalépésektől mentesen fejlesszen. Mióta kevesebbet kell foglalkoznom az oldal kompatibilitási problémákkal, volt időm arra, hogy jelentős fejlesztéseket adjak hozzá az XMLHttpRequest tesztcsomagjához. Ez egy jó példa arra, hogy mi mindent tudunk elérni, ha nem kell egy saját motort fejleszteni. És az a pillanat, amikor először elindítottam a Chromium alapú Opera Mobile-t, és láttam, hogy a GMail és a Google Docs milyen gyönyörűen töltődik be, keserédes volt. Megadás és győzelem egyszerre.
Szóval igen, úgy gondolom, hogy a Chromium/Blink egy nagyszerű motor. Nagyon jól beválhat az Opera számára is, ha a Desktop csapatnak végre lesz egy kicsit több ideje a hiányzó funkciókat újraimplementálni. Egy csapásra lett egy nyílt forrású motorunk, ami nagyszerű dolog, és valószínűleg jelentős használhatósági előnyökkel is jár. Sok régi felhasználó panaszkodik a hiányzó funkciók miatt, de én belelátok a dolgokba, és tudom, hogy a Desktop csapat hatalmas lépéseket tett viszonylag rövid idő alatt. Ez azt sugallja, hogy az új maggal nagyon könnyű dolgozni, és a fejlesztés felgyorsulhat. Természetesen nekem sincs kristálygömböm, és csak az idő dönti majd el, hogy eljutunk-e arra a szintre, ami már a profi felhasználóknak is csábító lesz.
De az biztos, hogy sok olyan apró funkció, optimalizáció és ötlet van a régi motorból, amit magunk mögött hagyunk. Ha jól tudom, még mindig növekszik a Presto alapú termékeket használók száma, főleg a Mini által. A legfrissebb Presto alapú asztali verziónkban volt néhány ijesztő bug (főleg a beépülőkkel és a SPDY-vel kapcsolatban), de úgy érzem, hogy a fejlesztés elérte azt a pontot, ami már elfogadható minőség.
Ha több száz fület kell egyszerre kezelni, akkor a Blink hatékonysága meg sem közelíti a Presto hatékonyságát, és ha ragaszkodunk a multi-processz felépítéshez, akkor valószínűleg sosem fogja elérni. Nekem személy szerint úgy tűnik, hogy a Presto vereséget szenvedett, és úgy érzem, hogy az Opera már nem az a törekvő, vakmerő és ötlet vezérelt cég, ami régen volt. Itt az idő, hogy távozzak. Remélem, hogy a Desktop csapat, ami jelenleg az Opera új innovációs motorja, megcáfol majd a "kevésbé ötlet vezérelt" jelzővel kapcsolatban. Addig is én a Mozillánál fogok dolgozni, arra törekedve, hogy javítsam a Firefox oldal kompatibilitását Androidon. A közeljövőben valószínűleg hasznosabb munkát tudok végezni ott a webbel kapcsolatban, mint az Operánál.
Lehet, hogy a Mozilla még mindig azt a környezetet nyújtja, ahol az ötletek az uralkodók?


Tehát a holnapi lesz az utolsó munkanapom, ez pedig az utolsó bejegyzésem ezen a blogon.
Köszönöm, hogy elolvastad, és hogy Operát használtál az elmúlt években. Tartsd rajta a szemed, figyeld, hogy fejlődik! Én azt fogom tenni.

Melyik Opera böngészőt használjam androidos eszközömön?

Az Opera közösségi portálján, a My Opera-n összefoglalták, hogy mikor melyik mobil böngészőt ajánlott alkalmazni.

Jelenleg öt különböző Opera megoldást lelhetünk fel a Google Play áruházban: Opera Browser, Opera Browser béta, Opera Mobile Classic, Opera Mini és Opera Mini Next. Természetesen a béta és a Next verzió csak haladó felhasználóknak ajánlható, utóbbi ráadásul legutóbb tavaly novemberben frissült. Célszerű lehet tehát a megmaradt három program közül választanunk.

android6.png

Tovább...

Ctrl+Z a Ctrl+D-re

Sziasztok, Krystian Kolondra vagyok, a Desktop Team menedzsere.

A legutóbbi postunk óta itt az ideje, hogy további információval szolgáljunk felétek a jövőbeli terveinket illetően.

Tegnap érkezett egy Chromium frissítés az Opera 15 stabil ágához (Windows-ra egy további frissítés érkezik a mai nap folyamán), az Opera 16 hamarosan elérhető lesz a Next csatornán (a csapat nagy része most szünetet tart, mert a havazás Oslo-ban átmenetileg elállt).

Azt mondtuk, hogy jelenleg az Opera Link-re, a továbbfejlesztett fülkezelésre és a témákra összpontosítunk. Mindazonáltal, miután meghallgattuk a visszajelzéseiteket, az első dolog, amit meg kell tennünk, hogy növeljük a natív könyvjelző funkcionalitás fejlesztésének prioritását.

Miért is nem tettük ezt az első helyre? Egy kis betekintés a saját statisztikáinkba, melyet figyelembe vettünk a funkciók fejlesztésekor.

2007 óta véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeztünk meg (azaz a telepítő - a szerk.), hogy szeretne-e névtelen statisztikákat küldeni az Opera használati szokásairól. Manuálisan is lehetett engedélyezni az opera:config#UserPrefs|EnableUsageReport bekapcsolásával. Ennek segítségével a fejlesztők láthatták, mely funkciókat használtak a felhasználók. Bizonyos felhasználók önkéntesen is szolgáltatak számunkra adatokat 2007 óta.

100 000+ felhasználó felhasználási szokásai alapján alapján (khm... mi is van azzal a 300 millióval? - a szerk.) azt láttuk, hogy a felhasználók 90%-a igazából sosem adott hozzá egyetlen könyvjelzőt sem azokhoz, amik az Operával együtt default beállításra kerültek. Amit a legtöbb ember igazából tett:

  • A kedvenc oldalaikat folyamatosan nyitva tartották.
  • Munkamenet-kezelővel együtt használták a fenti metódust
  • Gyorshívót használtak

Azt is láttuk, hogy az emberek elég gyakran használták a Ctrl+D/Cmd+D billentyűparancsot (én itt valahogy ellentmondást érzek - a szerk.) - csak azért, hogy tároljanak dolgokat, hogy visszatérjenek rá később. Az eredmény rengeteg könyvjelző volt a gyökérkönyvtárban, amely eléggé használhatatlanná tette az egészet, ha valaki a menün keresztül szeretett volna hozzájuk férni. (WTF? - a szerk). Ez az oka, amiért megcsináltuk a Stash-t egy vizuális indikátorral és gyorskeresővel, hogy kézreállóbb legyen (a címsorkeresés és a könyvjelző gyorskeresője is kézreálló volt és az inkrementális keresője is jobb volt. Még "oogle"-re is lehetett keresni - a szerk.).

De megértjük, hogy a könyvjelzők teljes eltávolítása nagy változás azok számára, akik aktívan használták ezt a funkciót, szóval csinálunk egy natív könyvjelzőkezelő funkcionalitást.

Nem tudok pontos dátummal szolgálni és nem lesz az Opera 12 klónja, de el akartam mondani, hogy meghallgatjuk a felhasználókat és felismerjük, hogy a könyvjelzők nem léte azok számára, akik használták ezeket megnehezíti a váltást az Operára, akár az Opera 12-ről akarsz átköltözni, akár egy másik böngészőről.

Köszönjük mindegyikőtöknek a visszajelzéseiteket, nagyon szenvedélyes közösség vagytok!

Megjelent az Opera 15 Androidra

Alig néhány héttel az Opera 14 megjelenése után most itt az utód, az Opera 15 Androidra.

Immáron Chromium 28 van az legújabb Androidos Opera verzió alatt, ami gyorsabb és sokkal fürgébb, mint valaha.

Új és továbbfejlesztett

Milyen újdonságok találhatók az Opera 15-ben? A lista hosszú! Itt egy tömörebb, rövidített lista a szerkesztők választása alapján:

  • Gyorsabb indulási sebesség
  • Továbbfejlesztett tab-UI animációk
  • Új "open in private tab" környezeti menü
  • Fejlesztések és bugfixek a teljesképernyős weblapokhoz
  • Frissített fordítások
  • A fájlok megnyithatók már külső SD kártyáról is
  • Továbbfejlesztett wingsuit képességek
  • Discover fejlesztések
  • Kisebb .apk fájl
  • Fejlettebb cookie törlési mechanizmus

Vezéreld a letöltéseket

A fenti fejlesztéseken túl továbbfejlesztették a letöltéskezelőt. Most már le tudod tölteni a videófájlokat, amelyeket lejátszottál az Operában vagy a letöltés gombra kattintva a videó alatt, vagy hosszan nyomva tartva a letöltés gombot. Továbbá, eldöntheted azt is, hogy hova akarod menteni a telefonodon belül. A letöltés kiválasztása is új külsőt kapott.

Gyorsabb és jobb

Az Operának ezen verziója további javításokat és fejlesztéseket tartalmaz. A fekete képernyőtől a szürke előnézeti képekig, a spontál uninstall-okon át az eltűnő Gyorshívó elemekig, minden kommentet és panaszt meghallgattak és keményen dolgoztak, hogy a legkisebb problémát is orvosolják amely a korábbi kiadás során felmerült.

Töltsd le az Opera 15-öt Androidra a Google Play-ről vagy az m.opera.com-ról.

Egy Chrome fejlesztő véleménye a Presto-ról

Megjegyzés: A most következő írásban Jake Archibald Chromium fejlesztő Google Plus-on írt postjának fordítását olvashatjátok.

Még elég új vagyok ebben a Google-dologban, tehát kihangsúlyoznám, a most következő írás a saját, személyes véleményem webfejlesztőként.

Az Opera dobta a Presto motorját a Chromium kedvéért, amely WebKit Blink + V8 + további kódokat jelent. Eléggé vegyesek az érzéseim ezzel kapcsolatban.

Nagy rajongója vagyok a Chromiumnak, a motorok legjobb kombinációjának tartom, kifejezetten teljesítmény tekintetében. Az IE is elég nagy léptekkel halad ebbe az irányba, de ők csak egyetlen OS-t támogatnak és ezt az OS-t is ők maguk fejlesztik. A Chromium több platformon jobban teljesít. Mint Chromium rajongó, felvillanyozott a hír, hogy az Opera is csatlakozik.

Megkockáztatva, hogy a munkáltatóm nem fog örülni, én mindig úgy éreztem, hogy az Opera jobban "megfogta" a webet, mint a többi böngészőgyártó. Ők "weboldalakként" látták az internetet, nem pedig "alkalmazásboltoknak". Még a saját "Woo yey! Új technológia!" típusú cikkeikben is volt egy egészséges adag "Óvatosan! Progresszív javítás! Hozzáférhetőség!" Nagyon örülök, hogy ezek az emberek részt vesznek a Chromium projektben.

Mint egy Opera rajongó, egy kicsit kibelezve érzem magam. Nagyszerű emberek vesztették el az állásukat. De aggódom amiatt is, hogy elvesztettünk egy egyedülállóan felépített motort, amely több szempontból innovatív volt.

Az Opera volt az első böngésző, amit az IE6 után használtam. Ez volt az egyetlen böngésző, amelyért még fizettem is (kivéve azt, amelyért az OS megváráslásával fizettem). Imádtam a füleket, imádtam a mozdulatparancsokat. Imádtam az egész felhasználói felületet.

A TV-men ha valamit nézni akartam iPlayer-en, az ő böngészőjüket használtam a Wii-n, inkább, mint a PS3 böngészőjét, annak ellenére, hogy a Wii-nek alacsonyabb felbontása volt és analóg módon csatlakozott a TV-mhez. A PS3 böngészője szörnyű volt, valami Netfront "clusterfuck", amire azt mondtam, nagyon hasonlít az IE4-re (egy Sony fejlesztő mondta nekem ezt, de soha nem hallottam ilyet korábban, de sok IE-specifikus DOM API-juk volt, amit egyetlen másik motorban sem láttam még). A PS3 böngészője most egy sokkal egészségesebb WebKit származék, mint az összes Netfront böngésző, de a felhasználói felület még mindig elmarad az Operához képest. Szégyen, hogy az Opera miért nem csinált DS-re böngészőt.

Az Opera még mindig innovatív a támogatott eszközökben és a felhasználói felületben, de mi van a motorral, a Prestoval?

Félig szarkasztikusan mondom, de a Presto tele van meglepetésekkel. 2009-ben egy megbeszélésen voltam a JavaScript teljesítménnyel kapcsolatban és felfedeztem, hogy az Operában a lapok továbbra is válaszképesek maradnak (görgetés, szövegkijelölés), miközben a JavaScript beragad egy végtelen ciklusba. Egyik másik böngésző sem képes erre, a JavaScript blokkolja az UI thread-et. Úgy hiszem, hogy a JavaScript ugyanabban a thread-ben fut Operában, mint amiben az UI, de fel van darabolva valamilyen módon, amely lehetővé teszi, hogy visszatérjen az UI feldolgozáshoz folyamatosan. Úgy hiszem, hogy a kezdeti Web Workers implementációjuk nem is volt több, mint füst és tükrök, mivel nekik már megvolt ekkor a nem-blokkoló viselkedésük. 2013-ban már Chrome-ban is képes vagy görgetni az oldalt, miközben a JavaScript blokkolja az UI thread-et, habár mi ezt többszálú-módon oldottuk meg.

Én Chrome-ban fejlesztek, majd ellenőrzöm az oldalt Safariban és Firefoxban. Rendszerint ez fájldalommentes, minden a várt módon működik (általában). IE-ben és Operában gyakran kevésbé mókás a validálás. De itt a különbség, a dolgok azért rosszak IE-ben, mert bugos, miközben a dolgok azért rosszak Operában, mert szigorúan ragaszkodik a specifikációkhoz (általánosságban mondom, természetesen). Mikor Operában bugosak voltak az appcache FALLBACK bejegyzések én órákat töltöttem a specifikációk böngészésével azzal a feltételezéssel, hogy az Opera csinálja jól és a többiek rosszul. Ebben az esetben tévedtem, az Operában volt egy bug, de ha bármelyik másik böngésző másképp viselkedik, azonnal azt feltételezem, hogy az a böngésző csinál valamit rosszul.

Az Opera szövegrenderelésével kapcsolatban is volt néhány kellemes meglepetésem. Ha beágyazol egy webfontot normál weight-tel, de CSS-vel bold-ban rendereled, akkor néhány böngésző megpróbálja álcázni a vastagbetűs effektet a webfonton. Ez borzalmasan néz ki minden böngészőben, kivéve az Operában, amely gyanúsan pontos a legtöbb betűtípus esetében. Valószínűleg nem azért használsz egy böngészőt, hogy betűtípusokat csinosíts, de jó látni, hogy az Opera itt is jól végzi a dolgát.

Természetesen nem minden Presto meglepetés örömteli és a jelenlegi böngészőfejlesztési sebesség mellett több a csúnya meglepetés, mint a kellemes.

Ha nem lenne egy buta 50 fontos fogadásom a párommal, hogy nem iszom egy hétig, most poharat emelnék a Presto-ra. Nagyon remélem, hogy az Opera fejlesztői és támogatói ugyanezt az innovatív hozzáállást teszik hozzá a Chromium projekthez.

(forrás)

süti beállítások módosítása