Az Internet Explorer ellen benyújtott panasz elég nagy visszhangot keltett a médiában, még a magyar médiában is, elég csak megnézni az ezzel kapcsolatos cikkgyűjteményünket. Sok helyen elég komoly vita alakult ki a dologról, de ha az ember végigolvasta a kommentek nagy részét, nagyjából ugyanazok a gondolatok és kérdések ismétlődtek mindenhol. Hogyan tölti le az ember a böngészőt, ha nincs IE a Windowsban? Miért nem perelte be az Opera egyúttal az Applet és az Ubuntut is? Ezekre, és még sok más kérdésre válaszolt a blogjában Haavard. A kérdések és válaszok fordítását a lapozás után olvashatod.

Miért éppen most?

Azért, mert az EU most éppen a Microsoftot vizsgálja. Ez egy különleges lehetőség, hogy a Microsoftot tettekre kényszerítsük. Ha ezt nem használnánk ki, talán soha többé nem lenne módunk erre, és a harcot a nyílt Webért véglegesen elvesztenénk.

Miért kellene a Microsoftot arra kényszeríteni, hogy tartsa be a szabványokat a böngészőjében?

Habár sok ember viszonylag egyszerűen fel tud telepíteni egy másik böngészőt, regeteg oldal továbbra is csak az Internet Explorerrel működik megfelelően, mivel védett MS technológiákat használnak, vagy olyan hackeket építettek be a kódba, amelyekkel megjavítják az IE hibás működését, viszont ez már nem működik a másik, szabványos böngészőben. Ahhoz, hogy valódi választási lehetőségről beszélhessünk, a felhasználók bármelyik böngészővel meg kell tudják nyitni bármelyik weboldalt.

Hogyan fogják az emberek letölteni a böngészőjüket, ha nem lesz egy előre telepített böngésző?

A kérésünk nem arról szól, hogy a Windowsban ne legyen semmilyen böngésző. Ami itt lényeges, az a választás lehetősége.

Jelenleg, a Microsoft teljes mértékben hozzákapcsolta a böngészőjét a domináns operációs rendszerhez. Ez önmagában nem lenne probléma, ha mindeközben a Microsoft nem próbálná meg aktívan tönkretenni a nyílt szabványokat. Lényegében a Microsoft a piaci pozíciójából következően hozzákötheti az embereket a saját zárt technológiáihoz.

Ezzel a kétoldali megközelítéssel a Microsoft egyrészt rá lenne kényszerítve a szabványok követésére, másrészt a jövőben nem tudná még egyszer olyan könnyedén megismételni az eddigi taktikáit, mivel a böngészője nem lenne annyira domináns.

De az Opera is be van ágyazva több különböző eszközbe is. Nem lesz ettől az Opera képmutató?

Egy beágyazott szoftver önmagában még nem probléma. Az Internet Explorerrel inkább az volt a baj, hogy a Microsoft a meglévő erős pozícióját használta fel arra, hogy elfojtsa a versenyt.

De az Apple is beépíti a Safarit, az Ubuntu a Firefoxot, stb.?

Lásd az előző választ. A beépítés önmagában nem baj, akkor okoz csak problémát, ha egy domináns piaci szereplő a beágyazást mást taktikákkal kombinálva arra használja, hogy megölje a versenyt a piacon.

Valamint ne felejtsük el azt, hogy a Safari és a Firefox is nagyon jó a szabványkövetésben. Ha nem kellene nekik és az Operának is az MSIE kompatibilitással foglalkozniuk, sokkal több idejük maradna a szabványkövetés javítására.

Az Opera a panaszkodás helyett többet kellene költsön a reklámozásra. Lásd a Firefoxot.

Több milliárd dollárt költöttek már el az utóbbi években arra, hogy megtörjön az MSIE monopóliuma, ennek ellenére az még mindig a piac több, mint 80%-át uralja. A Microsoft tovább folytatja a szabványok aláásását, hogy megakadályozza a vesenyt (lásd például a vitát az EcmaScript 4-ről). A Firefox ebben elég jól teljesített olyan vállalatok segítségével, mint a Google és az IBM, de a 80-90%-os piaci részesedés még mindig túlságosan nagy egy olyan vállalatnak, amelyik a múltban számtalanszor visszaélt már a piaci pozíciójával.

Az Opera ezt csak végső elkeseredésében csinálja.

Az Opera Software nagyon jó gazdasági eredményeket tud jelenleg felmutatni, jelentős tőkét halmozott fel a bankokban, a tavalyi évhez képest pedig 50%-kal nőttek a bevételei, az asztali böngésző bevételei pedig több, mint 100%-kal. A mobil és az eszközpiacon az Opera olyan partnerekkel dolgozik együtt, mint a Nintendo, a Sony, a Nokia, a Samsung és a Motorola, és az ingyenes mobil böngészőnk nagyon gyorsan növeli a piaci részesedését.

Sajnos rengeteg energiánk és erőforrásunk megy el arra, hogy olyan problémákat oldjunk meg, amelyek a Microsoft ügyeskedéseinek a következményei. És az Opera Software nem az egyedüli vállalat ezzel a problémával. Más böngészőgyártók, valamint webfejlesztők milliói költenek el rengeteg pénzt ezeknek a problémáknak a megoldására.

De egyetlen böngésző sem támogatja a szabványokat 100%-ban, nem igaz?

De igaz. Mindig lesznek hibák, amelyeket ki kell javítani, és nem lehet minden szabványt azonnal teljes mértékben megvalósítani. De mi lenne, ha a böngészőgyártók nem azzal töltenék az idejüket, hogy kitalálják, hogyan működnek más böngészők, és erre megoldást keressenek, hanem csak arra koncentrálnának, hogy jól valósítsák meg a szabványokat? Nagy különbség van aközött is, ha valaki hibásan valósít meg egy szabványt, vagy nem valósítja meg egyáltalán, és közben azon dolgozik, hogy tönkretegye a versenyt a piacon.

Az Operát egyáltalán nem érdeklik a nyílt szabványok. Ez csak egy olcsó trükk a népszerűséghez!

Ez valóban komoly hírverést hozott az Operának, de nagyon fontos azt megérteni, hogy a nyílt szabványok az Operánál abszolút központi helyen vannak. Az Opera rengeteg pénzt költött az elmúlt években a nyílt szabványok népszerűsítésére, mivel ezek teszik lehetővé a kis piaci szereplőknek, mint amilyenek mi is vagyunk, hogy versenyezhessenek a piacon.

Valójában a harc a nyílt szabványokért az Opera Software üzleti modelljének a kulcsa.