Magyar Opera

Címkék » minialkalmazás


CES 2012: Minialkalmazások a TV-ben

A mai napon nyílt meg hivatalosan is az idei Consumer Electronic Show, közkeletű nevén a CES. Erről természetesen az Opera sem maradhatott le, és ha már megjelentek, vittek is magukkal néhány újdonságot és bejelentést.

Mint azt sokan már tudjátok, az Opera nem csak PC-n vagy telefonokon van jelen, hanem más készülékeken is, mint például set-top-boxokon vagy éppen televíziókon. Nem ma kezdték az fejlesztéseket, aminek következményeként mára elég ütős portfóliót tudnak felmutatni, Tekintsük át a mostani történéseket.

Opera Devices SDK

A Devices SDK az Opera egyik legjelentősebb terméke. Nem az átlagembernek szánták, ők majd csak az ezzel létrehozott - remélhetőleg jobbnál jobb - programokkal és felhasználói felületekkel szembesülnek. Itt ugyanis egy olyan fejlesztőkörnyezetről van szó, ami az OEM gyártóknak segít ütős, web-alapú felhasználói felületek és alkalmazások létrehozásában.

Ehhez rendelkezésükre áll az Opera forráskódja (vagy annak egy része), ami a webes megjelenítő motort adja, valamint számos segédeszköz a keresztplatform Opera UI keretrendszertől a Dragonfly-on át a különböző TV- és telefon-emulátorokig, amikkel a készülő terméket olcsón tesztelni lehet.

Magáról az SDK-ról már mi is sokszor írtunk, most - a gyors összefoglalót követően - nézzük, mivel gazdagodott az eddig sem szerény kínálata:

  • Médiafolyam-támogatás (Media Streaming Option) - Ezt aligha kell bemutatnom bárkinek: arra szolgál, hogy az adott műsort ne kelljen teljesen letölteni a megtekintés megkezdéséhez. Az Opera egy adaptív megoldást épített bele, ami szerintük figyelembe veszi a rendelkezésre álló sávszélességet, és késedelem (és bufferelés?) nélkül játszani kezdi a kívánt tartalmat. A cég fejlesztése az Apple HLS, a Microsoft Smooth Streaming és a MPEG DASH technológiákat egyaránt támogatja.
  • DLNA támogatás - A DLNA (Digital Living Network Alliance) egy iparági szabvány, ami a különböző eszközök egyszerű összekötésére hivatott. Az ezt támogató eszközök képesek listázni és lejátszani egymás tartalmait.

Opera TV Store

Az Opera SDK nem csak felhasználói felületekre és médiamegosztásra jó, hanem web-alapú programok - ismertebb nevükön minialkalmazások - létrehozására is. Továbblépve arra is lehetőségünk van, hogy ezeket másokkal - ingyen vagy pénzért - megosszuk. Erre szolgál a már meglévő operás alkalmazásbolt, az Opera Store, ami telefonokra már egy ideje elérhető, és igencsak népszerűnek bizonyult. Ennek ésszerű kibővítése, amit így TV-ről is elérhetünk majd, feltéve, hogy a gyártók implementálják a megfelelő modult.

Az üzlet az üzlet

A fenti termékeknek köszönhetően az Opera máris több megállapodásról számolt be. Az egyik vevő a 2005-ben alapított koreai INTEK Digital, aminek fő profilját a set-top-boxok tervezése gyártása jelenti. Munkájukat leegyszerűsítendő szerezték be az Opera Devices SDK-t, amit a készülő új, Android-alapú termékükön használnak majd, hogy a digitális TV adások mellett az internetcsatlakozás se maradjon ki a repertoárból.

A másik vásárló az AwoX, ami DLNA megoldások gyártásával keresi a kenyerét. A bejelentés alapján a Devices SDK képességeit a már meglévő mediaCTRL SDK fantázianevű termékükkel integrálják majd.

A CES csak ma kezdődött, és péntekig tart, nem lennénk meglepve, ha a zárásig további megállapodásokat jelentének.

Web, alkalmazás

Ez a cikk egy rövid eszmefuttatás a webes alkalmazások témakörében - a konkrét időpontot egy operás bejelentés inspirálta. Megírásához az első indíttatást egy videó adta. Ebben a Le Web 2010 nevű webes konferencia egy interjúja látható, amiben Mitchell Bakert, a Mozilla Alapítvány elnöknőjét szólaltatták meg.

Az egész interjú meglehetősen hosszú, mintegy 20 perces, és sok témát érint, azonban közülük én csak egyre szeretnék reagálni. A beszélgetés elején a beszélgetőpartner szóba hozza az alkalmazásboltok kérdését, egészen konkrétan az Apple modellt. Aki esetleg nem ismerné, ezen elgondolás szerint a fejlesztők csak szigorúan meghatározott programozási nyelveken írhatnak alkalmazásokat, amiket egy központi helyre tölthetnek fel. A felhasználók pedig innen juthatnak hozzájuk, egy előzetes cenzúrát követően.

Mitchell Baker ezt nem tartja helyén valónak, és hosszútávon a webes alkalmazások mellett érvel. Azt mondja, hogy ezen programoknak a web valamiféle kiterjesztésének kell lenniük, egyfajta mobil eszközökre megírt honlapoknak. Tehát olyanoknak, amik a "webből állnak" és webes tartalmakat szolgáltatnak, ugyanakkor megőrzik mindazt, amiben a klasszikus alkalmazások erősek.

Az érdekes rész ezután következik, amikor arról beszél, hogy a Mozilla Labs-nál jelenleg még nincs kiforrott modelljük a megvalósítás mikéntjére, de a jövő évben komoly erőforrásokat szentelnek a témakörnek. Majd kijelenti, hogy sokan próbálják követni az Apple példáját, de csak a Mozilla teszi fel a kérdést: miként lehetne az alkalmazásokat integrálni az internettel (ez 3:00-nál hangzik el).

A fordításom talán nem teljesen szakszerű, de úgy vélem, helyesen értettem szöveget. Ha tehát most valaki a fentieket olvasva kérdőn néz maga elé, nem jár messze az igazságtól. Túl azon, hogy a fenti integráció lenne ugye a Chrome OS fő szexepilje, én még ismerek egy norvég szoftvercéget, ami nem csak hasonló kérdéseket fogalmazott meg, de el is kezdte azok implementálását - méghozzá már 2006-ban!

Tovább...

Alkalmas alkalmazások

Az Opera egy különleges böngésző. Ezt jórészt annak köszönheti, hogy fejlesztői mindig is keresték a megújulás különböző lehetőségeit. Ennek megfelelően az évek során számos hasznos funkciót és jövőbe mutató megoldást implementáltak a böngészőbe.

Jellemző az is, hogy soha nem pusztán egyszerű böngészésben gondolkodtak, hanem a világháló nyújtotta előnyök széleskörű kihasználásán. Ez magába foglalja az olyan extrákat, mint a torrent-kliens vagy az integrált levelező, illetve - ha távolabbra tekintünk - a mobil eszközök támogatása. Bár a 10.5-el már ismét nyugodtan mondhatnák, az utóbbi években az Opera szlogenje nem "a Föld leggyorsabb böngészője" volt, hanem "a legjobb netes élmény minden eszközön".

Az internetre egységes egészként tekintenek, és ezt az egységet szeretnék elhozni az általunk használt eszközökre is. Ennek a törekvésnek csak egy részét képezik a hasznos funkciók, vagy az egyforma élményt biztosítani kívánó szolgáltatások, mint például az egységes kezelőfelület vagy éppen az Opera Link.

Az internet egyik pozitív hozadéka ugyanis az egységes megjelenés mögött rejlő egységes háttér. Itt a webes nyelvekre gondolok, elsősorban a HTML-re, CSS-re és a JavaScriptre. Az Opera szerint ezek azok az elemek, amik megteremtik az "egységes programozási nyelvet". Ennek lényeges tulajdonsága az volna, hogy csak egyszer kell megírni, viszonylag magas szintű nyelveken, és utána - újrafordítás nélkül - minden eszközön futhatna.

Ennek a koncepciónak a jegyében születtek meg az Opera olyan fejlesztései, mint a minialkalmazások és a Unite. Mindkét megoldás érdekes és ígéretes, de eddig nem keltett nagy visszhangot. Illetve egy rövid időre igen, de az gyorsan lecsengett. Mai cikkünkben az előbbiekkel fogunk foglalkozni.

Rövid történeti áttekintés

A történet - legalábbis az általunk látható része - 2006 áprilisáig nyúlik vissza, ekkor jelent meg ugyanis az Opera 9 első bétája, aminek az egyik legnagyobb - és leginkább reklámozott - újdonságai a widgetek, azaz a minialkalmazások voltak. Ezek olyan kis, az Opera renderelő motorját használó alkalmazások, amik képesek voltak bizonyos alapvető, általában nettel összefüggő feladatok ellátására.

Nem mondhatnánk, hogy kitörő lelkesedés fogadta ezt az újítást, a kezdeti érdeklődés hamar alábbhagyott. Az alkalmazások száma és színvonala messze volt az elvárttól, és az Opera mint böngésző nem állt éppen túl jól, így sokak szemében felesleges volt ez az újítást. Ráadásul sokan az akkor rakétaként előretörő Firefoxnak sikert hozó kiegészítők operás megfelelőiként tekintettek rájuk, noha a cél nyilvánvalóan nem ez volt.

Az azóta eltelt négy évben a helyzet sokat változott. Ma már ezernél is több az alkalmazás, igaz, a színvonaluk most sem verdesi az egeket. Viszont jó néhány újdonsággal találkozhatunk, pontosabban sikerült számos hiányosságot leküzdeni az idők folyamán, ami miatt most sokkal jobbak a minialkalmazások esélyei.

Tovább...

Mobile újdonságok

Noha a Magyar Opera blogon általában a PC-s változatok kapják a legtöbb szerepet (hiszen ez érinti a legtöbb olvasót is), nem felejtkezhetünk meg az Opera egyik legsikeresebb termékéről, az Opera Mobile-ról sem. Annál is inkább, mert maguk a fejlesztők sem teszik ezt. Az utóbbi időben például két komoly újításról is lehullt a lepel.

Két új termékről van szó, és egyik sem végleges verzió, mi több, hétköznapi értelemben nem is kapcsolódnak szorosan a cég okostelefonokra szánt böngészőjéhez, mégis nagyon fontosak az Opera szempontjából.

Bevallom töredelmesen, az elsőről eléggé elkéstünk, de szerencsére még időben érkeztünk a frissítéshez. Igazából egy nagy visszatérőről van szó: a mobilokon futtatható minialkalmazásokról. Jó memóriájúak még emlékezhetnek arra, hogy a Mobile 9.5 és 9.7 bétájához egyaránt volt ilyesmi, de a 10-es verzióból kikerült.

Egészen mostanáig. Egyelőre még csak Lab release-ként érhető el, de már az asztali 10.5-ös verzió újfajta minialkalmazás-motorját használja. Maga a telepítő Windows Mobile és Symbian S60 rendszerekre tölthető le. A meglévő Opera Mobile 10-től függetlenül települ, és így is fut.

Tovább...

Webkettes alkalmazások külön processzben

Sokan hiányolták/hiányolják Operából, hogy miért nem külön processzként kezeli a füleket, mint a Chrome. Ez sokat vitatható téma, legalább annyi érv szól ellene, mint mellette, de ebbe most nem mennék bele.

Az új widgetmotorban és a Unite-ban rejlő potenciálról ejtenék néhány szót és vele együtt bemutatnék egy példaalkalmazást, ami megoldást jelent arra a problémára, amikor valaki külön szeretné futtatni a Gmail-t, a Docs-t, a Google Reader-t (igen, akár mind a hármat egyszerre) ezen kívül még 50 fület és összeomlik az Opera.

A Mozilla nemrég kiadta a 3.7-es Firefox előzetesét, amiben már a pluginek (értsd: Flash, Silverlight) külön processzként futnak. Habár a Linuxos Opera évek óta így működik a pluginwrapper-es megoldással, a Windows-os változatba sajnos még nem implementálták. Érthető tehát, hogy a felhasználók az Operától is lépést várnak ezen a területen.

Az Opera által meghirdetett fejlesztői verseny megtette a hatását. Sorra születnek hasznosabbnál kiemelkedő fejlesztések, mint az eBook Reader vagy a Unite Media Player.

A Widgetise nevű fejlesztés érdekesen ötvözi a Unite alkalmazás és az új típusú Widgetek megoldásait. Telepítés után Unite alkalmazásként egy gombot kínál, amit egy tetszőleges eszköztárra húzhatunk. Innentől az oldalon, amit külön alkalmazásként szeretnénk futtatni csak kattintsunk a gombra, a Unite alkalmazás ilyenkor létrehozza a widgetet, amit a felugró ablak után telepíthetünk. Innentől a widgetet elindítva egy különálló .exe fájlként futtathatjuk az oldalt, amiből korábban widgetet generáltunk. Nyugodtan bezárhatjuk az Operát, az alkalmazásunk biztonságban futni fog.