Magyar Opera

Címkék » Funkciók_az_Operában


Funkciók az Operában: Hírolvasó

A régi Opera felhasználók által egyik legjobban hiányolt funkció a beépített RSS olvasó volt. A motorváltás után a fejlesztők először teljesen elzárkóztak tőle, aztán sokáig csak egy értelmetlen formában létezett, ahol egy előre megadott listában lévő oldalakra lehetett csak feliratkozni. Végül hosszú győzködés után elkészült, így a Hírolvasóba most már tetszőleges RSS vagy Atom forrást szolgáltató oldalt felvehetünk.

A Hírolvasó a menüből vagy a kezdőlap navigációs sávjából nyitható meg. A Forrás hozzáadása menüpontra kattintva egyrészt egy előre megadott, de nagyméretű listából válogathatunk nyelv és témakör szerint. (Sajnos a magyar nyelv nincs a listában.) Másrészt kulcsszavas keresésre is van lehetőség. Harmadrészt a keresőmezőt használhatjuk arra is, hogy egy RSS forrással rendelkező weboldal címét beillesszük. Ilyenkor a böngésző megkeresi az oldalhoz tartozó hírforrást (ha van), és felkínálja a feliratkozáshoz.

Ez a lehetőség akkor lehet hasznos, ha valaki csak néhány forrásra szeretne feliratkozni. Aki szeret böngészés közben válogatni, az bekapcsolhatja a Beállításokban a hírforrás detektálót. Ez egy újságpapír ikonnal jelzi, ha egy oldalon hírforrás érhető el. A gombra kattintva pedig az elérhető forrásokra lehet feliratkozni.

Az előre felkínált és manuálisan hozzáadott forrásokat egy közös listában is át lehet nézni. Ezen kívül van egy Top 50 lista, ami az adott nyelven megjelent legnépeszerűbb cikkeket mutatja. Sajnos a hírforrásokat nem lehet mappázni, és ami ennél nagyobb probléma, hogy egyelőre átnevezni sem. Ez a saját forrásoknál időnként okozhat problémát.

A feliratkozások egyelőre nem szinkronizálódnak. A cikkeket csak az adott oldal megnyitása után lehet olvasni, és az elolvasott híreket sem lehet megjelölni. Az új híreket viszont jelzi a program a kezdőlap navigációs sávján. A frissítés időközét a Beállításokban lehet megváltoztatni.

Azt látjuk, hogy a beépített hírolvasó nem egy profi kliens. Akinek ennél többre van szüksége, az valamilyen külső programot kell, hogy használjon. Arra viszont jó, hogy a ritkán látogatott oldalakon megjelenő cikkekről értesítsen minket. Mégis csak könnyebb egy listát végiggörgetni, mint akár több tucat oldalt egyesével megnyitni.

Funkciók az Operában: Tartalomblokkoló

Az Opera nagyjából két hónapja alaposan megbolygatta az állóvizet, amikor bejelentette, hogy natív tartalomblokkolót épít a böngészőibe. Saját méréseikre alapozva azt tapasztalták, hogy a weboldalakon megjelenő reklámok többsége nem csak a felhasználói élményt rontja, hanem jelentős mértékben használja a számítógépek processzor, memória és sávszélesség erőforrásait is. A statisztikák alapján az oldalbetöltés sebessége átlagosan 60, de akár 90 százalékkal is javulhat a tartalomblokkoló használatával. Ezzel párhuzamosan a böngésző memóriaigénye több, mint 50 százalékkal csökken. Meg kell ugyan jegyezni, hogy ezek laboratóriumi adatok, de ennek ellenére a számok meglehetősen impozánsak.

A tartalomblokkoló a bővítmények terén kvázi-szabványnak számító EasyListet, és a hozzá kapcsolódó EasyPrivacy-t használja. (Ez utóbbi a különböző nyomkövető megoldásokat hivatott eltüntetni a weboldalakról.) A funkció igazi előnye ott jelentkezik, hogy a tartalmak blokkolása már a weblap (DOM) összeállításakor megtörténik, ezért az Opera megoldása némivel gyorsabb az ugyanolyan listát használó bővítményekhez képest. Hátrány viszont, hogy manuális elem blokkolásra nincs lehetőség.

Felhasználóknak

A tartalomblokkoló alapértelmezetten ugyan ki van kapcsolva, de a Beállításokban az Adatvédelem és biztonság aloldalon egy kattintással bekapcsolhatjuk. Innentől kezdve a címsáv jobb oldalán egy pajzs ikon jelzi, hogy a tartalomblokkoló végzi a dolgát. Az ikonra kattintva egy gyors statisztikát látunk a kiszűrt tartalmak számának alakulásáról, és egy kapcsoló segítségével fehérlistázhatjuk az adott oldalt, azaz engedélyezhetjük a reklámok megjelenítését.

A 38-as verziótól kezdve saját listák importálására is lesz lehetőség. Az egyetlen kitétel, hogy a listának az EasyList szintaxisát kell követni. Kényelmetlenség lesz viszont, hogy a listákat csak saját gépről lehet betölteni, online forrásból nem. Ezt biztonsági okokkal indokolták a fejlesztők, de még megfontolás alatt áll a bővítményekhez hasonló egy kattintásos "feliratkozás" lehetősége.

Tartalom szolgáltatóknak

Az Opera tisztában van vele, hogy a reklámozás az ingyenes üzleti modell alapja, hiszen az egyik leányvállalata is reklám szolgáltató. Ugyanakkor a saját méréseik és a felhasználók visszajelzései alapján úgy gondolják, hogy a jelenlegi megoldás már nem fenntartható. Szükség van a reklámok erőforrás igényeinek optimalizálására, és a megjelenítés módjának konszolidálására. (Lásd: felugró, villogó, hangos, automatikusan induló, egész képernyőt kitakaró reklámok.)

Éppen ezért a böngésző tartalmaz egy sebességmérőt is, amivel az egyes oldalak betöltési sebességét lehet összehasonlítani ki- és bekapcsolt tartalomblokkolás mellett. Ezt az eszközt szintén a címsávban lévő pajzs ikonra kattintva lehet elérni. (Mivel az oldalbetöltés sebessége a hálózattól is függ, ezért a tesztet érdemes többször is lefuttatni, és a kapott eredményeket átlagolni.) Az Opera ezzel kívánja felhívni a tartalom szolgáltatók figyelmét arra, hogy milyen jelentős többletterhelést okoz a reklámok betöltése.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy más böngészők átveszik-e ezt a funkciót, vagy nem, de a statisztikák alapján évről évre egyre többen telepítenek ilyen bővítményeket, ezért nem kizárt, hogy az Opera megint egy trendet indít el. Az biztos, hogy az asztali kiadás mellett a mobilos kiadások is megkapták, vagy a közeljövőben meg fogják kapni a beépített blokkolót.

Funkciók az Operában: Könyvjelzők

Jellemző az új Opera fejlesztési politikájára, hogy az egyik leginkább hányattatott sorsú funkciója pont az egyik legalapvetőbb része a böngészőknek. A motorváltás után a fejlesztők úgy gondolták, hogy a könyvjelzőket már senki sem használja. Aki mégis, annak meg ott volt a mappázható Gyorshívó. Ebben van némi igazság, hiszen az elmúlt évtizedben a keresőmotorok annyit fejlődtek, hogy sokszor kiváltják ezt a feladatot. Azonban nem minden esetben. A fejlesztőknek rá kellett jönni, hogy nem egy rétegigényről van szó, így végül nyögvenyelősen, de elkészítették ezt a szolgáltatást is.

Kétségtelen, hogy a kockáknak hiányozhat néhány hasznos apróság a régi Operából, de összességében azt lehet mondani, hogy egy igen jó megoldás született. Amilyen körülményesen készült el, annyira jó lett az új Opera könyvjelzőkezelője. Lássuk, hogy mit tud!

A Könyvjelzők belső lap

Egy fájlkezelőhöz hasonló felület. Bal oldalon egy faszerkezetben láthatók a mappák, jobb oldalon pedig az éppen kiválasztott mappa tartalma. A fejlesztők jól felismerték, hogy szükség lehet a vizualitásra, ezért a klasszikus lista mellett két előnézeti képeket is tartalmazó elrendezés közül is választhatunk. (Érdekes megjegyezni, hogy egy időben a Chrome fejlesztői is kísérleteztek ugyanilyen megoldással, de ők végül teljesen elvetették, és maradtak egy fapadosabb felületnél.)

A mentett elemek kereshetők, szerkeszthetők és törölhetők. A törölt elemek szerencsére egy Kuka mappába kerülnek, ahonnan később vissza tudjuk állítani őket. Nem működik viszont ilyen jól a rendezés. A mappák helyi menüjéből ugyan lehet ábécé sorrendbe rendezni, utána viszont már nem tudjuk visszarendezni őket időrendbe. Szerencsére a keresés a legtöbb esetben orvosolja ezt a problémát.

A régi felhasználóknak hiányozhatnak a kulcsszavak, amiket a könyvjelzőzött oldalakhoz lehetett rendelni. Ez a lehetőség valószínűleg már soha sem fog visszatérni. Viszont a címsávba gépelve a böngésző nem csak az Előzményekben, hanem a könyvjelzők között is keres, így a legtöbb esetben ez nem jelent problémát.

A Könyvjelzősáv és a Gyorshívó

A Könyvjelzősáv tulajdonképpen semmiben sem különbözik a Chrome vagy a Firefox megoldásától. Automatikusan elrejteni ugyan nem lehet, de be lehet rá állítani billentyűparancsot, illetve a 35-ös verziótól kezdve a könyvjelzőkezelőből és a könyvjelző menüből is lehet ki-be kapcsolni.

Egy másik speciális mappát képeznek a könyvjelzők között a Gyorshívó elemei. Ezek a böngésző kezdőlapján jelennek meg, és nevükhöz híven gyors elérést biztosítank a leggyakrabban látogatott oldalainkhoz. Itt is lehet mappákat létrehozni, de csak egy szint mélységig. Sajnos a dizájn eléggé szedett-vedett, de a 36-os verzióban elkezdődött a kezdőlapnak egy sokadik átszabása, és ez most végre tényleg jól néz ki.

Korábban volt egy Gyűjtőlap nevű belső oldal is a böngészőben, de ezt a könyvjelzőkezelő bevezetésével megszüntették. Ez a funkció egy nem hivatalos bővítmény formájában él tovább, bár a könyvjelzőkezelő is tökéletesen megfelel a célnak.

A könyvjelző menü

Egy összetett felület, amit a címsáv jobb oldalán látható szivecskére kattintva érhetünk el. Az ikonra kattintva kiválaszthatjuk a mappát és az előnézeti képet, illetve szerkeszthetjük a címet. A böngésző a munkamenet végéig megjegyzi az utoljára használt mappát, és azt kínálja fel legközelebb. Ha egy oldalt törölni akarunk, akkor egy kattintással ugyanitt a Kukába helyezhetjük.

Az előnézeti képnek a böngésző felajánlja az oldalon lévő képeket, az URL-ből generált csempét, illetve készíthetünk képernyőmentést is a weblapról. Hasznos lehet, hogy a képeket és a képernyőmentést is lehet nagyítani és mozgatni, így teljesen testre tudjuk szabni az előnézeti képet. Ez a kép fog ugyanis megjelenni a Gyorshívóban és a könyvjelzőkezelőben is.

Importálás és szinkronizálás

Egy böngésző váltásnál fontos tényező lehet, hogy az új program hogyan tudja a régi könyvjelzőit importálni. Az Operában a Beállításokban találjuk ezt a funkciót. Exportálni ugyan nem lehet, de ez csak látszólag probléma, mert más böngészőkben is van importlási lehetőség. Emellett a profil mappában található bookmarks fájlt is bármikor másolhatjuk.

Arról már korábban írtunk, hogy a szinkronizáláshoz is rögös út vezetett, de a könyvjelzők esetében ez már jól működik. A 35-ös verzióban végre a többszöröződési bugot is javítják, így ezen a téren nincs probléma.

Korábban volt egy lehetőség a könyvjelzők megosztására is, de ez nem volt igazán kidolgozva, és végül meg is szüntették.

Bővítmények

Ha mindez még nem lenne elég, az Opera teljes hozzáférést biztosít a könyjelzőkhöz a Chromium bookmarks API-ján keresztül. A bővítmények között vannak olyanok, amik az eszköztárhoz adnak hozzá egy gombot, és olyanok is, amik az oldalsávot használják.

A leghasznosabbak ezek közül kétségtelenül az oldalsáv bővítmények. Bár a főmenüben is található egy könyvjelzőfa, ennek a használata elég macerás. Az oldalsáv viszont kiváló erre a célra. Használhatunk akár egy sallangoktól mentes, egyszerűbb megoldást, vagy egy másikat, ami néhány szempontból még a beépített könyvjelzőkezelőnél is többet tud.

Összegzés

Nagy kár, hogy a motorváltás után nem kezdtek el rögtön a könyvjelzők kezelésén dolgozni, mert a jelenlegi állapot a hiányosságok ellenére is igen jól sikerült. Húzó tényező is lehetett volna a piacszerzésben. Látszik, hogy a fejlesztők rendszerben gondolkoztak, és nem csak egy sima listát akartak létrehozni.

Bár nagyon rögös út vezetett idáig, így utólag mondhatjuk azt, hogy az Operának sikerült egy kicsit újrafeltalálni a könyvjelzőzést. Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudjuk, mert ezt a funkciót jelenleg nem fejlesztik, de bízzunk benne, hogy legalább a hiányosságokat ki fogják pótolni előbb vagy utóbb.

Funkciók az Operában: Oldalsáv

Kétségtelen, hogy a régi Opera egyik leglátványosabb funkciója az oldalsáv volt. A motorváltás után, annak ellenére, hogy sokan kérték, a fejlesztők kategórikusan elzárkóztak az oldalsáv visszahozásától.

Aztán februárban két dolog is történt. A Vivaldi már a legelső publikus fejlesztői kiadásban tartalmazta az oldalsávot, és a Chromium fejlesztői blogján is megjelent egy indítvány egy esetleges oldalsáv API-val kapcsolatban. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a Chrome oldalsáv tervezete egy ponton lényegesen különbözik az összes többi böngésző oldalsávjának működési mechanizmusától.) Ettől függetlenül, vagy ennek hatására az Operás fejlesztők tőlük szokatlan gyorsasággal létrehozták az oldalsávot, amit a bővítmények egy újabb platformjának szántak.

A fejlesztés és a hibajavítás sajnos a desktop csapat átszervezésével egy csapásra megszűnt. A bővítmény fejlesztők számára sok kiaknázatlan lehetőség maradt benne, de az oldalsáv így is jól használható, és külön említésre méltó része a böngésző funkció kínálatának.

Mire jó?

Az oldalsáv tulajdonképpen egy eszköztár, amire bővítményeket lehet telepíteni. A kirakott gombok kattintásra egy-egy panelt hoznak létre. Hasonlóan az eszköztár gombjaihoz, az oldalsáv gombjain is lehetnek úgynevezett plecsnik, amik információval szolgálhatnak. Ellentétben viszont az eszköztár buborékokkal, a bővítmény tartalma itt nem fedi el a weboldalt, hanem mellette jelenik meg, és fókuszvesztés (pl.: fülváltás) után is látható marad. Így elsősorban olyan tartalmak megjelenítésre alkalmas, amiket folyamatosan el akarunk érni böngészés közben. (Külön érdekesség még, hogy az eszköztárral ellentétben az oldalsáv gombjait át lehet rendezni.)

Fejlesztenek is rá?

Az Opera bővítmény katalógusában jelenleg több, mint 30 bővítmény érhető el az oldalsávra. Ez nem olyan nagy szám, viszont az oldalsáv bővítmények többnyire minőségi munkák, és folyamatosan jelennek meg újabbak.

A legfontosabb funkciókra, mint a könyvjelző-, előzmény- és fülkezelés már most is több választási lehetőség létezik. Emellett megjelentek a jegyzetek kezelésére alkalmas bővítmények, amik szintén az oldalsávot használják. Egyszerűbb, és bonyolultabb, de több beállítási lehetőséget tartalmazó bővítmények közül választhatunk. Újabb kategóriát alkotnak azok a bővítmények, amik a népszerű közösségi oldalak mobil szolgáltatásait ágyazzák be az oldalsávba.

Bár az Opera saját fejlesztésű bővítményt még nem készített az oldalsávra, néhány lelkes bővítményfejlesztő már-már erre a területre specializálódott. Egyikük már egy egész bővítménycsaládot hozott létre, amik nem csak a dizájnjukban egyeznek meg, de remekül ki is egészítik egymást.

Hova tovább?

Ahogy korábban írtam, az oldalsáv jelenleg tökéletesen használható, mégis rejlenek még benne lehetőségek. Egyelőre csak az ablak bal oldalán lehet használni, és panelkapcsoló sincs. Fejlesztői oldalról pedig az API hiányosságai miatt nem lehet megvalósítani bizonyos ötleteket.

Azt, hogy az oldalsáv is csak egy újabb félkész funkció marad, vagy idővel folytatják majd a fejlesztést, egyelőre nem tudni.

Funkciók az Operában: Szinkronizálás

Hónapok óta tologatott új rovatunkban egy-egy szolgáltatást fogunk bemutatni az Operából. Ezek egy része más böngészőkben is megtalálható ugyan, mégis érdemes körüljárni, hogy az Operában mi hogy működik, és mik a különbségek.

Az egyik leginkább várt eszköz kétség kívül a szinkronizálás volt. Egy csúnya kudarc és hosszú hónapok munkája után viszont végre működik. Késznek azonban nem nevezhető. Verzióról verzióra kerülnek be ugyanis újabb dolgok a szinkronizált tartalmak körébe.

Tekintsük most át, hogy jelenleg mit tud a szinkronizálás!

Hogyan

A szolgáltatás használatához Opera fiókkal kell rendelkeznünk. Akinek volt régen myOperás fiókja, annak nincs több teendője. Akinek nem volt, az most regisztrálhat. Különböző email címekkel akár több fiókot is regisztrálhatunk, így különböző szinkronizálási profilokat is készíthetünk. Az Opera fiók létrehozása ingyenes, és használni lehet vele az összes Operás szolgáltatást a blogon történő hozzászólás kivételével.

Az Opera fiókba be lehet jelentkezni az Opera különböző weboldalain, de a böngésző eszköztárán elhelyezett gombra kattintva is.

A régi Opera Link még mindig működik, de teljesen elkülönül a jelenlegi szolgáltatástól! Csak a régi (11-12-es) Operával működik.

Mit

Az Opera 30 jelenleg a következő tartalmakat szinkronizálja:

  • Könyvjelzők (A gyorshívók is szinkronizálódnak, de a másik gépről áthozott gyorshívó elemek külön mappába kerülnek.)
  • Az éppen megnyitott lapok (Ezeket a "Lapok" nevű belső oldalon lehet kezelni.)
  • Néhány beállítás (Erről részleteket egyelőre nem tudni.)

Ezeken túl jelenleg a következő tartalmak szinkronizálásának fejlesztése van folyamatban:

  • Böngészési előzmények (O 31)
  • Mentett jelszavak (O 32)

A jelenleg fejlesztői állapotban lévő Opera 32 már tartalmaz egy aloldalt is a Beállításokban, ahol kiválaszthatjuk, hogy milyen tartalmakat szeretnénk szinkronizálni, és miket nem.

Hol

A legteljesebb szinkronizációs képességgel az asztali és az Androidos Opera rendelkezik. Az iOS-es és WP-s Mini jelenleg nagyon le van maradva, de a fejlesztések folyamatosan zajlanak ezeken a platformokon is.

Az Opera súgója naprakész táblázatot tartalmaz a szinkronizálással kapcsolatban.

A szolgáltatáshoz, ha minden igaz, akkor egy webes felület is készül, de ez jelenleg még nem működik.

Biztonság

A szinkronizálás szempontjából a legkritikusabb tartalom kétségkívül a mentett jelszavak. Ezeket a böngésző titkosítja, és visszafejteni is csak a böngésző tudja. Az Opera szervereire csak a titkosított adatok kerülnek fel. A böngésző alapértelmezetten az Opera fiók jelszavát használja a titkosításhoz, de a felhasználó beállíthat egy mesterjelszót is, ami semmilyen formában nem kerül át a szerverekre. A mesterjelszó a fentebb is linkelt Beállítások aloldalon állítható be, de csak a 32-es verziótól kezdődően.

Az Opera a jelszavak titkosításához a nigori protocolt használja. A szinkronizált adatok HTTPS kapcsolaton keresztül utaznak a felhasználó gépe és a szerver között.