Magyar Opera

Címkék » Vivaldi


A böngészők piaci részesedése

Egy-egy böngésző piaci elterjedése óriási jelentőséggel bír manapság. Minél nagyobb szeletet birtokol egy gyártó, annál nagyobb beleszólása van a webes szabványok alakulásába, annál több webes szolgáltatást tud a saját képére formálni, és nem utolsó sorban, annál több reklám bevételre tehet szert.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet ezt mérni. Egyrészt a böngészők fejlesztői látják a saját letöltési statisztikájukat, és a világszerte internetezők becsült számához képest tudják ezt viszonyítani. Nem nehéz belátni, hogy ez nem valami pontos.

Másrészt a weboldalak kódjában különféle mérőkódokat lehet elhelyezni, amik többek között a böngésző nevét és verziószámát is továbbítják egy szervernek, ami folyamatosan összesíti az adatokat. Ez már sokkal pontosabb képet ad, de itt is figyelembe kell venni néhány szempontot. Egyrészt bizonyos böngészők mesterségesen felülreprezentáltak lehetnek azért, mert egy adott eszközön az eszköz és az alapértelmezett böngésző gyártója gátolja más böngészők fejlesztését, vagy mert egyes országokban államilag "javasolják" bizonyos böngészők használatát.

Másrészt ha világszintű statisztikát akarunk nézni, akkor fontos az adott mérő szolgáltatás és a böngészők földrajzi elterjedtségének viszonyát felismerni. Például a Yandex statisztika világszinten biztosan felül méri a Yandex böngészőt, hiszen mindkettőt főleg orosz területeken használják, ezért A Yandex böngészővel több olyan weboldalt néznek meg, amiben elhelyezték a Yandex mérőkódját, mint más böngészőkkel. Ezzel szemben például a Google Analytics biztosan alul méri a Baidu böngészőt, amit főleg Kínában használnak, ahol viszont a helyi weblapok csak elvétve tartalmazzák a Google mérőkódját. Ezt a mérést végző cégek gyakran statisztikai módszerekkel próbálják korrigálni, ami viszont így a közzétett adatokban okozhat akár sok százaléknyi eltérést is.

Harmadrészt külön ki kell emelni, hogy mit tekintünk 100%-nak. Régen ez egyszerű volt, mert csak személyi számítógépeken futottak böngészők. Manapság viszont már hasonló számban vannak hordozható készülékek (okos telefon, táblagép), és egyre több okos TV és játék konzol is megjelenik a mérésekben.

A helyzet tehát nem egyszerű, de egy nagyságrendbeli képet azért kaphatunk, ha megnézzük több mérő szolgáltatás adatait is. Erre a Wikipédia szolgáltat egy jó összefoglalót.

Opera vs. Vivaldi

A mi szempontunkból most a két kiemelt versenyző érdekes. Mivel a Vivaldi (még) nem rendelkezik mobilos kiadással, ezért csak az asztali statisztikákat fogjuk összevetni. Egyébként az Opera Mobile és Mini együtt 1-5% között mozog a különböző mérést végző cégeknél.

Mérést végző Opera Vivaldi
NetMarketShare 1,58% 0,13%
StatCounter 2,47% 0,05%
W3Counter 3,2% N/A
Wikimedia 1,4% 0,0%
Világszintű piaci részesedés az asztali böngészők között (2018. június)

Az Opera motor váltása szinte napra pontosan 5 éve volt. A StatCounter mérései szerint az azt megelőző kb. egy évben a stabil, 2% körüli piaci részesedése 1% környékére csökkent, azóta viszont lassan, de folyamatosan növekedve újra elérte és meg is haladta a 2%-ot.

Eközben a Vivaldi, aminek az első stabil kiadása kicsivel több, mint két éve jelent meg, szinte mérési hibahatáron belül mozog. Az biztos, hogy a szinkronizálás, a levelező kliens és a mobilos kiadás lendíteni fog a felhasználók számán, de kérdés, hogy ez mikor történik, és mekkora mértékben érezteti majd a hatását.

Ez a bejegyzés eredetileg kommentnek készült, de kicsit megszaladt a kezem. :)

Hogyan tovább?

Ahogy észrevettétek, az elmúlt hónapokban elég kevés új bejegyzés született, és ennek csak az egyik oka az, hogy nem volt túl sok időm ezzel foglalkozni. A másik ok az, hogy az Opera fejlesztése olyan irányt vett, mikor nem nagyon van miről írni. Az új funkciók egyszerűen csak működnek. Nincsenek tippek, trükkök, beállítási lehetőségek.

Ezzel párhuzamosan egyre több olvasói igény van arra, hogy a Vivaldi több figyelmet kapjon. Ehhez az alábbi opciók közül kell választani:

  • A Magyar Opera átalakul Vivaldi bloggá.
  • A Magyar Opera átalakul hibrid Opera/Vivaldi bloggá.
  • A Magyar Opera marad a jelenlegi formájában, és:
    • Létrehozunk egy külön Vivaldi blogot.
    • Létrehozunk egy magyar nyelvű részleget a hivatalosa Vivaldi fórumon.

Szerintem a legjobb megoldás az lenne, ha ez a blog maradna így, ahogy most van, és a Vivaldi fórumon rendezkednénk be. Jelenleg nem nagyon van olyan funkció a Vivaldiban, amit ne lehetne egyedül felfedezni, de később, ha lesz rá igény és vállalkozó, aki megcsinálja, akkor egy külön oldalt is lehetne ennek indítani. Addig is szerintem bőven elég egy magyar részleg a Vivaldi fórumon. Ennek a kialakításában tudok segíteni, aztán már csak be kell lakni.

Egy ilyen fórumon lehetne GyIK-et fenntartani, segítséget kérni és magyar nyelven csevegni egymás között, miközben az angolul tudóknak karnyújtásnyira lennének a fejlesztői kiadások vagy éppen a funkciókérések topicjai.

A Magyar Operát azért lenne célszerű jelenlegi formájában megtartani, mert vannak még aktív Opera felhasználók, és a jövőben akár egy fellendülés is jöhet. Én követem még annyira az Opera fejlesztéseit, hogy az új kiadásokról tudok írni, de ha valaki szeretne aktívabban közreműködni, akkor jelentkezzen szerkesztői jogosultságért, és írhatja a bejegyzéseket.

Vitassuk ezt meg, aztán lépjünk valamerre!

Vivaldi 1.0.435.22 – hibajavítások és reggeli

A stabil kiadás előtt elsősorban a magasabb prioritást élvező hibákat semlegesítik.

vivaldi_1_0_435_22.jpg

Könnyen elképzelhető, hogy már jövő hét kedden elkészül az 1.0-s verzió, ugyanis a Vivaldi alapítói közül ketten (Jon és Tatsuki) reggelivel összekötött beszélgetésre hívják a nagyérdeműt – az összejövetel Palo Altóban, a Skandináv Innovációs Házban lesz.

Az aktuális bejegyzésben a fejlesztők a fentieken kívül megemlítették, hogy (magyar idő szerint) április 1-jén  éjjel 4 órakor a Vivaldi.net karbantartás miatt nagyjából 30 percig elérhetetlen lesz.

Letöltés (1.0.435.22)

Vivaldi 1.0.435.5 – küszöbön a végleges

Hamarosan elkészül a Vivaldi első stabil kiadása, a napokban már az utolsó simításokat végzik a fejlesztők. A mai előzetesben javult az importálás az Opera 12 böngészőből – most már a mesterjelszóval védett jelszavak importálása is támogatott –, ezenkívül ismét működnek a bookmarkletek. A további részletek a kiadási jegyzékben olvashatóak, melyet ide kattintva találhatunk meg.

A hivatalos bejegyzés a fentieken kívül megerősíti, hogy az 1.0-s kiadás után is ugyanúgy folytatódik majd a munka, mint eddig. A gyakorlatban ez feltehetően azt jelenti, hogy továbbra is heti rendszerességgel érkeznek az előzetes verziók különféle javításokkal és új funkciókkal.

Letöltés (1.0.435.5)

Vivaldi bemutató

Emailben kaptunk egy részletes bemutatót a jelenleg 3. béta kiadásánál tartó Vivalvi böngészőről. Kellemes olvasást!
A cikket köszönjük Sárkánybaby-nek.

Úgy gondolom, sem a Vivaldit, sem a Vivaldi csapatát nem kell bemutatnom senkinek, de talán nem árt, ha így több, mint egy évvel a legelső megjelenés (és a harmadik béta) után ténylegesen beszélünk egy kicsit Jon von Tetzchner új böngészőjéről.

Nem egyszerű művelet egy csokorba szedni a Vivaldi funkcióit, napestig lehetne sorolni a részleteket.
Azért én megpróbálkozok összefoglalni a lényeget.

Gyorshívó

A legelső dolog, ami szembejön, ha az ember megnyitja a böngészőt. A Vivaldi gyorshívója nagyon hasonlít az Opera (legyen az 12 alatt vagy fölött) gyorshívójára. Több gyorshívó mappa készíthető, vagy létező mappa alakítható azzá. Mivel a gyorshívó lapok maguk speciális könyvjelzőknek tekinthetők speciális mappákban, így a felvételük is a címsáv könyvjelző ikonján keresztül zajlik, ahol explicit módon kell megadni a (tetszőleges) gyorshívó mappát. (Vagyis közvetlenül "felvétel gyorshívóként" opció nincs.)

Erről az oldalról elérhető továbbá a standard Chromium előzménylista, és a Vivaldi könyvjelzőkezelője.

A gyorshívó beállításait (háttér, viselkedés, stb) a V gomb -> Eszközök -> Beállítások -> Induló oldal alatt lehet megváltoztatni. A lapok elrendezésére vonatkozóan vajmi kevés beállítás van, úgyhogy aki irtózik a görgetősávtól a gyorshívóban, annak javaslom a kezelőfelület skálázását és/vagy a mappázást.

Könyvjelzők

Ha már megemlítettem, akkor jöjjön a könyvjelzőkezelő. Ezt a funkciót háromfelől lehet elérni: a gyorshívóból, menüből (V menü -> Eszközök -> Könyvjelzők), vagy az oldalsávról. Az elmentett lapokhoz menthető cím, leírás, becenév, és előnézeti kép is. Előbbi háromra keresni is lehet (több-kevesebb sikerrel, a fejlesztések folyamatosak), és rendezhetőek tetszőleges sorrendben.

Speciális könyvjelző mappák a gyorshívómappák és a kuka mappa. Ez utóbbi jelenleg művel érdekes dolgokat (pl felvehető bele és a kukázott mappákba is új könyvjelző), de egy kis odafigyeléssel kiküszöbölhető, és odafigyelés nélkül sem jár feltétlenül összeomlással vagy adatvesztéssel.

Aki a könyvjelzősort részesíti előnyben az oldalsáv fájával szemben, az kijelölhet egy mappát a címsor alá (az igazán elvetemültek pedig akár a teljes gyökeret beállíthatják könyvjelzősornak a Beállítások -> Megjelenítés alatt).

Egyelőre sajnos a könyvjelzők és személyes adatok exportálására nincs lehetőség, de tud importálni az Operából (12 és fölötte), Chrome-ból, Internet Explorerből, Vivaldiból és egyszerűen HTML fájlból.

Fülek

A Vivaldi gyöngyszeme, tuli-virágszála, legfőbb éke a fülek kezelése. Aki jobb szereti a füleket oldalt, esetleg az ablak alján tudni, annak a Vivaldi telitalálat. Visszatért a fülcsoportosítás, amely akár automatikusan egy csoportba foglalja a hasonló oldalakat. A fülcsoportokat mozaikosan is el lehet rendezni, így több oldalt tarthatunk egyszerre szemmel.

A fülek zárolására lehetőség van, ezek mind a fülsáv elejére (vagy éppen tetejére) ugranak a már megszokott módon. Viselkedésük is választható: az újonnan nyitott fül pozíciója, bezárásuk vagy bejárásuk sorrendje módosítható, mindenki megtalálja a számítását.

A kukagomb visszatért, a bezárt lapok a megszokott módon újranyithatóak. A dolog szépsége, hogy egy frissen nyílt böngészőből is megnyithatóak a korábban bezárt lapok, sőt a bezárt ablakok az azokhoz tartozó fülekkel együtt.

Oldalsáv

A funkció, ami alanyi jogon a legelső snapshot óta velünk van. Jelenleg csak négy gomb foglal itt helyet, a már említett könyvjelzőkezelő, a letöltéskezelő, a jegyzetek gombja és webpanel gomb.

A letöltéskezelő bár nem olyan kifinomult és szép, mint az O12 letöltések lapja, de a célnak megfelel. Beállítható a viselkedése, letöltésnél vagy automatikusan megadott helyre (alaphelyzetben ez ugye a letöltések mappa) kerül a fájlunk, vagy rákérdezhet a böngésző, mit szeretnénk kezdeni vele. A letöltéskezelőben lehetőség van keresni fájlnévre, a letöltések maguk pedig leállíthatóak, újraindíthatóak, eltávolíthatóak, az elkészült lista pedig törölhető.

A jegyzetek funkciója sokaknak ismerős lehet, bár némileg változott. A linkelt jegyzetek az elmentett szövegek mellett a tételhez fűzött linkeket is megnyitják. Képernyőmentések is lőhetők a szöveg mellé, mappázás lehetséges, a keresés itt is támogatott. Különböző oldalakon elmenthetőek a szövegkijelölések, de mivel ezekben a beépített jegyzettömbökben elég nagy mennyiségű adat tárolható, így sajnos már nem illeszthetőek be keresőmezőkbe.

Kuka is van, bár a könyvjelzőkhöz hasonlóan ez is egy speciális mappa a maga mindenféle furcsa bogarával együtt.

A webpanel viszont újdonság: kis felületre, a böngésző oldalán nyitható egy oldal, ami lapváltáskor is nyitva marad. Mivel ez a mobilos oldalakkal a legszebb, ezért célszerű vagy egyből mobil URL-t megadni, vagy a panelen átváltani mobilos felületre.

Az oldalsáv megjelenítési és viselkedési beállításait a Beállítások -> Panel, illetve helyi menüből lehet elérni.

Címsáv

Pár szó erről is. A szokásos vissza-előre gombok mellett előre és továbbtekerésre is lehetőség van (természetesen kikapcsolható), persze csak azokon az oldalakon, amik támogatják ezt a lehetőséget. A jó öreg home gomb is tiszteletét teszi, a jobb szélen pedig választható motoros keresősáv és a kiterjesztések gombjai vannak.

Billentyűkombinációk, egér gesztusok

A billentyűzongoristák nem fognak csalódni, a böngésző nagyja elérhető és bejárható kizárólag billentyűkombinációk használatával, melyeket természetesen módosítani is lehet. Akinek az egér áll inkább a kezére, annak a gesztusok hozhatnak könnyebbséget a kezelésben.

Egyéb extrák

A korábbról ismert kulcsszavas keresés a Vivaldiban is megjelenik, sőt két kattintással újak is felvehetők az adott keresőmezők helyi menüjéből.

A Chrome kiterjesztések csont nélkül működnek Vivaldi alatt is. Elérni ezeket a V menü -> Eszközök -> Kiterjesztések menüpont alatt lehet.

Az F2-vel nyitható gyorsparancsok ablakban kereshetünk a parancsok és a megnyitott ablakok között.
Az állapotsoron beállítható az aktuális lap mérete, megjelenése (képek, módosított CSS).

A böngésző ezen túl rendelkezik jelszókezelővel, 49 különböző nyelven (többé-kevésbé) beszél, a GUI különféleképpen módosítható (a bátrabbak és elszántabbak akár a forrás CSS-t is megpróbálhatják bütykölni), támogatja a finom görgetést, a privát böngészést, a háttérben levő füleken megjelenik a betöltősáv, beállítható rájuk az olvasatlan jelzés, ezeket lehet hibernálni is, és a munkamenetek menthetőek, betölthetőek.

És mit hoz a jövő?

Várható a beépített levelező program is M3 néven, ami fejlesztés alatt van, de látni valószínűleg csak a stabil verziót fogjuk. Tervben van a Sync is, ami a személyes adatokat mentené felhőbe, hogy onnan minden eszközünk elérje azokat. Tetzchner szeretne majd fejleszteni a mobil-tablet piacra is, de addig nagyon-nagyon sok víznek kell lefolynia még a Dunán.

Bár bétáról van szó, szerénységem két kezén meg tudja számolni, hogy hányszor omlott össze a program az elmúlt év alatt. A Vivaldi gyorsasága látványosan sokat fejlődött ez időszakban, öröm nézni a rohamos fejlődését.

Jelenleg két csatornán folyik a fejlesztés, a béta megjelenések kikerülnek a hivatalos Vivaldi oldalra is (http://vivaldi.com), míg a snapshotok a hivatalos blogon (http://vivaldi.net) kerülnek közszemlére a teljes, és sokszor igen terjedelmes changelog kíséretében.

A Vivaldi letölthető Windowsra, Mac-re és Linuxra, a szivárvány minden bitjében. Ez utóbbi esetben RPM és DEB csomagokat lehet leszedni a hivatalos oldalról, de érdemes szétnézni az adott disztribúció repository-jában.