Az Opera a mai nappal, a 17 Dev verzió megjelenésével állt át rendesen a Chrome és a Firefox által is használt, úgynevezett gyorsított kiadási ütemezésre. Lássuk, hogy miből is áll ez a váltás!

Az Opera korábban a "klasszikus" kiadási ütemezést követte. Ez azt jelentette, hogy a fejlesztők belső összeállítások sokaságán tesztelték a fejlesztéseket, majd amikor úgy érezték, hogy az előre megtervezett funkciócsomag már működőképes, akkor kiadtak egy alfa verziót, és onnantól átálltak a fejlesztésről a hibák javítására. Ebben a fázisban tudtak bekapcsolódni a felhasználók azzal, hogy telepítették az alfa verziót, és a mindennapi használat közben előjött hibákat jelezték a fejlesztőknek.

Ezt követte egy vagy több béta és kiadásra szánt (RC) verzió közzététele, amik jó esetben már csak kisebb hibákat tartalmaztak, és általában mindennapi használatra is alkalmasak voltak. Az alfa és a végleges, stabil összeállítás kiadása között viszont sokszor több hónap is eltelt, hiszen egy-egy verzió több funkciót és újdonságot is tartalmazott.

Az iparág azonban felismerte, hogy a web fejlődési üteme mellett ez a stratégia nem tartható, ezért kialakult az a stratégia, amit ma gyorsított kiadási ütemezésnek nevezünk. A jelmondat az, hogy "adj ki kevesebbet gyakrabban", de a stratégiaváltás valójában többről szól. Az alábbi három jelentősebb változás következett be.

Az első természetesen az, amit a jelmondat is megfogalmaz. A fejlesztők a tervben lévő fejlesztéseket kisebb csomagokra osztják, így a gyorsabban elkészülő fejlesztéseknek nem kell a fiókban várni a lassabban elkészülőkre. Ez teljesen logikus, hiszen ha valami már készen van, akkor adjuk oda a felhasználóknak minél hamarabb. Egy ilyen gyorsított ciklus általában egy-másfél hónapot jelent.

A második változás a verziószámozást érinti. Sok szakmabelit és felhasználót megbotránkoztatott, hogy az évtizedek óta megszokott számozást a kukába dobva, havonta növelik a verziószámot a gyártók. Ami korábban 15.1 lett volna, az most a 16-os számot kapta. Ez azonban csak marketing fogás, semmilyen funkcionális dolog nincs mögötte. A nyilvántartás korábban is az összeállítások számozása alapján történt, bár az tény, hogy a verziószám több információt rejtett magában. Ez azonban, ahogy írtam, csak marketing, nem érdemes vele bővebben foglalkozni.

A harmadik változás az összeállítások elnevezését érinti. A korábbi alfa és béta verziók helyett bevezették a kiadási csatornákat. Ezek a csatornák egymástól függetlenül telepíthetők és használhatók. Jelen esetben egymás mellett böngészhetünk a stabil 15-ös verzióval, tesztelhetjük a 16-os Next verziót, és próbálgathatjuk a 17-es Dev verziót.

A Dev csatorna olyan már működőképes, de még fejlesztés alatt álló funkciókat tartalmaz, amiket lehet már próbálgatni, de még nincsenek teljesen készen, és bármelyik pillanatban összeomolhat tőlük a böngésző. A Next csatorna olyan funkciókat tartalmaz, amik már késznek tekinthetők, de lehet, hogy még hibásan működnek. Odafigyeléssel akár mindennapos használatba is vehetők, de nincs kizárva, hogy előfordul valami probléma. A stabil csatorna az, ami bárki számára használható a mindennapi böngészéshez. Elvileg nem tartalmaz hibát. (Gyakorlatilag igen.)

A Developer és Next csatornák közötti fontos különbség az, hogy a Developer verziókba bármelyik frissítéskor kerülhetnek új funkciók, míg a Next verziók már lezártnak tekinthetők. Új funkciókat már nem kapnak, csak a meglévő hibákat javítják.

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb ismereteket a csatornákkal kapcsolatban:

Az Opera Next 16-os verzióban megjelent egy újabb belső oldal, a Chrome-ból ismerős flags. Az oldal szinte egy az egyben a Chrome-ban található oldal másolata. Akik azt ismerik, azoknak nem sok újdonsággal fog szolgálni ez a cikk. Akik viszont nem látták még, azok bátran olvassanak tovább!

A flag (zászló) szót a számítástechnikában a kétállapotú kapcsolókra használják. Jelezni tudjuk velük egy adott tulajdonság meglétét vagy nem létét, vagy a mi esetünkben egy adott funkció engedélyezését vagy tiltását. Néha találkozhatunk többállapotú kapcsolókkal is az oldalon, de ezek ésszerű okból nem kaptak külön nevet.

Az Operában a "Kísérletek" nevű oldal az opera:flags címen érhető el. Az oldalon rögtön egy radioaktivitást jelző ikon és az alábbi szöveg fogad bennünket:

Óvatosan, ezek a kísérletek haraphatnak!

Figyelem! Az alábbi kísérleti funkciók bármikor változhatnak, elromolhatnak, vagy eltűnhetnek. Egyáltalán semmilyen garanciát nem vállalunk arra nézve, ha bekapcsolod valamelyik kísérletet, és a böngésző felrobban. A viccet félretéve, lehet, hogy a böngésző törli az összes adatodat, vagy veszélyzeteti a biztonságodat. Az itt bekapcsolt funkciók a böngésző minden felhasználója számára be lesznek kapcsolva. Arra kérünk, hogy gondold át, mit csinálsz!

Az Opera Next 16-ban jelenleg 56 kísérlet funkció érhető el. Ezek közül nagyon sok a hardveres gyorsításhoz kapcsolódik, de megtaláljuk köztük a 12.x-es profilok importálásának, a finom görgetésnek vagy a kezdőlap szinkronizálás oldalának kapcsolóit is. Alapvetően minden funkció három állapotba állítható: engedélyezve, tiltva, vagy alapértelmezettre állítva. Az utóbbi esetben a fejlesztők által megadott állapot az érvényes. Ahogy korábban írtam, néhány kapcsolónál lehetnek még ezeken túl más értékek is.

Sajnos a lista nem jelzi azt, hogy melyik kapcsolóhoz nyúltunk hozzá, de ha valamit nagyon elrontottunk, és már nem emlékszünk rá, hogy mit állítottunk át, akkor a fenti figyelmeztető szöveg alatt található gombbal resetelhetünk, vagyis visszaállíthatunk mindent az alapértelmezett értékekre. Ettő függetlenül vegyük komolyan a figyelmeztetést! Élesben csak olyan funkciót állítsunk át, amiről tudjuk, hogy mit csinál! Főleg, hogy jelenleg még nem érhető el magyar fordítás ehhez az oldalhoz. Tesztelgetni persze lehet, de azt lehetőleg egy különálló telepítéssel csináljuk!

Az opera:flags tehát nem egyezik meg a korábbi opera:config oldallal. Elsősorban nem a program beállításainak módosítására szolgál, hanem a motor kísérleti fázisban lévő funkcióinak az engedélyezésére vagy tiltására. Lehetséges, hogy a jövőben ez tovább fejlődik a korábbi config oldal irányába, az is lehet, hogy kapunk egy külön config oldalt is, jelenleg viszont arra jó, hogy lássuk, milyen újítások várhatók a Chromiumban és az Operában.

Tegnap kiadtunk egy Opera Next 16 verziót. Nem vagyok meglepve, hogy sokan már tegnap észrevettétek.
A következő funkciókat adtuk hozzá ehhez a buildhez:

• Geolocation API
• űrlap autokitöltő
• Windows 7/8 jump-list támogatás
• előadás mód most már Mac-re is
• opera:flags (Kísérleti funkciókkal játszhatsz itt, de ne feledd, hogy veszélyes lehet!)
• Az Opera 16 a Chromium 29-et használja.

Arra kérünk mindenkit, hogy tesztelje, és írjon hozzászólást! Ha még nem használod a Next folyamot, akkor letöltheted az alábbi linkekről.

Az Opera és az Opera Next külön települnek, ezért használhatod az Opera 15-öt is a Next 16 mellett. Az Opera Next 16 ráadásul automatikusan frissíteni fogja magát, hogy mindig a legújabb összeállítást használhasd.

Az első néhány hozzászólás mindig a tervekkel kapcsolatos, úgyhogy íme azok a funkciók, amiken jelenleg dolgozunk: könyvjelzők, szinkronizálás, fülkezelés (rögzítés és vizuális fülek) és témák. Az új, gyorsított kiadási ciklusunknak hála ezekkel a funkciókkal már a következő hetekben találkozhatsz.

Letöltés: Mac, Windows

Ismert hibák:

• DNA-8133 - Windows XP-n az opera_autoupdate.exe hibát dob a credui.dll könyvtár miatt.
• DNA-8270 - A HTTP oldalak többsége nem tölt be, ha a Rally mód be van kapcsolva.

Teljes változtatás lista

A szerkesztő kiegészítése:

• Kimaradt a listából, hogy a "másolat a fülről" funkciót is hozzáadták.
• A Geolocation-t itt lehet kipróbálni: http://html5demos.com/geo
• Az opera:flags nem egyenlő a régi opera:config-gal! Nem az Opera rejtett beállításait lehet vele piszkálni, hanem jelenleg fejlesztés alatt álló funkciókat lehet engedélyezni, saját felelősségre. Például eddig a --with-feature:sync kapcsolóval kellett indítani a programot, hogy lássuk (az egyelőre üres) szinkronizálást a kezdőlapon, most viszont ugyanezt bekapcsolhatjuk a flags-ben.