Valahol belül talán mindanyian vártuk azt, hogy Jon Stephenson von Tetzchner nem hagyja annyiban az Opera átalakítását, és visszatér egy saját böngészővel. Erre egészen idén januárig kellett várni, és nem is csalódtunk, hiszen a Vivaldi elég erősen kezdett a funkciókat tekintve. Az új böngésző jól láthatóan a régi Operát másolja. Idővel minden bizonnyal lesznek majd új ötletek is, de egyelőre csak a régi funkciókat akarják megvalósítani. Ami jó is, meg nem is.

Folytatás a tovább után, mert elég hosszú lesz.

Fejlesztési stratégiák

Az Opera motorváltása meglehetősen radikális volt, ráadásul nem is titkolták, hogy nem akarnak minden régi funkciót átmenteni. A probléma alapvetően mégsem ez volt, hanem az, hogy rögtön ráléptek az Apple által kitaposott útra, és azt gondolták, hogy pár meeting során ki tudják találni, hogy mi kell a felhasználóknak, és mi nem. Sok hónapnyi huzavona és látványos szerencsétlenkedés után (lásd könyvjelzők, szinkronizálás, HiDPI) viszont kezdett tisztulni a kép, és a fejlesztők is rájöttek, hogy a felhasználók nélkül nem lehet a felhasználóknak programot készíteni.

Mára világosan látszik, hogy az Opera egyáltalán nem egy fapados böngészőt akar gyártani, csupán más stratégiát követ, mint korábban. Jelenleg az "egyszerre keveset, de azt alaposan" elvet vallják. Ezzel ellentétben a Vivaldi az "egyszerre mindent, és majd apránként kipofozzuk" vonalon indult el.

Megörültünk most hirtelen, hogy a Vivaldiban ott van/lesz minden régi funkció, de nagy kérdés, hogy mennyi idő alatt lesz a böngésző olyan beton stabil, mint az új Opera. Mire megjelenik az első stabil Vivaldi kiadás, minden bizonnyal többet fog tudni, mint az Opera. A kérdés az, hogy mennyire lesz lassú és/vagy bugos. Mert azért azt se felejtsük el, hogy az Opera rengeteg munkát szentelt az erőforrásigény csökkentésére. Azt a szintet valószínűleg már soha nem fogja elérni egyik böngésző sem, amit a Presto tudott, de akár a fájlméretet, akár a memóriaigényt nézzük, az Opera sokat fejlődött két év alatt.

Mit hoz a jövő?

Az nem kérdés, hogy a Vivaldira, és kifejezetten Tetzchner szemléletére nagyon nagy szükég van. Pár dolgot viszont érdemes tisztázni.

• A Vivaldi olyan rétegigényeket fog kielégíteni, amik a felhasználóknak csak egy viszonylag kis részét érintik. Ezeket az igényeket ki kell elégíteni, viszont cserébe el kell fogadni, hogy a böngésző piaci részesedése soha nem fog egy bizonyos határ fölé emelkedni. Ez pedig azt jelenti, hogy az erőforrások mindig végesek lesznek, és a döntéshozatalnál sem lesz akkora szava a gyártónak, mint másoknak. Persze lehet nyitni az átlagfelhasználók felé is, de az meg nagyon nem egyszerű. Részben ebbe bukott bele a régi Opera is, és ezen a határon próbál most egyensúlyozni az új Opera is.
• A Presto a múlté. Rengetegen követelik, hogy az Opera nyissa meg a kódot, de ez egyrészt még jó ideig nem fog megtörténni, mert néhány Prestós programot még mindig licenszel a cég, másrészt nem is lenne értelme. A Presto két éve nem kapott egyetlen fejlesztést sem, ráadásul már két éve is le volt maradva a vetélytársakkal szemben. Én biztos vagyok benne, hogy Tetzchner saját motorral indulna neki a Vivaldinak, ha tehetné, de ami a 90-es években egy jó hobbi volt, az ma már vállalhatatlanul sok erőforrást igényel. Talán most már mindenki belátja, hogy nem volt akkora hülyeség a Chromiumra váltani.
• Több helyen is olvastam olyan kommenteket, amikben jól megmondják az Operának, hogy lám, a Vivaldisok pár hét alatt milyen böngészőt dobtak össze. Ez hülyeség. Egy Vivaldis fejlesztő a saját fórumukon azt mondta, hogy nagyjából fél éve kezdték el a tényleges programozást. Ha ez igaz, akkor elég szép munkát végeztek. De ne felejtsük el, hogy az Opera 15 is kb. fél éves fejlesztés után jelent meg (12.1 - 2012 november, motor váltás bejelentése -  2013 február, 15 béta - 2013 május), és 1-2 verzióval később már mindennapos használatra alkalmas volt. Ellentétben a Vivaldival, ami jelenleg mindennapi böngészésre teljesen alkalmatlan, és a sok funkció miatt a hibajavítás is tovább fog tartani. (Nagyon szépen megkérek mindenkit, hogy ne kezdjünk el a verziószámozáson meg a tech preview-n lovagolni, mert a munkaórák száma számít.)
• Arra sem érdemes hivatkozni, hogy a Vivaldi rögtön elérhető Linuxra is, mert az Opera meg Androidra jelent meg. A hírek szerint a Vivaldi csapatának létszáma nagyjából fele-harmada az Opera csapatáénak, viszont az Opera nem három, hanem hat platformra fejleszt, és még a Chromium projektben is aktívan részt vesz. Az pedig relatív, hogy kinek mi a hasznos funkció. Van, aki jobban örül a HiDPI-nek, mint egy oldalsávnak vagy kuka gombnak, mások meg akár egy Otterhez hasonló hulladékot is szívesen használnak, ha a kívánt funkciók működnek benne. De még az Opera blogján is megosztottak a rajongók. Van, aki fül csoportosítást akar azonnal, van, aki oldalsávot, míg mások éppen a felület teljes testreszabhatóságát.
• Az elmúlt két év az Operát igazolta. Rengeteget szerencsétlenkedtek, és a marketingjük továbbra is csapnivaló, de most már látszik, hogy egy böngésző túl komplex program ahhoz, hogy gyorsabban lehessen fejleszteni. Erre jelenleg csak a Google és a Microsoft képes, akik gyakorlatilag végtelen erőforrással rendelkeznek. Ha megnézzük akármelyik vetélytársat (itt említeném meg a Firefox új felületének többszöri elhalasztását), senki sem volt képes kiugróan gyors fejlesztésre az elmúlt két évben. És bár az Opera látványosan nekiszaladt néhány saját maga emelte falnak, a régi Opera sem fejlődött sokkal gyorsabban. Ez a könyvjelzőkezelő régen is fél év alatt készült volna el, de akkor a kiadásra szánt változatot láttuk volna először, most meg hétről hétre, szinte kódsorról kódsorra látjuk a fejlődést, és ezért sokkal lassabbnak tűnik az egész.
• A világ változik, és vele változnak a felhasználói szokások is. A 90-es években az internet a hozzáértők játékszere volt, manapság viszont egy tömegtermék. Máshogy alakul a felhasználói tábor, más igényeket kell kielégíteni. A Chrome nem csak annak köszönheti a sikerét, hogy a Google orrba-szájba reklámozta éveken át. Tízből kilenc felhasználónak ma tényleg csak egy címsor kell. Kockaként, informatikusként nehéz ezt belátni, de ha ki tudunk lépni a saját világunkból, akkor sikerülni fog. De ez a változás minket is érint, mi is változtathatunk a szokásainkon. Ma már rengeteg alternatíva létezik azokra a funkciókra, amik 5-10 éve még csak az Operában voltak elérhetők. Nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha ragaszkodunk az évek óta meglévő szokásainkhoz. Nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha a Vivaldi egy az egyben lemásolja a régi Operát.

Konklúzió

Összegzésként két dolgot szeretnék kiemelni. Biztos vagyok benne, hogy lesznek, akik szerint ez a bejegyzés direkt rossz színben tünteti fel a Vivaldit az Operával szemben, de ez nem igaz. Pusztán úgy gondolom, hogy attól, hogy a Vivaldi rögtön tartalmaz minden hiányzó funkciót (vagy amit nem, arra hihető ígéret van), még nem lesz jobb böngésző, mint az Opera, csak más. Remélem, hogy hamar használhatóvá válik, és azok, akiknek nem felel meg az új Opera, végre megkapják, amit akarnak. Remélem, hogy az Opera is összekapja majd magát a konkurencia láttán, bár továbbra is úgy gondolom, hogy a Vivaldi nem fog jelentős piacvesztést okozni nekik.

A másik dolog pedig egy kérés. Most, hogy végre láthatáron a megoldás, jó lenne, ha mindenki abbahagyná a hangulatkeltést. Akinek nem jó az Opera, az használja a Vivaldit! Ennyire egyszerű az egész. Azt hiszem, mindenki kifejtette már a véleményét elégszer, nem kell újra és újra leírni, hogy miért rossz az Opera. Ezzel együtt jó lenne rendszeres bejegyzéseket olvasni a Vivaldi fejlődéséről. Lehetőleg nem olyan stílusban, mint amilyen a legelső volt.