Mostanában volt egy nagyobb szünet a sorozatban, úgyhogy elnézést kérünk az érintettektől, de időhiány miatt lelassultunk a cikkekkel. Remélhetőleg most már folyamatosabb lesz, még mindig van jó néhány cikk tartalékban, úgyhogy ha már küldtél ilyet, de nem jelent meg, várhatóan hamarosan te is sorra kerülsz!

Ha pedig még nem küldtél cikket, itt az alkalom! Mutasd meg, te hogyan használod az Operát, és hogyan fedezted fel. A beküldők között később nyeremények is lesznek.

A Magyar Opera blog meghirdette cikksorozatát, amiben bárki megírhatja, hogy ő hogyan használja az Opera böngészőjét. Ehhez segítséget is talál a kiírásban. Az alábbi írás is ennek az akciónak az eredményeként született, ezúttal ap jóvoltából, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a munkáját!

Én és az Opera

Sziasztok!

Álljon itt tehát az én írásom is :)

Igen, én is mint minden Windows-os IE-vel kezdtem még 95 alatt. Ezután (W2K) rátaláltam egy jó kis böngészőre mely bár IE motorra épült, funkcionalitásában messze verte az összes többi (általam akkor ismert) böngészőt és 600Kb-os programocska lévén nemigen volt gépigénye sem. Egyedüli problémám csak az volt, hogy x évente jött csak újabb verzió, így egy idő után elkezdtem érdeklődni mások után is. Az IE mellett az FF is fenn volt ugyan, de csak a munka miatt, személyes használatra ki nem állhattam egyiket sem. Sokadik próbálkozásra egy szabad napomon újból nekiveselkedve a sok IE és FF klón telepítése mellett sikerült beszerezni a Windows-os Safarit (3), és az Operát (9.64) is. 2 napos „teszteljüklemindet” (kb. 8-10 böngésző )után az Opera győzött és azóta is ez az első számú böngészőm. Fél éve egy gyönyörű rendszerösszeomlás következtében áttértem a portable programokra, így azóta, mindent amit lehet, így használok. Nagyjából ez idő tájt kezdtek szivárogni az Opera 10 alfás weekly-k is, amikre szép lassan „rászoktam”, és ezen szokásomon a végleges 10-ig nem is változtattam. A 10-es bár tetszett, alulmúlta a várakozásomat, ami viszont nem volt elmondható a decemberi 10.5x-ről, mert ez szerintem mindenben messze a legjobb böngésző a piacon.

Személyre szabás tekintetében a skin volt az első, amit mind a 9.64 mind a 10.10 esetében kidobtam. Lehet, hogy akasztva leszek, de szerintem a 9.64-es alap kinézetei annyit sem ért, hogy itt most csillagozni kelljen miatta :) Választásom akkor Safari for Opera 9.5 by Lean-ra esett, és bár a 10-es megjelenése után egyre jobban darabjaira hullott, a Z1-Glass megjelenéséig nem tudtam tőle megválni. Itt meg kell hogy említsem hogy bár az új Hicks design már lényegesen jobb lett véleményem szerint ez sem az igazi. A többi testreszabás már menet közben alakult: A gombsorból csak a Mágus maradt, mert minden mást az egérmozdulatokkal végzek. A címsor mellé az azonosítás és a görgetősávok ki-bekapcsolója került, mert ezt eredetileg mindig kikapcsolom. Alul az állapotsorra a Design mód, a Képernyőmentő, a Gyorsítótár ürítése, és az egyik legfontosabb elemként a Dragonfly indítója amiben joexy és penge is segített, amiért ezúton is köszönet :) Íme:

Néhány napja megjelent a Secunia oldalán egy kritikusként aposztrofált Content-Length heap-overflow sebezhetőség, amely a Windows-os Opera 10.x verziókat, - beleértve a legújabb 10.50-t is - érinti.

A hírre minden hírportál azonnal lecsapott, így gondoltam ideje tisztázni mennyire is kritikus ez a sebezhetőség.

Valójában egy buffer túlcsordulásról van szó, amely következtében a kérdéses linket megnyitva összeomlik a böngésző. Az irányítást azonban kizárólag 32 bites, Service Pack 1-es vagy annál régebbi, - már hivatalosan nem támogatott, - rendszereken lehet átvenni. Windows XP SP2-től felfelé a Data Execution Prevention , Vistában és felette pedig a DEP és az ASLR védelmet nyújt ellene. Tehát ezeken a rendszereken egyszerűen csak összeomlik a böngésző.

A hiba javításán az Opera Software gőzerővel dolgozik.

A hosszabb, részletesebb fejlesztői közlemény az Opera Security blogján olvasható.

A Magyar Opera blog meghirdette cikksorozatát, amiben bárki megírhatja, hogy ő hogyan használja az Opera böngészőjét. Ehhez segítséget is talál a kiírásban. Az alábbi írás is ennek az akciónak az eredményeként született, ezúttal Árvai Dániel jóvoltából, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a munkáját!

Én és az Opera

Az Opera programról a neten olvastam először. Az Operát 2009-ben kezdtem el használni, méghozzá a 9.5-ös verziót. Azelőtt Explorert, Firefoxot, Chrome-ot használtam netezésre. Az egész azzal indult, hogy ki akartam próbálni más böngészőt is és föltettem a Chrome-ot, de nem tetszett.

A Firefox túl lassú volt. Az Explorer-ről pedig a StandardsMode.hu oldalon olvastam, mennyire hibás a megjelenítő motorja. Ekkor döntöttem úgy, hogy kipróbálom az Operát, mely nemcsak szabványkövetésében, de funkciógazdagságában és testreszabhatóságában is megtetszett.

Mindig fölteszem a legfrissebb verziót a gépemre. Windows-on, az otthoni gépemen használom.

Így néz ki

A Magyar Opera blog meghirdette cikksorozatát, amiben bárki megírhatja, hogy ő hogyan használja az Opera böngészőjét. Ehhez segítséget is talál a kiírásban. Az alábbi írás is ennek az akciónak az eredményeként született, ezúttal AtHoS jóvoltából, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a munkáját! Saját szerkesztői megjegyzéseimet négyszögletes zárójelek között olvashatjátok

Én és az Opera

Örömmel olvastam a Magyar Opera főoldalán, hogy felhasználói „élménybeszámoló” készítésére ösztönzik az Opera használókat. Némileg tétovázva és az oldalon megjelentetett első irományok átolvasása után végül úgy döntöttem, én is megpróbálkozom sorokba önteni az Opera-val eltöltött idő szép- és árnyoldalait.

A kilencvenes évek második felében kerültem közelebbi kapcsolatba internettel egyetemi tanulmányaim során. Mivel otthon akkoriban nem volt lehetőségem internetezni, így az egyetemi számítógéptermeket látogattuk a haverokkal, évfolyamtársakkal. Már ebben az időben Opera-t használtam, bár kis trükköket kellett alkalmazni, mivel egyrészt korlátozottak voltak az egyetemen a géphasználati jogok, másrészt akkoriban nem volt teljesen ingyenes az Opera használata. Azért az ingyenes használathoz kötött reklámok megjelenítése még így is nagyon kulturáltan és a böngészést egyáltalán nem zavarva történt.

Igazából már nem emlékszem honnan, kitől szereztem tudomást az Opera-ról, de így jó pár év távlatából is csak azt tudom mondani: ez egy nagyon jó dolog volt az életemben. Az akkori IE mellett ég és föld volt a különbség mind a biztonságos böngészés, mind kezelhetőség területén. Nagyon megtetszett benne a füles böngészés illetve, hogy a netes támadásoknak nemigen volt és szerencsére jelenleg sem kiemelt célpontja.

Akkoriban igazából csak, mint hagyományos böngészőt használtam: weboldalak közötti szörfölgetés és a különböző fájlok letöltése. Otthoni netezés hiányában előszeretettel mentettem le vele az érdekesebb weboldalak tartalmát későbbi, otthon történő tanulmányozáshoz web csomagként. A levelezésem ekkortájt még az ingyenes levelezőoldalakról intéztem, természetesen az Opera használatával.

Az egyetemi időszak alatt heti 3-4 alkalommal volt lehetőségem internet közelébe kerülni, és akkor bizony Operát használtam. Először floppy lemezen, majd pendrive-on hordozgattam az otthon szépen megszerkesztgetett könyvjelzőket, beállításokat. Egy idő után már az egész Operát az egyetemi gépekhez megfelelően optimalizált beállításokkal tömörítve hordoztam magammal. Szerencsére a kis helyfoglalása és a relatív könnyű konfigurálhatósága (szöveges beállításfájlok) eléggé egyszerűvé teszik a személyre szabhatóságot. Ilyen viszonylatban mindössze az újabb webcímeket kellett csak frissítgetni, amik időközben megérettek az eltárolásra.

Ezt a mentegetést megkönnyítendő, a fontosnak ítélt címeket az Opera könyvjelzőinek használatát kihagyva egy HTML fájlba szerkesztettem össze, így a címlista hordozása az akkori viszonyokhoz mérten nagyon leegyszerűsödött. Ha épp nem volt lehetőség az Opera használatára valamilyen okból kifolyólag, akkor is elérhető volt más böngészőből illetve barátoknál egy már általuk bejáratott Opera mellett is egyszerűen igénybe lehet venni.

Sajnos ebben az időszakban is voltak olyan weboldalak, amelyeket Opera alatt rosszul vagy egyáltalán nem lehetett használni. Az Opera felhasználók jól tudják, hogy ezért jelentős esetben a weboldal készítője a felelős, de ugye ettől még ugyanúgy bosszantja az embert. Az Opera fejlődésével szerencsére ezen oldalak száma jelentősen csökkent.

A Magyar Opera blog meghirdette cikksorozatát, amiben bárki megírhatja, hogy ő hogyan használja az Opera böngészőjét. Ehhez segítséget is talál a kiírásban. Az alábbi írás is ennek az akciónak az eredményeként született, ezúttal Herr_Frick jóvoltából, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a munkáját!

Én és az Opera

Az Opera böngészővel való kapcsolatom kb. 2005-ben; egy évvel azután kezdődött, miután bekötötték nálam a széles sávú netet. Az Opera előtt Internet Explorert használtam, -bár igazán sosem nyűgözött le tudásával - alternatíva híján nem cseréltem le. Ebben az időben sok cikket olvastam a számítástechnikai újságok hasábjain, az Internet Explorer hibáiról, és biztonsági réseiről - bár mindent megtettem, hogy biztonságosan netezhessek (alapból ActiveX-ek tiltása, fájlműveletek engedélyezésének blokkolása, megbízható zóna létrehozása stb.) -, éppen ezért a böngészőcsere mellett döntöttem.

Amennyire emlékszem az Opera 7.50-es verziójával kezdtem az Operával történő ismerkedésemet. Ez még a reklámokat megjelenítő verzió volt - és bár elvből utálom, és kerülöm az ilyen jellegű szoftvereket -, éppen az Internet Explorer fogyatékosságai miatt az Operával mégis tettem egy próbát, amit nem bántam meg, és büszkén mondhatom, hogy azóta is az első számú böngészőm.

Pedig jónéhány böngészőt kipróbáltam az Opera előtt is. Az internettel történő ismerkedésemkor javában dúlt az Internet Explorer - Netscape Navigátor (Communicator) böngészőháború, és én akkor az iskolában Netscape Communicatort használtam. Később a technikumi éveim alatt - amikor is Netscape lényegében elbukta a küzdelmet, miután a Windows '98-ba beintegrálták az IE-t - Internet Explorerrel neteztem.

Az Opera kipróbálását követően viszont egyértelműen kiderült számomra, hogy fényévekkel megelőzi a Microsoft böngészőjét. Későbbiekben aztán kipróbáltam más böngészőket is, Firefox, Google Chrome, Konqueror, de nem voltak jobbak számomra a jól bevált Operánál. Először csak itthon az asztali gépemen használtam az Operát, majd miután találkoztam a portable verzióval, idegen gépeken is ezt használom.

Az Operából mindig a legújabb stabil kiadást használom, mind Windows, mind pedig GNU/Linux alatt. Portable verzióból pedig jelenleg a Magyar Opera oldalára felkerült speciális verziót. Előzetes, alfa, ill. beta verziókat nem használok, a 10-es verzióból az RC-t próbáltam ki Ubuntu alatt (furdalt a kíváncsiság ugye :D ).

Így néz ki

Az Operámon többnyire nem sok változtatást eszközlök az alap kinézethez képest, de azért van néhány kivétel. Skinből az Standard skin 9.6 blue mini - v 1.22 nevűt használom, szeretem a letisztult, színes, egyszerű ikonjait, annak ellenére, hogy elüt a 10-es verzió design-jától, nem is szoktam cserélgetni. Nem rejtem el a menüsávot, használok fősávot, fülsávot (ezt lent), állapotsávot (ez is lent kapott helyet), és címsort. A fősávból töröltem az általam feleslegesnek ítélt dolgokat (hangvezérlés, megnyitás, nyomtatás, keresés, stb.).

A címsávnál a mágus mellé betettem az új levél írása gombot, ill. a keresőmező elé egy biztonság nevű gombot (így azonnal látom, hogy egy oldal milyen szintű titkosítással bír). A visualtabs funkciót 15"-os monitor esetén nincs is értelme használni, helyette inkább a gombképeket használom. A panelem bal oldalt helyezkedik el, és rejtett, ha szükségem van rá, csak egy kattintás a kis sávon. A panelen mindössze csak a minialkalmazások nem találhatók meg.