Egy-egy böngésző piaci elterjedése óriási jelentőséggel bír manapság. Minél nagyobb szeletet birtokol egy gyártó, annál nagyobb beleszólása van a webes szabványok alakulásába, annál több webes szolgáltatást tud a saját képére formálni, és nem utolsó sorban, annál több reklám bevételre tehet szert.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet ezt mérni. Egyrészt a böngészők fejlesztői látják a saját letöltési statisztikájukat, és a világszerte internetezők becsült számához képest tudják ezt viszonyítani. Nem nehéz belátni, hogy ez nem valami pontos.

Másrészt a weboldalak kódjában különféle mérőkódokat lehet elhelyezni, amik többek között a böngésző nevét és verziószámát is továbbítják egy szervernek, ami folyamatosan összesíti az adatokat. Ez már sokkal pontosabb képet ad, de itt is figyelembe kell venni néhány szempontot. Egyrészt bizonyos böngészők mesterségesen felülreprezentáltak lehetnek azért, mert egy adott eszközön az eszköz és az alapértelmezett böngésző gyártója gátolja más böngészők fejlesztését, vagy mert egyes országokban államilag "javasolják" bizonyos böngészők használatát.

Másrészt ha világszintű statisztikát akarunk nézni, akkor fontos az adott mérő szolgáltatás és a böngészők földrajzi elterjedtségének viszonyát felismerni. Például a Yandex statisztika világszinten biztosan felül méri a Yandex böngészőt, hiszen mindkettőt főleg orosz területeken használják, ezért A Yandex böngészővel több olyan weboldalt néznek meg, amiben elhelyezték a Yandex mérőkódját, mint más böngészőkkel. Ezzel szemben például a Google Analytics biztosan alul méri a Baidu böngészőt, amit főleg Kínában használnak, ahol viszont a helyi weblapok csak elvétve tartalmazzák a Google mérőkódját. Ezt a mérést végző cégek gyakran statisztikai módszerekkel próbálják korrigálni, ami viszont így a közzétett adatokban okozhat akár sok százaléknyi eltérést is.

Harmadrészt külön ki kell emelni, hogy mit tekintünk 100%-nak. Régen ez egyszerű volt, mert csak személyi számítógépeken futottak böngészők. Manapság viszont már hasonló számban vannak hordozható készülékek (okos telefon, táblagép), és egyre több okos TV és játék konzol is megjelenik a mérésekben.

A helyzet tehát nem egyszerű, de egy nagyságrendbeli képet azért kaphatunk, ha megnézzük több mérő szolgáltatás adatait is. Erre a Wikipédia szolgáltat egy jó összefoglalót.

Opera vs. Vivaldi

A mi szempontunkból most a két kiemelt versenyző érdekes. Mivel a Vivaldi (még) nem rendelkezik mobilos kiadással, ezért csak az asztali statisztikákat fogjuk összevetni. Egyébként az Opera Mobile és Mini együtt 1-5% között mozog a különböző mérést végző cégeknél.

Az Opera motor váltása szinte napra pontosan 5 éve volt. A StatCounter mérései szerint az azt megelőző kb. egy évben a stabil, 2% körüli piaci részesedése 1% környékére csökkent, azóta viszont lassan, de folyamatosan növekedve újra elérte és meg is haladta a 2%-ot.

Eközben a Vivaldi, aminek az első stabil kiadása kicsivel több, mint két éve jelent meg, szinte mérési hibahatáron belül mozog. Az biztos, hogy a szinkronizálás, a levelező kliens és a mobilos kiadás lendíteni fog a felhasználók számán, de kérdés, hogy ez mikor történik, és mekkora mértékben érezteti majd a hatását.

Ez a bejegyzés eredetileg kommentnek készült, de kicsit megszaladt a kezem. :)

Ahogy észrevettétek, az elmúlt hónapokban elég kevés új bejegyzés született, és ennek csak az egyik oka az, hogy nem volt túl sok időm ezzel foglalkozni. A másik ok az, hogy az Opera fejlesztése olyan irányt vett, mikor nem nagyon van miről írni. Az új funkciók egyszerűen csak működnek. Nincsenek tippek, trükkök, beállítási lehetőségek.

Ezzel párhuzamosan egyre több olvasói igény van arra, hogy a Vivaldi több figyelmet kapjon. Ehhez az alábbi opciók közül kell választani:

• A Magyar Opera átalakul Vivaldi bloggá.
• A Magyar Opera átalakul hibrid Opera/Vivaldi bloggá.
• A Magyar Opera marad a jelenlegi formájában, és:
  • Létrehozunk egy külön Vivaldi blogot.
  • Létrehozunk egy magyar nyelvű részleget a hivatalosa Vivaldi fórumon.

Szerintem a legjobb megoldás az lenne, ha ez a blog maradna így, ahogy most van, és a Vivaldi fórumon rendezkednénk be. Jelenleg nem nagyon van olyan funkció a Vivaldiban, amit ne lehetne egyedül felfedezni, de később, ha lesz rá igény és vállalkozó, aki megcsinálja, akkor egy külön oldalt is lehetne ennek indítani. Addig is szerintem bőven elég egy magyar részleg a Vivaldi fórumon. Ennek a kialakításában tudok segíteni, aztán már csak be kell lakni.

Egy ilyen fórumon lehetne GyIK-et fenntartani, segítséget kérni és magyar nyelven csevegni egymás között, miközben az angolul tudóknak karnyújtásnyira lennének a fejlesztői kiadások vagy éppen a funkciókérések topicjai.

A Magyar Operát azért lenne célszerű jelenlegi formájában megtartani, mert vannak még aktív Opera felhasználók, és a jövőben akár egy fellendülés is jöhet. Én követem még annyira az Opera fejlesztéseit, hogy az új kiadásokról tudok írni, de ha valaki szeretne aktívabban közreműködni, akkor jelentkezzen szerkesztői jogosultságért, és írhatja a bejegyzéseket.

Vitassuk ezt meg, aztán lépjünk valamerre!