Magyar Opera

Opera Devices SDK 9.6 és ami mögötte van

Az Opera Software ASA az idei amszterdami IBC-n (International Broadcasting Convention - nemzetközi távközlési kiállítás) bejelentette, hogy elérhetővé tette az Opera Mobile Devices SDK 9.6-os verzióját. Ennyi a lényegi hír az Opera hírcsatornájából. De még a régi Opera felhasználókban is felmerülhet a kérdés, hogy mit is takar ez a név. Nézzünk tehát kissé a dolgok mögé, annál is inkább, mert ez segíthet megérteni néhány döntést amit az Opera az utóbbi időben hozott, és más megvilágításba helyezi kedvenc asztali böngészőnket.

Az Opera Software gyökerei a nagy norvég kommunikációs vállalatig, a Telenor-ig nyúlnak vissza. Egészen pontosan 1994-ig, amikor a két alapító tag, Jon S. von Tetzchner és Geir Ivarsøy megalkotta a mai Opera első (és még nem publikus) verzióját. Az ok az akkori megoldások nehézkessége és funkciószegénysége - valamint kis száma) - volt. A fejlesztés egyik fő elve 1998 óta a mai napig érvényes: "egy és oszthatatlan internetet mindenhová". Ennek a szellemében készült el az Opera böngésző a Windowson kívül szinte minden jelentősebb platformra, például Linux-ra, Mac-re, Solaris-ra és QNX-re.

Ez a fajta szemlélet megkövetelte, hogy az egyes komponensek - a renderelő motor, a felhasználói felület, a beviteli eszközök kezelése, és nem utolsó sorban az extra funkciók -, a fejlesztési folyamat és a kód szempontjából is elkülönüljenek. A mobil eszközök megállíhatatlannak tűnő, széleskörű terjedésével az Opera fokozatosan kiterjesztette filozófiáját más processzor-architektúrákra is, mint például a Sun-féle Sparc, a régi Macintosh-ok PowerPC-je, vagy a mobil és beágyazott eszközökben elterjedt ARM, MIPS, SH4 (a PC-k ma már egységesen x86-os utasításkészletet használnak). Ez lépés egyben megnyitotta a napjainkban is rohamosan fejlődő, komplex multimédiás termékekhez vezető utat. Mobiltelefonok, játékkonzolok, TV készülékek, multimédia lejátszók, IP telefonok, set-top boxok: mind-mind lehetséges Opera-hordozókká váltak.

Említettem már, hogy a fejlesztők a mai napig nagy hangsúlyt fektetnek az egyes rendszerkomponensek szétválasztására. Ezek közül a renderelő motor az egész böngésző lelke és alapja. Az általunk használt asztali verzió tulajdonképpen nem más, mint az Opera-motor fejlesztésének zászlóshajója, és egyfajta bemutató - ha úgy tetszik: demó - verziója. A mindenkori motortól függ, hogy egy böngésző mennyire szabványkövető, mennyire helyesen (és gyorsan) jeleníti meg az egyes oldalakat.  A széleskörű felhasználhatósághoz fontos továbbá, hogy rugalmasan skálázható legyen. Talán nem kell különösebben magyarázni egy négymagos, 3GHz-es PC és egy 200MHz-es ARM processzorral szerelt MP3 lejátszó közötti különbséget...

Nos, mondhatni nagyon szép dolog, hogy az Opera eszközök ilyen széles skálájának teszi elérhetővé a teljes Internetet; az Opera aktuális szlogenje nem véletlenül  "Simply the Best Internet Experience on Any Device" ("Egyszerűen a legjobb internetes élmény minden eszközön"). De vajon nem túlzás egy MP3 lejátszóba az internetelérési lehetőség? A kérdés jogosnak tűnik, de egy dologról megfeledkezünk. Eddig ugyanis csak a motorról beszéltem, és nem ejtettünk szót egy másik fontos komponensről, amire mindjárt bővebben is ki fogok térni. Ráadásul felmerül még egy kardinális kérdés: egy böngészőt valóban csak internetezésre lehet használni? Gondoljunk csak bele: a böngésző tulajdonképpen szabványos nyelven megírt kódot jelenít meg vizuálisan, rendkívül rugalmas módon, miközben felhasználói interakcióra és széleskörű kommunikációra is lehetőséget ad.

Az előbb említett másik komponens nem más, mint a felhasználói felület. Gondoljunk csak arra, hogy számos mai program súgója a böngészőnkben nyílik meg, és nem feltétlenül azért, mert az interneten tárolja az információkat. Például az Opera hibaüzenetei, előzménylistája és még számos más funkciója - a súgokhoz hasonlóan - tulajdonképpen nem más, mint egy megfelelően formázott HTML oldal. Ez a nyelv, és a "járulékos" eszközök, mint például a CSS, a JavaScript, az SVG (az Operáé a legteljesebb natív implementáció, többet tud, mint az Adobe SVG Viewer!), lehetőséget adnak komplex interaktív tartalmak megjelenítésére. Hol van az megírva, hogy ez nem lehet éppen egy felhasználói felület? Hiszen színes, szagos, dinamikus. És mindemellett egyszerű, szabványos és rendkívül elterjedt programozási alapokon nyugszik!

Vizsgáljunk meg tehát néhány "Opera-dolgot" a fentiek fényében! Az első legyen a szabványkövetés. Az Opera a kezdetektől fogva már-már görcsösen ragaszkodik a szabványok pontos implementálásához és korai adaptációjához (Microsoft elleni kereset, valaki?). Nem is csoda, mert amíg a PC-n "belefér" némi elhajlás (lásd Internet Explorer), addig a mobil eszközökön a hibajavítás plusz munka, felesleges tárhelyfoglalás és extra processzoridő. Ráadásul a sokféle eszközön az egységes megjelenés, és a különböző hardverekhez való adaptáció csak jól körülhatárolt szabványok mentén lehetséges. Ne feledjük: az egyik masinának rengeteg processzorideje, memóriája, és átlagosan 1280x1024 képpontos megjelenítője van, míg a másiknak gyenge központi egysége - és jó esetben QVGA kijelzője. A nagy kihívás, hogy mindegyiken ugyanaz a Net jelenjen meg, amit a honlap készítője megálmodott, ami egyszerűen nem megy precíz szabványok nélkül.

Ezzel el is jutottunk egy, a PC-n inkább csak érdekességnek tűnő Opera technológiához, a kisképernyős megjelenítéshez (SSR - Small-Screen Rendering), ami viszont egy mobil eszközön "életet menthet". Jelenlegi ismereteim szerint az Opera az egyetlen számottevő böngésző, ami ezzel a képességgel rendelkezik. Ezt egyetlen kiegészítővel sem lehet pótolni, és a lemaradás behozásához is valószínűleg sok év fejlesztés lenne szükséges (ahogy az Opera sem egyik napról a másikra alkotta meg a technológiát).

Amikor az Opera 9-ben bemutatkoztak a widgetek, azaz a minialkalmazások, sok felhasználó húzta a száját. Akik Firefox-szerű kiegészítőkre számítottak, egyértelműen csalódtak. Egyáltalán, PC szemmel nem tűnt logikus lépésnek az N+1-edik minialkalmazás-motor megjelenése (Vista-ban van egy beépítve, MacOSX-ben szintén, XP alá meg például ott a Samurize). Először én is úgy véltem, hogy "egynek jó lesz", meg, hogy "közösségépítő erő lehet", de a valódi értelmére csak az utóbbi időben döbbentem rá. Mert ha ezeket a kis programokat mondjuk mobil környezetbe helyezzük, egészen más lesz a hatás. Képzeljünk el egy alap operációs rendszert, ami csak az Operát futtatja -  és a programjai tulajdonképpen egytől-egyig Opera minialkalmazások! Ha teljes képernyőben futnak, fel sem tűnik, hogy nem "igazi" programról van szó...

És miért is ne lehetnének "igaziak"? A megjelenést illetően könnyedén állják a versenyt bármelyik natív alkalmazással (sőt!), és ami még fontosabb, jól ismert, bejáratott, rugalmas nyelveken - HTML, CSS, JavaScript - megírhatók. Kis módosítással ugyanúgy futhatnak egy apró, 160x120-as kijelzőn, mint mondjuk egy 800x460-as "óriásvásznon". Adjuk hozzá ehhez az olyan születőfélben lévő opciókat, mint a widgetek számára a fájlrendszer elérésének és I/O műveletek végrehajtásának lehetővé tétele, az univerzális Plug-n-Play (uPnP) támogatás integrálása, vagy éppen az Opera azon képessége, hogy képes rendszerhívásokat is gombnyomásra végrehajtani (hozzáadható olyan gomb is, ami megnyitja például a jegyzettömböt), és még inkább letisztul a kép. Ne feledjük, az Opera mindig is a beleintegrált funkciók sokaságáról volt ismert PC-s fronton, miért ne kerülhetne bele a mobil verziókba is mondjuk az M2 (az Opera levelezője), vagy éppen a nemrég megszellőztetett Operás naptárfunkció? És az Opera Link?

A fentiek persze részint spekulációk, de igencsak határozott jelek mutatnak ebbe az irányba. Elég csak megnézni az utóbbi napok sajtós híradásait az Opera hírcsatornáján.

Ezek csak kiragadott esetek a közelmúltból, de jól példázzák az Opera törekvéseit. A legutolsó linkkel pedig - hosszas kitérőt követően - el is érkeztünk a mostani cikk apropójához. A fenti nagyívű elképzelésekhez ugyanis szükség van egy egyszerű és mégis komplex fejlesztőkörnyezetre, és ez volna az a bizonyos Opera Mobile Devices SDK 9.6.

Ez a korábbi verzióhoz képest számos újdonsággal kecsegteti a potenciális vásárlókat. Bizony, nem elírás, vásárlókat írtam. De talán senkinek nem okoz meglepetést, hogy a fentieket az Opera sem adja ingyen. Mi több, egyre inkább ez válik dominánssá a bevételek terén - de lehet, hogy már most is az -, és ezzel alapozhatja meg a stabil jövőjét annak ellenére, hogy az asztali szegmensben változatlanul sikertelennek mondható. Valószínűleg ez az új, jelentős bevételi forrás tette lehetővé azt is, hogy a PC-s változat teljesen ingyenessé váljon.

Az "asztali" Opera mostanra tulajdonképpen a technika demonstráció színterévé vált. Itt csapódnak le legelőször az új fejlesztések, de a fókusz nem ezen van. Miből következtethetünk erre? Az Opera honlapja szerint 2008 márciusában a cég dolgozói létszáma 510 fő volt. Feltételezhetjük, hogy ebből legalább 3-400 ember foglalkozik közvetlenül a fejlesztéssel. Hihető vajon, hogy ennyi embertől hétről-hétre egy 8-10 soros változási közleményre futja csupán? Aligha. Szerintem talán ha tucatnyian foglalkoznak jelenleg is az Opera 9.6 fejlesztésével, őket meg már szinte név szerint ismerhetjük a Desktop Team blogjából. A többiek valószínűleg a motort fejlesztik, valamint tevékenyen együttműködnek a partnercégekkel az Operát érintő projektekben. És mellesleg hegesztik az Opera 10-et...

Felmerül a kérdés, jó-e az nekünk, ha az általunk használt verzió így perifériára szorul? Hiszen, vélhetőleg ebből adódik az a magatartás, hogy egyes funkciókat, kívánságokat, amik közvetlenül nem illenek bele a "nagy koncepcióba", vonakodva valósítanak meg - ha egyáltalán foglalkoznak vele. A kívülálló néha úgy is érezheti, hogy az Opera a saját feje után megy, és van is némi igazsága. Viszont szerencsére előnyünk is jócskán származik belőle. A modularitás felépítés egyik hozadéka, hogy nem kell mindent többször is elkészíteni. Így a mobil eszközökhöz fejlesztett motor nagyszerűen használható a PC-n is. Sőt, mivel utóbbi teljesítménye a legnagyobb, ezért szinte minden fejlesztés itt jelenik meg először. Ha mégsem, előbb-utóbb azért mindenképpen helyet kap az asztali változatban is.

Egy másik komoly előny az anyagi függetlenség, és a PC verzió létének stabilitása. Önmagában aligha érné meg egy profitorientált cégnek az, hogy éveken keresztül egy 1%-os részesedésű böngészőbe invesztáljon súlyos pénzeket. De megfelelő háttérrel már kifizetődő lehet, és a felhasználóknak sem kell azon aggódniuk, hogy egyszer csak megszűnik a fejlesztés. Épp emiatt nem érzem különösebb problémának a Chrome megjelenését és viharos elterjedését.

A fenti gondolatok után lépjünk tovább, és nézzük a sorban mindjárt a "mi az élet értelme?" után következő legfontosabb kérdéseket. Nyílt forráskód, vagy zárt? Az előzőek fényében nem meglepő, hogy az utóbbi maradt a meghatározó, noha vannak bizonyos "engedmények", gondoljunk csak a Dragonfly-ra. Az is inkább csak azért, hogy minél több embernek tegyék lehetővé a mobil eszközökre történő fejlesztést. De összességében az évek alatt felgyülemlett - és egyre inkább eladható - fejlesztési tapasztalatokat és eredményeket aligha fogják kiadni nyers C++ kód képében...

Számos felhasználó hiányolja a kiterjesztéseket. Valójában az Operának nincs is nagyon szüksége rájuk. Túlságosan bonyolult és erőforrás-igényes lenne egy univerzális API megalkotása, a PC-s felhasználók miatt semmiképpen nem érné meg. Nem is beszélve arról, hogy a túl kevés lehetőség nem ér szinte semmit, a túl sok meg kényesen nagy rálátást engedne a belső működésbe (és mégtöbb módosítást igényelne). Mobil eszközökben eleve felejtős a koncepció: egy olyan összecsiszolt komponensekből álló rendszerbe alaposan belepiszkítana a hobbiprogramozó Pistike műve, nem is beszélve arról, hogy a megcélzott eszközparkon igen változatos problémákat és hibákat produkálhatna.

Maradnak tehát a felületi kezelések, a felhasználói JavaScript, saját CSS használata, az ini-fájl buherálás, meg a belső parancsok listája alapján készíthető sajátgombok. A fizetős ügyfeleknek meg a spéci fejlesztőkörnyezet, amiben azért szintén csak korlátozott szabadságot kapnak.

Erről az új fejlesztőeszközről és képességeiről az Opera egy videót is közreadott. Nézzük, milyen újdonságokat nyújt tehát az elődhöz képest:

  • Opera Zoom: fokozatmentes nagyítás, kicsinyítés és görgetés, OpenGL/ES alapú hardveres gyorsítással
  • OBML (Opera Binary Markup Language) támogatás: Az Opera Miniben megcsodált oldaltömörítés, ami akár tizedére is leredukálhatja az oldalak méretét
  • adathalász-védelem: akárcsak a PC-s változatban: mobil eszköz - PC-s  böngészési élmény és biztonság
  • univerzális Plug-n-Play (uPnP) támogatás: A hálózaton levő eszközök irányításának lehetősége az Operán keresztül
  • Opera minialkalmazások támogatása: apró, egyszerű programok sokféle feladatra
  • különleges vizuális hatások az OpenGL/ES támogatásnak köszönhetően
  • a teljes internet élménye: elsőosztályú szabványkövetés, széleskörű szabványtámogatás
  • beépülők támogatása: további élményfokozás például Flash Lite használatával
  • felhasználói felület forráskódja: a megjelenés testreszabhatóságához és a készülék megjelenéséhez igazításhoz

Látható, hogy nincs új a nap alatt, a fenti funkciók vagy már részei egy ismertebb Opera terméknek, vagy hamarosan azok lesznek. Egyszóval, kihasználva a mobil eszközök terjedése nyújtotta anyagi biztonságot, mi - PC-s felhasználóként - még sokáig élvezhetjük mindazt az előnyt, amit az Opera és a saját érdekünk egybeesése jelent számunkra: egy kiemelkedően innovatív funkciókkal felvértezett stabil és gyors böngészőt és a teljes web élményét. Minden eszközön.

Kapcsolódó linkek:

A bejegyzés trackback címe:

https://magyaropera.blog.hu/api/trackback/id/tr48664892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

miqlas · http://boly.hu/~miqlas/ 2008.09.16. 21:49:52

Halkan megjegyzem, hogy a Be Incoporated túl korán jött gyermeke, a BeIA egy BeOS R5 alapokon futó Opera 3.62-es build (Wagner) volt, s a BeIA-n az operációs rendszer és a böngésző teljes mértékben összeolvadt, még a hangerőszabályzás is a böngészőből volt vezérelhető.

További infó: wiki.bebits.com/page/BeIA

www.sg.hu/cikkek/13929/foszerepben_a_beia

Üdv!
miq

törölt-felhasználó (törölt) 2008.09.17. 02:44:56

"Épp emiatt nem érzem különösebb problémának a Chrome megjelenését és viharos elterjedését."

Végülis a fő célcsoport sem ugyanaz.
A Chrome 1,7%-át a Google hirdetésekre kattintó Gizikék teszik ki meg pár fanatikus és bétatesztelő. Nekem például még legalább 20 feature hiányzik belőle, hogy teljesen átálljak.
Egyébként meg a Chrome terjedése inkább jó az Operásoknak, mert van rá esély, hogy idővel all-in-one irányba halad (már csak a C++ miatt is) a fejlesztés és nem a legózgatásba, így a hardcore Operásoknak lesz egy méltó utódböngésző.
De az asztali Operának már egy ideje (nem a Chrome miatt) valahogy nem látom a jövőjét. Egyre inkább háttérbe szorítják a mobileszközökkel szemben. Ha valami új feature érkezik az annak köszönhető, hogy ezt később mobilon is implementálni akarják.

Itt jön a patthelyzet, mert éppen a forráskódegyezések miatt nem adhatják ki az asztali Operáét sem.

ps: Egyébként mobilon nem lenne fontos a gyors JavaScript motor? :)))

Cobalt 2008.09.17. 08:00:42

Svzsz a Chrome, nem Opera utod bongeszonek keszul, hanem FF utod bongeszonek. Foleg mivel a nep az extensionokre gerjed meg az open source-ra, bar inkabb az elobire. Volt mar olyan kulfoldi forumon, hogy dehat milyen jo lenne, ha kulon plugin lenne a reklam meg a scriptbolokolja (globalis es oldal fuggo javascript bealitasok) az Operanak.
Jelenleg az Operat mobil teruleten szinte lehetlen elfogadhato idon/eroforrasokon belul befogni, visszont az asztali vonalon meg siman ki lehet turni az FF-t. (foleg ugy hogy az alapitvany bevetelenek kb 85% a guglitol jon)
Jelenleg egy fokent webfejlesztessel fogalkozo cegnel dolgozomm (nem php) es bizony jopar kolega megfertozodott Chromal, mind ff-s volt. Az Opera-t mar felrakatam az engedelyezett programok listajara, bar nem fejlesztesi cel. Visszont a webkit motor ha tenyleg szabvany koveto lesz akkor az Opera defaultbol nyer anelkul, hogy optilamlizalnanak ra.

Az asztaliba is jon egy-ketto feature amivel igenis oda tudnak sozni a piacnak. Pl naptar inegracio, ha kepes lenne beszelgetni egy exchange szerverrel, naptar es ne adja az eg email szempontjabol is, akkor az M2 igen csabito tudna lenni. Ugy eleg jo eselyel be tudna torni az uzleti vilagba is. Foleg azert mert a mobil bongeszoje visszont tenyleg jo. A link ez esetben pedig megint egy must have feature lenne, bar meg kellene bele nehany feature. Sot ha az uzleti szferaba bejutott akkor visszont az omptimalizaljunk ra listra is gyorsan fel fog kerulni.

AZ OpenGL/ES tamogatas is nagyon jo huzas, foleg azert mert legalabb 3 eve fejlesztik igy hamarosan eljohetnek vele. Ez visszont megint egy olyan innovacio amit nem lehet egy egyszeru extensionnel lemasolni, mint a speeddialt.

A masik, hogy a 10es verziora keszulnek a 9.5 es 9.6 pedig csak tartja a hitet a kozosegben amig az kijon. Nekem is feltunt a tul kicsi valtozas lista, de ha van fontosabb dolguk akkor oke. Remelhetoleg nagyott fog szolni.

A legutobbi fejlemenyekbol kimaradt egy fontos hir, tortenetesen a Gears integracio. (4dik bekezdes kozepe)
my.opera.com/chooseopera/blog/show.dml/2529721
Visszot itt az a gyanum, hogy nem direkt kod beolvasztas lesz hanem valami plugines megoldas. Ez viszont implikalna egy limitalt extension, supportot is, akar roboform*hoz is (nem mintha kulonosebben erdekelne).

cousin333 · http://magyaropera.blog.hu 2008.09.17. 12:01:10

miqlas: Köszönöm szépen a megerősítő kiegészítést. Ebből is látszik, hogy az is baj, ha valaki túl későn talál ki valamit és az is, ha túl korán.

Így is elég hosszú cikk lett, pedig sok mindenbe jobban is bele lehetett volna folyni.

Chrome: A Google szerintem nem riválisnak szánta, csak egy saját szájíze szerint alakítható böngészőt szeretett volna magának. Ehhez sokat merítettek az Operától (layout, funkcionalitás), de az egész a Firefoxon nyugszik. A llegfőbb riválisai a Safari, IE és FF lehetnek (ebben a sorrendben). Utóbbi főleg akkor, ha nagyobb mennyiségű kiterjesztésben gondolkodnak.

"De az asztali Operának már egy ideje (nem a Chrome miatt) valahogy nem látom a jövőjét. Egyre inkább háttérbe szorítják a mobileszközökkel szemben."

A cik részint erről szól. :) Ugyanakkor ez nem csupán probléma, hanem lehetőség is. Éppen azért, mert nem az a lényeg, mindegy, hogy ellép-e az 1%-ról, vagy sem. Másfelől jó, ha jelen vannak, mert egyrészt a marketing része a PC-s tapasztalat, másrészt itt van valódi verseny, és a web is itt születik elsősorban, a mobillweb csak egy kiterjesztés. Végül: itt adott egy több tízmilliós felhasználói tábor, akik terjesztésben (szájhagyomány), tesztelésben, igényekben, reakciókban sokat segíthetnek.

A JavaScript motort éppen a 9.5-re írták újra. Ugyanakkor tekintettel a most beinduló versenyre, valószínűleg felveszik majd a kesztyűt, elképzelhető, hogy már gőzerővel dolgoznak is rajta.

WebKit és Presto talán a két leginkább szabványkövető motor, a Chrome ilyen szempontból kifejezetten jó hír az Operának. Egyrészt szabványt követ, másrészt már meglévőre épít, és nem hoz be még egy újabb motort az eddigiek mellé. Ráadául az újdonságokat is gyorsan implementálja, lásd ACID3 teszt.

Naptár integráció, M2 vs. Exchange. HÁt nem tudom. Jó lenne, de az eddigi tapasztalatok nem ezt mutatják. Még a HTML mail szerkesztés Opera 10-es megjelenése is csak véleményes, nem megerősített. Meg aztán az Opera az új funkciókat inkább ügyesen és egyszerűen, mintsem alaposan, nagy mélységben implementálja.

OpenGL/ES támogatás szerintem is jó, mobilon mindenképpen, kérdés, hogy mennyit profiltálhat belőle az esztali változat. 3D effektek szépek, de nem lesz tőle jobb a böngésző, esetleg népszerűbb. Talán. Egy folyamatos zoomolás és görgetés igen jó volna, de remélhetőleg több is kihozható a dologból (még nem tudom pontosan, mi).

Az >x.5 verziók Operánál nagyon régóta hídként funkcionálnak két fő verzió között. Nincs ebben semmi rossz, a 10-es változat néhány újítását már belerakták a 9.5-be, hadd csiszolódjon. Szóval a 9.5 nem hinném, hogy gumicsont volna, a 9.6 már sokkal inkább (de szerencsére nem haszontalan újításokkal). A 9.5 sokat újított, nincs azzal baj (hozott annyit, mint mondjuk a 9.0), a kis változás a heti előzeteseknél van, ennyi fejlesztő 2 hét alatt kijavíthatna minden bugot :).

A 10-es változattal azt kelene bizonyítaniuk, hogy képesek megújulni, és méltó riválist állítani a többieknek, sőt, újra diktálni a tempót. A kerek verziószámnak is "mágikus" jelentése van, meg kell adni a módját...

Kiegészítőket eddig is sok forrásból lehetett használni, de egyik sem a program lelkét birizgálta, csak a felszínt. Nem várok jelentős változást.

cousin333 · http://magyaropera.blog.hu 2008.09.17. 12:09:28

Megvan, mire lehet még jó az OpenGL/ES: teljesen egyedileg alakítható GUI! Esetleg újfajta megoldások ezzel kapcsolatban. Remélem, álleejtős meglepikkel szolgálnak majd... :)

Amire még kíváncsi vagyok: az Opera még mindig a legnagyobb innovátor, de azért mások is tettek le dolgokat az asztalra. Érdekes kérdés, hogy a népszerűbb funkciókat átveszi, és beépíti-e valamilyen formában. Egy rövid lista:
- privát böngészés (aka. "pornó mód")
- lapok előnézete egy fülön (erről majd írok)
- további kezelőfelület egyszerűsítések
- inline helyesírás ellenőrzés
- pár dolog, ami most nem jut eszembe... :)

Lali_ 2008.09.17. 16:03:32

Gratula, jó kis cikk.

Az ötletek közepette én azt nem értem, hogy az Opera Mini féle adat tömörítési technikát (szöveg + kép) miért nem használják ki jobban, hiszen ma is vannak ilyan programok (szerintem szinte minden technikai háttér adott), amik ráadásul fizetősek: index.hu/tech/szoftver/haszn080819/

cousin333 · http://magyaropera.blog.hu 2008.09.17. 18:56:14

A cikk épp arról szól, hogy a fejlesztőeszköz mostantól tartalmaz ilyen opciót, szóval korábban nehéz lett volna...

Az Opera Mini kihasználja :). Asztali gépen is be lehet üzemelni. A fő gátló tényező viszont az, hogy a szolgáltatónak komoly szerverparkot kell üzemeltetnie a zökkenőmentes kiszolgáláshoz.

Ahhoz, hogy az egyes honlapokon alapértelmezetten hasonló funkció működjön, kell némi elterjedtség, nyilván komoly szabványkövetés, és böngészőtámogatottság is. Na most, Opera szerintem jó pénzért eladja annak, aki megveszi :).

Asztali gépen viszont többnyire nem forgalomalapú számlázás. Az esetlegesesn mégis nagy forgalmat generáló filmekkel meg nem tud mit kezdeni, csak a honlapokkal.

Mondjuk az asztali Operába beletehetnék, meg mondjuk a saját közösségi oldalaikba és honlapjukra szerver oldalon. Operát használva hasítanának rendesen... :)
süti beállítások módosítása