Magyar Opera

Címkék » Blink


Mi történt az elmúlt évben?

Az új évi első bejegyzésben összefoglaljuk, hogy mi történt a Operával 2013-ban. A blog rendszeres olvasóinak nem sok újdonságot tartogat ez a bejegyzés, az alkalmi látogatók viszont most felvehetik a fonalat.

A történet februárban kezdődött, amikor az Opera Software bejelentette, hogy nyugdíjazza a Presto nevű, saját fejlesztésű böngészőmotorját, és ezentúl a nyílt forráskódú, de főleg a Google által fejlesztett Chromium projektre alapoz. A váltás okairól megoszlanak a vélemények, de a hivatalos indoklás szerint túl sok erőforrást emésztett fel a saját motor fejlesztése, és az ezzel együtt járó kompatibilitási hibák javítása. Bár némi kompromisszummal és néhány ügyes trükkel csökkenteni lehetett a nem vagy rosszul működő weboldalak számát, való igaz, hogy voltak problémák, amik egyre fokozódtak, ahogy az internetezési szokások egyre inkább a komplex webes alkalmazások irányába tolódtak. Ezen felül a 12-tes vonallal nagyon vakvágányra futottak a fejlesztők, hiszen a hardveres gyorsítás, a 64 bites felépítés és a pluginek külön processzben történő futtatása sem úgy működött, ahogy várták.

A váltás viszont drasztikus folyamatot indított el. A Presto nevű megjelenítő motort a Blink, a Carakan nevű JavaScript motort pedig a V8 váltotta. (Az első híradások szerint a WebKit motort használták volna, de néhány héttel később a Google bejelentette, hogy nagytakarítást hajt végre a forráskódban, és ezentúl Blink néven folytatják a fejlesztést. Az Opera is reagált a bejelentésre, és közölték, hogy ők is a Blinket fogják használni a jövőben.) Ezzel együtt lecserélték a kiegészítő platformot is, és mint később kiderült, még a szinkronizálást is. A korábbi böngésző tehát egy az egyben ment a kukába. A cél az volt, hogy a Chromiumot átvéve, lényegében csak egy felhasználói felületet fejlesztenek. Ennek érdekében a Chromiumnak azt a rétegét, ami a grafikus felület létrehozásáért felel, egy saját megoldásra cserélték, hogy ezzel megalapozzák a jövőbeli egyedi fejlesztéseket.

Az első fecske az Androidos Opera Mobile 14 volt, aminek márciusi, béta verziója még a WebKit motort használta. (A 13-mas verziót hivatalosan babonából ugrották át.) A kiadás rengeteg negatív kritikát kapott a hiányzó funkciók és az erőforrás igény miatt, aminek hatására az Opera később hivatalosan is elérhetővé tette a régebbi Mobile alkalmazást Classic néven.

A Mobile 14 stabil kiadása májusban jelent meg, rá egy hétre pedig kiadták a 15-ös verzió első bétáját, vagy ahogy ettől kezdve hívták, a Next-et. A 15-ös verzió már Windows és Mac rendszerekre is megjelent, és ezzel együtt átálltak a Google és a Mozilla által is alkalmazott gyorsított kiadási ütemezésre. Az eredmény mellbevágó volt. A hiányzó funkciók és az Opera szokás szerint csapnivaló kommunikációjának hála óriási gyűlölethullám indult útnak. Az egyetlen mentségük az volt, hogy az új verziók nem frissültek rá automatikusan a 12.x-es telepítésekre.

A 15-ös verzió stabil kiadása július elején jelent meg, az azt követő stabil kiadások pedig nagyjából két hónapos időközökkel. A vállalkozó kedvű felhasználók jelenleg a 18-as verzió stabil kiadását telepíthetik. Hogy mire? Windowsra, OS X-re és Androidra. A Linux felhasználóknak ugyanis még legalább márciusig várni kell az első pingvin barát kiadásra. Üde színfolt viszont a Coast néven futó, iPadre fejlesztett Opera, ami egy teljesen átszabott, érintőképernyőkre fejlesztett felülettel rendelkezik.

De térjünk vissza az Opera 18-hoz! Az, hogy létfontosságú funkciók hiányoznak belőle, nem kérdés. Ennek ellenére az elmúlt fél év alatt, ha lassan is, de szépen fejlődött.

  • Mára megtalálható benne a Rally mód (korábban Turbo),
  • a gyorshívó,
  • a könyvjelzősáv,
  • az egérmozdulatok,
  • a saját keresők készítése,
  • a fülek rögzítése,
  • a beépülő tartalmak (pluginek) kattintásra történő indítása,
  • a témák használata és a készítése,
  • és ha fél gázzal is, de már a szinkronizálás is működik.

Ez persze nem sok, és a már meglévő funkciók terén is van még hová fejlődni, de az átlagos felhasználók számára az új Opera már most is életképes alternatívát nyújt. Ez persze nem vígasztalja a kemény magot, akik sok egyedi funkciót most még kiegészítőkkel sem tudnak pótolni. Hiányzik többek között a rendes könyvjelző kezelő, a megnyitás ideiglenes könyvtárból, a jegyzetek, a fülek csoportosítása, a rendes jelszókezelő, vagy éppen a beépített levelező kliens.

Bár ami a levelező kliens illeti, az legalább egy külön alkalmazásban tovább használható. Az alapját a régi Opera adja, de a Presto nem csak ebben él tovább. Az Opera több cégnek is licenszeli a korábbi böngészőmotorját, és ez az oka annak, hogy a Presto még jó ideig biztosan nem lesz nyílt forráskódú, akármennyire is szeretné a kemény mag.

És hogy mit hoz a jövő? Na azt nem lehet megmondani. Az Opera kommunikációjánál talán csak a kínai csokimikulás rosszabb. Az biztos, hogy nem lesz minden régi funkció átmentve az új Operába, ugyanakkor a felhasználók nyomására rengeteget változtattak már a kezdeti elképzeléseiken. Ráadásul a tévhittel ellentétben nem csak a Chrome-ot másolják, hiszen egy kisebb csapat a Chromium fejlesztésén is dolgozik. Többek között az erőforrás igényt próbálják csökkenteni.

Összegezve tehát a 2013-mas év az Opera szempontjából felemásra sikerült. Jelenleg még nem lehet megmondani, hogy a böngésző bukását vagy felvirágzását indították el a váltással. Reméljük a legjobbakat!

Ez lesz az Opera 15-ben?

A most következő leírás teljes mértékben dqdb érdeme, aki napok óta bújja az Opera 15 különböző fájljait és az ezekből kinyerhető információkat most megosztotta velünk. Innentől őt idézném.

Teljesen szubjektív és találgatásszintű információk következnek. Nem vagyok sem az Opera fejlesztője, sem az Operához közeli hírforrás, egyszerűen a fájlok tartalma alapján spekulálok, hogy mi várható és mi nem. Remélem pozitív irányban sokszor megcáfol az Opera ASA, negatív irányban pedig egyszer sem.

Elöljáróban annyit, hogy az Opera 15 veszettül gyors, nagyon stabil, és sajnos nagyon buta.

Az elmúlt két napban az Opera 15 állományait vizsgálgatva megpróbáltam kideríteni, milyen feature várható valószínűleg, melyiknek nem találni nyomát, és melyik létezik már, csak még el van rejtve. A nézelődés során pár hülyeséget is sikerült leírnom, ezért most a korábbi hibákat kijavítva összefoglalnám a gondolataimat (tegnap csak az Opera fájljainak estem neki ahelyett, hogy a Chromiumot is párhuzamosan vizsgáltam volna).

Félig tévesen írtam korábban, hogy az Opera szépen profilozgatja az oldallátogatásokat és felhasználói statisztikát gyűjt a háttérben. Ez igaz is annyi kiegészítéssel, hogy Chromium örökség, nem az ő sajátjuk.

Az egyik fő információforrást az opera.exe-ben található szövegek képezték (kinyeréshez információ itt). Rengeteg szöveg, rengeteg zaj, de van rengeteg hasznos tartalom is, amiből lehet következtetni: parancssori paraméterek, a billentyűkombinációkhoz tartozó parancsok, C++ osztálynevek, hibaüzenetek, fájlnevek, SQL lekérdezések.

A másik nagy adathalmazt az opera.pak fájl (és a vele a Chromiumban párhuzamosan vizsgált resources.pak) dekódolt tartalma adta (szétbontási infó itt). 20000 alatt a két böngésző közös részei vannak. 20000-30000 között a Web Inspector, 38000 felett az Opera saját fájljai. Pár érdekesség: 38273 (billentyűkiosztás), 39010 (home), 39000 (about), 39008 (beállítások), 38268 (támogatott extension API-k). Mókás volt látni, hogy a beállításoknál még Chrome OS-t kezelő részek is szerepelnek a fájlban.

Az angol nyelvi fájlt (en.pak) hasonlóan lehet szétbontani, és az azonosítók terén ugyanez a szabály él.

Az Opera profiljában található SQLite és JSON fájlok is fontos információforrások voltak. Itt külön kiemelném, hogy azok a fájlok, amelyek neve szóközzel elválasztott nagy kezdőbetűs szavakból áll kiterjesztés nélkül, a Chromiumból jöttek. Azok a fájlok, amelyek neve csupa kisbetű, nincsen space és .db a kiterjesztésük, az Opera saját fejlesztései.

Akkor jöjjenek a tények (kevés) és találgatások (sok)!

Billentyűzetkiosztás
Átdefiniálható már most is akár (opera.pak:38273). Ez a fájl amúgy bőséges információforrás, sok funkcióra tartalmaz utalást. Jó hír, hogy a profilbeli Preferences fájl módosításával már most át lehet alakítani a működését.

A megoldás butább, mint az Opera 12-ben. Összetett makrókat nem lehet létrehozni, és nem érhető el parancs az összes funkcióhoz. Az valószínűleg csak bug, hogy jelenleg a Ctrl+Alt+valami kombinációk nem működnek.

Egérmozdulatok
Testreszabásnak nyoma sincsen, csak a beállításokban is megtalálható ki-bekapcsolást találtam. Abból kiindulva, hogy a billentyűkombinációk módosíthatóak, abban reménykedem, hogy itt is ez lesz.

Disk Cache
Módosítható a helye és elvileg a mérete is, de ez utóbbi még valószínűleg hibás.

Smooth scrolling
Már van most is, de alapértelmezetten le van tiltva, nálam még enyhén akadozik. Az opera.exe-t (vagy hordozható telepítésnél a launcher.exe-t) --enable-smooth-scrolling paraméterrel kell elindítani.

Fülek
Most ugyebár nincsen tab stacking, de van rá utaló jel: --enable-stacked-tab-strip parancssori paraméter az opera.exe-ben (nem működik).

A legutolsó bezárt fül újranyitható a Ctrl+Shift+T billentyűvel. A kuka gomb nem létezik, de az általa megjelenített menü az Opera menü alatt megtalálható.

A régi Ctrl+Tab/Ctrl+Shift+Tab működés visszahozható a billentyűzetkiosztás módosításával (ezt a 4 sort kell lecserélni):

"CycleBackwardInActivationList": [ "Ctrl+Shift+Tab" ],
"CycleForwardInActivationList": [ "Ctrl+Tab" ],
"SelectTabToTheLeft": [ "1" ],
"SelectTabToTheRight": [ "2" ],

Fit To Witdth
Most nincsen még, de a Ctrl+F11 már most is létező billentyűkombináció rá, szóval előbb-utóbb várható a megjelenése.

Spatial Navigation
Most nincsen még, de két ráutaló jel is van: léteznek a billentyűkombinációk és van --enable-spatial-navigation programparaméter is (kipróbáltam, egyik sem működik).

Fast Forward
Most nincsen még, de a Shift+X már most is létező billentyűkombináció rá, szóval előbb-utóbb várható a megjelenése.

Migrálás Opera 12-ről
Foglalkoznak vele, sztringek alapján készül hozzá a funkció (fájlnevek, mezőnevek, hibaüzenetek, osztálynevek láthatóak az opera.exe-ben), valószínűleg még nincsen készen, ezért inaktív. A fellelhető információk alapján következőket fogja átemelni teljes pompájában: jelszavak (mesterjelszó is), sütik, history, tanúsítványok, keresők, sessionök, speed dial, local+web storage, könyvjelzők, jegyzetek.

Egyedi menük
Sem az importálásnak (ennek mondjuk értelme sem lenne), sem a funkciónak nem találtam nyomát. Valószínűleg kód állítja jelenleg össze a menüket, így még találgatni sem találgatnék, hogy van-e rájuk esély.

Opera Link
Lesz, ezt a fejlesztők is megerősítették. A jelenleg három füles kezdőlap (speed dial, stash, discovery) valójában négy füles, a negyedik, jelenleg nem látható fülön a szinkronizálás kap helyet. Ennek tartalmát illetően nem tudok nyilatkozni, nem találtam sem HTML részletet, sem olyan JS kódot, ami ennek a képernyőnek a felépítésével foglalkozna.

Jelszókezelés
12.xx-ből importálás valószínűleg lesz, de a mostani megoldás a felületen és a profilban (Login Data fájl) 100%-ig a Chromium megoldása, Wandnak nyoma sincsen. Az egyetlen reménykedésre utaló nyom, hogy a beállításokon belüli PasswordManager osztályhoz egy komment alapján az Opera hozzányúlt, de gyakorlatilag karakterre pontosan megegyezik a Chromium változatával. Viszont a billentyűparancsok között található "PastePassword": ["Enter+Ctrl"], billentyűparancs reménykedésre adhat okot. Szóval esély van, még ha kicsi is, reménykedem, hogy a mostani jelszókezelőt időhiányból kaptuk, és lesz helyette később Wand.

Keresők
Erről Opera fejlesztői kijelentették, hogy lesz. Ami most van, az pár országfüggően előredefiniált kereső a default_partner_content.json fájlban (valamiféle hash-sel védett, nem módosítható). Emellett a Chromium megoldásával fel lehet venni már most is akár keresőket (amikor rájöttem, még nem tudtam, hogy ez a Chromium fájlja, csak utólag esett le :) ), de az alapértelmezetteket nem lehet törölni. Beállítási lehetőség nincsen, az ehhez szükséges felületeket a megfelelő fájlban kommentek alapján egy Opera alkalmazott kiszedte. Mivel az alapértelmezett keresőknél a JSON fájlban van post típusú keresési lehetőség, de ezt a Chromium megoldása nem támogatja már a táblaszerkezetben sem (a keywords tábla található a profilbeli Web Data adatbázisban), valamint a tábla tartalmával az alapértelmezett keresők bővültek, és nem lecserélődtek, így én arra tippelek, hogy fejlettebb megoldást kapunk hamarosan.

Notes
Importálás van, találtam egy megjelenítőfelületet (opera.pak:39020). Szerkesztésre utaló nyomra nem akadtam.

Panelek
Erre utaló nyomot nem találtam.

Egyfolyamatos működés
Ez már most is létezik és működik is. Az opera.exe-t (vagy hordozható telepítésnél a launcher.exe-t) --single-process paraméterrel kell elindítani.

Bookmarkok
Az importálásnak számos nyoma van (a nyelvi fájl Opera-specifikus részében kizárólag az importálással kapcsolatos szövegek vannak a bookmarkat illetően), az biztosan lesz, említették is. A Chromiumból maradt szövegrészleteken kívül van Opera-specifikus nyoma (billentyűkombinációknál AddToBookmarks és Bookmarks), hogy lesznek könyvjelzők is, de véleményem szerint nem mostanában, ugyanis az importáláson kívül könyvjelzők kezelésére nem igazán találtam felületet.

Az Opera a profiljában három fájlt használ a könyvjelzőkhöz hasonló tartalmak kezelésére: stash.db, favorites.db (ez a speed dial) és bookmarks.db. Az utóbbi fájlban a common tábla formátuma teljesen megegyezik a mostani könyvjelzők tudásával (azaz rengeteg metainfo, egyedi név), szóval van némi remény (feltéve, ha nem csak migráláskor használják ezt a fájlt). Természetesen megpróbálkoztam a fájlt feltöltve valami könyvjelzőfélét kicsiholni az Operából, de nem jött össze).

RSS
Ennek semmi nyoma sincsen. Nem találtam olyan sztringeket, amelyekből következne, hogy RSS 2.0 vagy Atom formátumú hírcsatornát parse-olna az Opera.

M2
Semmi nyoma bármiféle beépített levelezőnek. Ha valamikor visszahozzák, akkor az szerintem csak a távoli jövő lesz.

Autofill
Na tegnap hülyeség volt azt írni, hogy lesz, mert inkább az az igazság, hogy passz :) Ha gyorsan lesz is, akkor a Chromium megoldását veszik át, de most nem léteznek a hozzá szükséges táblák a profilbeli Web Data fájlban, és a beállítások ablakban is kommentben van a része.

Tanúsítványok
Itt még van mit fejleszteniük, rém buta a felület egy HTTPS oldalra tévedve, még tanúsítványt sem lehet megnézni. Érdekes módon, amíg Chromiumban létezik beállítás a szervertanúsítványok ellenőrzésére (ott alapból ki van kapcsolva), addig itt nem (ugyebár a 12.xx vonalon az utóbbi időkben nem kevés OCSP-vel kapcsolatos gondot okozott az Operában egy ilyen beállítás). Remélem visszakerül, mert a sok probléma ellenére én jogosnak éreztem az akkori döntésüket.

Pozitívum, hogy a Chromium alapokra áttérés jóvoltából az Opera Windows alatt támogatni fogja a CSP alapú megoldásokat (Linuxon PKCS11 alapokra tippelnék), vagyis képes lesz chipkártyán tárolt tanúsítványok használatára (ez az én szememben egy nagyon régi adósságuk volt).