A vártnál sokkal kevesebbet kellett várni rá, hiszen alig két és fél hónappal az első pre-alfa után tegnap megjelent az Opera 10.5 (vagy ha így jobban tetszik 10.50) végleges változata - egyelőre csak Windowsra. Személy szerint úgy gondolom, hogy elsiették a dolgot, egy jó hónapig még nyugodtan hibamentesíthették volna. De a fejlesztőket is meg lehet érteni, hiszen a tegnap elstartolt böngészőválasztó-képernyő jó esélyeket nyit az Opera előtt.

A nevezetes dátumra tehát el kellett készülnie a böngészőnek, és az utolsó hónap már-már heroikus (néhol pedig nevetségesnek ható) erőfeszítéseinek köszönhetően végre megjelenhetett az Opera következő generációja. Bár a végleges státuszt illetően hangoztattam már a kétségeimet, de egyértelmű, hogy miért akarták a 10.50-el megjelentetni a választóképernyőt a 10.10 helyett: mert jobb nála!

Méghozzá sokkal. Akik ismerik valamelyest az Opera fejlesztési módszerét, azok tudják, mire kell elsősorban figyelni. A "feles" verziók esetén általában a háttérben zajlik a nagy munka, és a honlapok megjelenítéséért felelős motor komoly változásokon szokott átesni. Mindez fokozottan érvényes az Evenes kódnéven ékező újdonságra. Nem csak a Presto motor fejlődött nagyot, hanem annak JavaScript futtató része is, nem is beszélve a Vega grafikus könyvtárról.

Aki nem ásta bele magát ennyire a témába, annak is feltűnik majd a jelentősen megváltozott felhasználói felület és a nagy fokú rendszerintegráció. Vagy éppen az új funkciók, mint például a privát böngészés. És még valami: sebesség.

Presto, Vega, Carakan

Minden böngésző legfontosabb komponense a renderelő motor. Ez az programrész, ami értelmezi, feldolgozza és megjeleníti a honlapokat. A Presto nevű Opera-motor már jó ideje egyet jelent a gyorsasággal, kis erőforrásigénnyel és a szabványkövetéssel. A 10.10-ben helyet kapó Presto 2.2 most átadja a helyét a 2.5-ös verziónak.

Az új változat tovább javít a szabványok támogatásán, bevezetve számos HTML5 és CSS3 elemet, például a border-radius-t, a CSS3 animációkat vagy a webstorage funkciót. Mindemellett rendelkezik video támogatással is, mostantól beépülők nélkül képes lejátszani az ogg formátumú beágyazott videókat.

A Vega névre hallgató vektorgrafikus könyvtár az SVG támogatással egy időben került az Operába, éppen annak támogatására. Az új verzióban jelentősen megújult, szerepe felerősödött. Az Opera 10.5-ben minden renderelést ez a könyvtár végez, beleértve a honlapokat és a felhasználói felületet is. Fontos megjegyezni, hogy egyelőre még csak szoftveres megoldás hajtja, de benne rejlik a teljes hardveres támogatás lehetősége is. Tehát azon felül, hogy nagyon gyors, és tetszetős, megalapozza a jövőbeli fejlesztéseket is.

A Firefox és a Safari utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett az internet de facto programozási nyelvének, a JavaScriptnek a fejlesztésébe, pontosabban ezen kódok futtatási sebességének növelésébe. A Chrome váratlan belépője után pedig valóságos sebességverseny kezdődött, amiben az Opera egyre inkább lemaradt és tetemes hátrányt halmozott fel.

Bő egy éve derült ki, hogy a fejlesztők felveszik a kesztyűt, és szándékuk szerint az alapoktól indítva egy teljesen új, a legmodernebb megoldásokat felvonultató motorral ismét az élre állnak. Mint azt korábbi tesztünkben is bemutattuk, a 10.5-ben debütáló Carakan beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és bárkivel képes felvenni a versenyt.

Mint az a mellékelt grafikonokon is látszik, az Opera a még csak béta verziójú Chrome 5-el szemben is állja a sarat. Ráadásul a nagy verseny miatt a tesztek erősen hangsúlyos szerepet kaptak a tesztelésnél is, sokan például a SunSpider eredmény alapján ítélik meg egy böngésző sebességét. Ilyen szempontból marketingnek is kiváló a Carakan, hiszen ebben a tesztben mindenkit maga mögé utasít.

Szabványtámogatás

Noha szorosan a renderelő motorhoz köthető, nem árt még egyszer külön is megemlékeznünk az Opera 10.5 által támogatott új szabványokról és ajánlásokról.

A "következő generációs" böngészők egyik hívószava a HTML5, nem véletlen, hogy az Opera is számos képességét igyekszik implementálni. Ezúttal a param elem támogatása és a sokkal ismertebb video tag került bele. Talán kevesen tudják, de ennek bevezetését még az Opera kezdeményezte évekkel ezelőtt. Jelen álláspont szerint az Opera csak az ogg formátumú videókat támogatja, aminek dekódolásához a linuxos GStreamer beépülő módosított változatát használja.

Az utolsó időszakban bekerült a beletekerés lehetősége is, ilyenkor csak a hátralévő részeket kezdi el betölteni. Az mindenképpen az újítás mellet szól, hogy így lehetőség van a videó honlap általi manipulációjára, és a képfolyamok végre nem feltétlenül egyetlen gyártó (az Adobe) feketedoboz-szerű beépülőjére kénytelenek hagyatkozni. Mindenesetre a közeljövő érdekes párharca lesz az ogg kontra h264, mindkettő mellett komoly érvek szólnak, idővel meglátjuk, hogyan alakul a helyzet.

A másik jövőbemutató szabvány a CSS3. Ennek támogatása is új fejezethez érkezett a 10.5-el. Egészen pontosan a border-radius, a hátterek és keretek (backgrounds and borders), a 2D átalakulások (2D transforms) és az átmenetek (transitions) támogatásáról van szó. A CSS 2.1-ből is volt némi lemaradás, amit most pótoltak a visibility tulajdonság implementálásával.

Szintén nem a HTML5 része a külön ajánlásként megfogalmazott webstorage és webSQL sem. Előbbit hosszútávon a sütik leváltására szánják. Azokhoz hasonlóan ugyanis arra szolgál, hogy a honlapok információt helyezhessenek el a felhasználó számítógépén. Ez a sok új lehetőségen túl problémás is lehet szerencsére a tárhely mértéke korlátozott (5 MB), és a beépített opera:webstorage aloldalon pontosan nyomon követhetjük a felhasználást.

Utóbbi értelemszerűen kisebb adatbázisok kezelésére szolgál, amit például letölthetünk a szerverről, és a különböző műveleteket, lekérdezéseket JavaScript segítségével magunk is elvégezhetjük. Mindezzel a szervereket és a hálózatot is tehermentesíthetjük. Ezeket az adatokat is kezelhetjük, méghozzá az opera:webdatabases oldalon.

Az Opera hosszú ideje kiemelkedően támogatja az SVG-t, mint webes vektorgrafikus leírónyelvet. A 10.5 újabb elemeket tesz elérhetővé, többek között a SVG-n belüli szövegek kereshetőségét, a buffered-rendering tulajdonság támogatását illetve az animált raszterképek támogatását az SVG objektumokon.

Platformintegráció és felhasználói felület

Az Opera 10.5 olyan szempontból is kivételes, hogy egyesíti magában a belső és a külső megújulást. A legnagyobb hangsúlyt a jobb platform integráció kapta, ami mindig is az Opera Achilles-sarkának számított. Bizony valóban nem egyszerű megőrizni az egységes megjelenést, miközben a böngészőnek a legváltozatosabb környezetekben kellene helytállnia.

A munka meglehetősen nagy, nem is végeztek még vele, egyelőre csak Windowson mondható teljesnek. Ott viszont remek munkát végeztek, hiszen az Opera elsőként támogatja az Aero felületet (az IE-t nem számítva). Ezen felül ez az egyetlen böngésző, ami a Windows 7 összes kényelmi extráját támogatja, az Aero Peek-től kezdve, a Jumplist-en át a letöltés állapotát jelző tálcaikonig! Ez azért is örvendetes, mert általában lassan szokták implementálni a hasonló megoldásokat, a 10.5-öt tekinthetjük tehát egyfajta szemléletváltásnak is.

Ezen túllépve is sok változással találkozhatunk. Például a Chrome-hoz hasonlóan eltűnt a fejléc (XP alatt is), a menü pedig egy vadítóan piros ikonba költözött, ami erősen emlékeztet az Office 2010 szalag-ikonjára. Ráadásul az alatta megbújó menüt is jelentősen átdolgozták, némileg talán logikusabb elrendezést kapott.

Ha lejjebb tekintünk, a címsáv is tartogat meglepetéseket. Az Opera 7.5 óta elnyűhetetlen gyors vissza gomb elmaradt a gyors előre pedig összeolvad a jelszókezelő gombjával. Az új alapértelmezés talán kevésbé zavarja össze a kezdő felhasználókat.

Az állapotsáv is változott. Először is átlátszó lett, illetve a bal szélére került a panelkapcsoló gombja. Mellette már ismerősként köszönthetjük a Link, a Unite és a Turbó gombját. A jobb oldalon eddig helyet foglaló gombokat egyetlen panelre gyúrták össze, és a nagyítás már egy csúszka segítségével történhet.

Használat során előjönnek további "furcsaságok is". Például a jelszókezelő, illetve az oldalon belüli gyorskereső egy külön felső felugró sávra költözött, hasonlóan a többi böngészőhöz (Chrome, Firefox). Utóbbira pedig már nem csak a ., hanem a Ctrl + F kombináció esetén is számíthatunk. Ilyenkor az oldal a Safarihoz hasonlóan elsötétedik, ezáltal jobban kiemelve a találatokat.

A címsáv is új ruhát kapott, ráadásul már típusok szerint rendezi a találatokat, az Internet Explorer 8-hoz hasonlóan. Arra is van lehetőség, hogy az elgépelt előzményeket közvetlenül a legördülő listából töröljük.

Tovább menve előbb-utóbb belebotlunk az új, nem modális ablakokba is. Például egy JavaScript által feldobott szövegbeviteli mező már nem blokkolja a teljes böngészőt, hanem elegánsan elsötétíti az aktív fület, ezzel is magára irányítva a figyelmet. Általában is jellemzőek ezek az apró figyelmességek, amiket a Vega tesz lehetővé, és véleményem szerint nagyban hozzájárulnak a böngészési élményhez.

Privát böngészés és más új funkciók

Az Opera az utóbbi néhány évben inkább a saját pecsenyéjét sütögette, miközben a kirobbanó böngészőháborúban újabb és újabb "fegyvereket" fejlesztettek ki a felek, különböző funkciók képében. Amikor már elég nyilvánvaló volt a lemaradás az Opera elkezdte beépíteni a népszerűvé vált újításokat. Ez nem ment egyik napról a másikra: az első jelentős lépést az Opera 10-el tették meg. A 10.5-el elérkezett a második fázis: a böngészőben végre helyet kapott a privát böngészés, közkeletű nevén a pornó mód.

Ebben az esetben az Opera ugyanazt játszotta, amit általában a többiek szoktak: késve implementált egy funkciót, és hozzáadta a maga meglátásait. Így esett, hogy az Operában nem csak új privát ablakot, de privát füleket is lehet nyitni a már meglévők mellé. Bezáráskor sem kell válogatni, egyetlen kattintással bezárhatjuk az összes dugi oldalunkat.

Az ilyen füleken begépelt címeinket a böngésző nem jegyzi meg, a sütiket bezárás után törli, és a letöltésein sem jelennek meg a Letöltések fülön. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy nyomainkat csak a saját gépünkről tüntetjük el, a privát mód nem jelent névtelen böngészést!

Bár nincs más jelentős újítás (nem mintha eddig nem lett volna elég), azért van még az Opera tarsolyában 1-2 apróság. Például most már a Java-t is beépülőként használja, ami elvileg javítja az ezt használó oldalakkal való kompatibilitást.

Említést érdemel még a külső letöltéskezelők jobb támogatása is. Ezen felül beépítettek egy beépülő (pl. Flash) szűrő opciót, ami minden ilyen elemet blokkol, és csak kattintással indítja el azokat. Nem nagy dolog, de igen hasznos lehet.

Opera használók körében szokássá vált, hogy bizonyos webes elemeket a gyorsítótárban "turkálva" töltsenek le. A megújult opera:cache sokkal nagyobb teret biztosít ezeknek a kezdeményezéseknek. Mint ahogy az opera:config is, ami nem csak tartalmát, de megjelenését tekintve is megváltozott. Végre belekerült az elemenkénti súgó, sajnos a nagy kapkodásban ennek tartalmát már nem töltötték fel...

Minialkalmazások újratöltve

Megjelenésük óta nagy vitákat generálnak a minialkalmazások. Akik - helytelenül - a Firefox kiterjesztések operás alternatíváit várták, azok bizony csalódtak. Több, mint 1000 letölthető minialkalmazással a hátunk mögött nem nevezhetjük éppenséggel sikertelennek az Opera kezdeményezését, de nem mondhatjuk világrengetőnek sem.

Ez részben az Opera hibája is, hiszen a widget-motor képességei sokáig korlátozottak voltak, és az igazi célként megjelölhető interoperabilitás sem lehetséges megfelelő Opera Mobile verzió nélkül. Előbbinek azonban vége, a minialkalmazások végre felnőttek. Ha tömören kellene fogalmazni azt mondanám, amolyan se veled, se nélküled viszonyba kerültek az Operával.

Veled, hiszen az Opera megléte szükséges a futtatásukhoz, és úgy általában elég sok funkciót képesek kihasználni, például a fájlok írásának és olvasásának képességét, az integrált jelszókezelő és üzenetablakok használatát, vagy éppen a Dragonfly-on keresztüli hibamentesítést.

Viszont nélküled, hiszen a minialkalmazások mostantól külön programként települnek, külön processzben futnak (ami jót tesz a stabilitásnak is), és ehhez az Operának sem kell mennie. Ugyanakkor mind a telepítést, mind az eltávolítást továbbra is elvégezhetjük az Opera használatával.

Dragonfly

Alapjába véve fejlesztése nem kapcsolódik szorosan az Operához, de mindenképpen fontos megemlíteni az Opera hibamentesítő eszközét, a Dragonfly-t. bemutatása óta meglehetősen sok idő telt el, és bár sokat fejlődött, még mindig messze a vége. Viszont az Opera 10.5 megjelenése több szempontból is mérföldkő volt a számára.

Egyrészt, mint azt már korábban megírtuk, a Dragonfly teljesen nyílt projektté vált. Másrészt a Presto 2.5 debütálásával beértek azok a fejlesztések, amik a Dragonfly alapját képezik. Mivel a program teljesen JavaScriptben íródott, a Carakan motor már önmagában is igen jelentős sebességtöbbletet biztosít számára.

Ennél is fontosabb azonban, hogy nagyjából letisztult a hibamentesíteni kívánt objektum és a Dragonfly kommunikációját lehetővé tevő Scope protokoll, ami az XML mellett immár a JSON-t és a Protocol Buffers leírónyelveket is támogatja. Ennek következtében, a stabil alapokra várhatóan gyorsabb ütemben érkeznek majd az érdemi, látható fejlesztések.

Egy részük már használható is, például az elem-kijelölés, vagy a színvizsgáló, nagyító alkalmazás. Újításként helyet kapott még a tárhely fül is, ahol az oldal által használt sütiket, valamint a webstorage és webSQL elemeket követhetjük figyelemmel. Az már csak hab a tortán, hogy az Elem vizsgálata menüponttal az eddiginél sokkal gyorsabban és célirányosabban indíthatjuk el a Dragonfly-t.

Összegzés, mit hoz a jövő

Személy szerint úgy látom, hogy a kapkodásból eredő hibák ellenére is az Opera 10.5 az utóbbi évek legfontosabb kiadása, utoljára talán csak a 7-es verzió hozott ennyi változást. Itt most nem pusztán arról van szó, hogy sok dolog megváltozott (többnyire előnyére), hanem arról is, hogy az Opera képes volt erőt demonstrálni, amikor szükség volt rá.

Nem mellesleg számos mostani fejlesztés minden nagyszerűsége ellenére "csak" a jövő megalapozását szolgálta. A legszebb példa erre a Vega, ami vélhetőleg a közeli jövőben (Opera 10.6?) hardveres gyorsítást kap, ami túlzás nélkül új távlatokat nyithat a felhasználói felület használatában.

Addig is a következő feladat a most hiányzó Linuxos és Mac-es változatok mielőbbi befejezése, a Windowsos verzió javítgatása mellett. A platform integráció ezeknél a rendszereknél is kiemelt szerepet kapott, ami mindenképpen jó hír az alternatívák szerelmeseinek. Az már látható, hogy az Opera jobban fókuszál a kiemelt projektekre, és kellő energiákat összpontosítva meglepően gyors fejlesztési ütemre képes.

Ha Windowst használsz, akkor már ezt sem kell megvárnod, hiszen a végleges Opera 10.5 már elérhető:

Opera 10.5 for Windows letöltése.